Dux: Hatékonyabb felsőoktatást szeretne az új felsőoktatási törvény

Dux László professzor, korábbi felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Tudósklubjában tartott előadásában hangsúlyozta: az átalakuló felsőoktatáson belül az új jogszabály csak egy – jóllehet nem elhanyagolható – komponens. A korábbihoz képest egyébként egy jelentősen lerövidített és egyszerűsített kerettörvényről van szó, ami egyrészt a kormány jogszabály-alkotási filozófiájának is jobban megfelel, másrészt pedig azt a fajta rugalmasságot lehetővé teszi, hogy a módosítás egyszerűbbé váljon. Dux László kiemelte: teljesen nyilvánvaló volt számukra, hogy a felsőoktatásban komoly eredményt csak a közoktatás megváltoztatásával lehet elérni, ezért szerencsés körülményként élték meg, hogy egymással párhuzamosan készült egy új köznevelési törvény, ehhez kapcsolódóan a pedagógus életpályamodell, a Nemzeti alaptanterv, és mindezekkel beszélő- és hallótávolságban az új felsőoktatási törvény koncepciója.

A januárban leköszönt helyettes államtitkár az SZTE Médiacentrumnak arról is beszélt, az előző felsőoktatási törvény szinte legnagyobb vesztese – számos más társadalmi folyamat összejátszása révén – a tanárképzés volt, és azon belül a természettudományos tanárképzés, hiszen mint ismeretes, bizonyos szakokon majdnem megszűntnek tekinthető a tanárkibocsátás. Ugyanakkor a Nemzeti alaptanterv, a közoktatási rendszer korszerűsítése elképzelhetetlen megfelelően felkészült tanárok nélkül. A felsőoktatási törvény leghatározottabban a tanárképzés rendszerébe nyúl bele, a többi helyen lehetőséget ad az osztott-osztatlan forma közötti választásra. A tanárképzésről határozott elképzelés alakult ki, amiben mind az elméleti ismeretek, mind a pedagógusgyakorlat megszerzésének is sokkal szervezettebb keretei vannak. „Ha sikerül még ehhez a pedagógus életpályamodell számára biztonsággal ígért anyagi forrásokat kellő időben hozzákapcsolni, akkor reményeink szerint olyan fiatalok is érdeklődést fognak mutatni a tanári pálya iránt, akiknek esetleg korábban megvolt a végzettségük, csak nem mentek el tanítani” – vázolta a koncepciót a professzor. Azt is hozzátette: a természettudományos keretszámok mostani emelése önmagában nem megoldás, ha a középiskolából nem kerülnek ki olyan, matematikából, fizikából és kémiából felkészült diákok, akik biztonsággal tudnak egyetemre jelentkezni.

A kerettörvény igyekszik a minőség érdekében diverzifikálni a felsőoktatási rendszert. Az ország, de lassanként mondhatjuk, hogy az Európai Unió anyagi lehetőségeihez szeretné igazítani a felsőoktatás méretét, hatékonyságát úgy, hogy ez ne váljon jelentősen se a gazdaság, se a társadalmi igények rovására – magyarázta Dux László. Látni kell azt, hogy a korábbi időszakban Magyarországon – és Európában még nagyon sok helyen – túlméretezett és színvonalában, versenyképességében fokozatosan romló felsőoktatási rendszer alakult ki, amivel itthon is tenni kellett valamit.

A professzor szerint a szegedi egyetem elég kedvező pozícióban van: eleve egy nagyon erős hagyományokkal rendelkező felsőoktatási rendszer integrációja viszonylag jól lezajlott 2000-ben. Ehhez fogható talán még a debreceni universitas, de a Dunántúlon a felsőoktatás összeszerveződése messze nem volt ilyen sikeres, Budapesten pedig majdnem az ellenkezője valósult meg, a szakegyetemek irányába történt elmozdulás. Amennyiben ezek a kellő versenyképességű, nemzetközileg látható egyetemek kiemelt támogatásra számíthatnak – erre a törvény is utal és kormányhatározat is van – akkor ez nyilvánvalóan a szegedi egyetem számára még kedvezőbb feltételeket hozhat – latolgatta az esélyeket Dux László. Hozzáfűzte ugyanakkor: ez korántsem jelenti azt, hogy nem kell itt is időről időre áttekinteni, hogy milyen kapacitással, milyen létszámmal, milyen színvonalon végzik a munkát.

Végül a professzor leszögezte, a felsőoktatási törvény végső változata nagyon sok korábban megfogalmazódott konfliktust kezelni tudott: a parlamenti szakaszban benyújtott mintegy ötszáznegyven módosító indítványból is több mint százat bele tudtak építeni a jogszabályba, így egészen magas támogatási aránnyal szavazta meg az Országgyűlés.

 Arany Mihály