Bezár

Hírarchívum

Szegedi professzor szervezi az európai audiológusok konferenciáját

Szegedi professzor szervezi az európai audiológusok konferenciáját

2013. június 18.
3 perc

Első alkalommal tartja kongresszusát Magyarországon az Audiológiai Társaságok Európai Szövetsége (European Federation of Audiology Societies, EFAS) június 19. és 22. között. A fővárosban megrendezendő szimpózium szervező elnöke Kiss József Géza, a szegedi Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika audiológiai állomásának vezetője.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az EFAS egy nonprofit szervezet, mely az európai országok audiológiai egyesületeinek szövetségeként működik. Célja, hogy az audiológia tudományával kapcsolatos tapasztalatok cseréjét, valamint a szakemberek tudását és a tudományos együttműködést segítse elő Európában. Tizenegyedik kongresszusán a halláskutatással, -vizsgálattal és -javítással kapcsolatos eszközök állnak a fókuszban a molekuláris biológiától a legmodernebb implantátumokig, amiket azért ültetnek be, hogy segítsék a hallást. A résztvevők többek között a hallásszűrésekről, a betegrehabilitációról hallhatnak, valamint arról, hogyan lehet molekuláris biológiai módszerekkel megállapítani, ha valakinek genetikai eredetű halláskárosodása van. A kétévente megrendezendő szimpóziummal párhuzamosan péntektől a Magyar Fül-Orr-Gégeorvosok Egyesülete Audiológiai Szekciójának jubileumi, ötvenedik vándorgyűlésére is sor kerül – tudtuk meg Kiss József Gézától. A két szimpóziumon együttesen 1200–1400 résztvevőre számítanak, ebből 850–880 külföldi, 3–400 magyar.

 

Minél hamarabb

A kongresszus levezető elnöke a www.u-szeged.hu-nak elmondta, a legfontosabb, hogy a hallásszűrést a lehető legpontosabban kell elvégezni. Minél hamarabb kiderül ugyanis valakiről – akár csecsemőkorban –, hogy hallássérülése van, annál hamarabb lehet megoldani a hallás rehabilitációját, hallókészülékkel vagy implantátummal megelőzve, hogy – a kései felismerés miatt – süketnémává váljon a beteg. A süketnémáknak komoly problémákkal kell szembenézniük, nem tudnak a társadalom teljes jogú tagjává válni, önálló közösséget alkotnak, akiknek nehéz az iskolázása, az elhelyezkedése, rengeteg szociális támogatást igényelnek – magyarázta a professzor. Hangsúlyozta: ha időben sikerül kiszűrni a hallássérült gyerekeket, és időben kapnak megfelelő hallássegítő eszközt, megtanulnak beszélni, és normál hallású társaikkal együtt járhatnak iskolába is.

 

A szegedi példa

Kiss József Géza arról is beszélt, Szegeden körülbelül 15 éve kezdődött az implantációs program, és teljesen süketen született gyerekeket is sikerült ellátni a készülékekkel. Legtöbbjük ma már egyetemet végzett, több nyelven beszélő felnőtt, ugyanúgy képesek dolgozni, mint a normális hallással született gyerekek – tudtuk meg a szakembertől. Régen csak szubjektív módszerekkel próbálták szűrni a babákat, hogy rendesen hallanak-e. Hangot adtak, és figyelték, hogy pislog-e a gyermek jobbra vagy balra. Manapság már komoly, objektív berendezések állnak rendelkezésre ahhoz, hogy pontosan meg tudják mondani, hogy a babának működik-e a belső füle. Olyan eszközök is léteznek, amelyek a hallópálya központi idegrendszeri szakaszát is képesek tesztelni, ezt nevezik BERA-vizsgálatnak.

 

Az idős fül

Kiss József Géza arra is kitért, a kor előrehaladtával szinte mindenkinél előfordul valamilyen mértékű halláskárosodás – ahogyan a látás is romlik. Általában 50-55 éves kor körül veszik észre a páciensek – egyébként a hallás sokkal hamarabb elkezd romlani, csak olyan tartományokat érint, amelyek nem számítanak a kommunikációban. Ha már a beszédtartomány hangjait sem halljuk, akkor kezdünk igazából halláskárosodásról beszélni. Ha a sérülés a hallócsigából ered, modern, szinte kis miniszámítógépekre emlékeztető hallókészülékkel lehet korrigálni. Ha viszont később, 70-80 éves korban központi idegrendszeri problémák is fellépnek – vagyis nem azért nem érti a beszédet a beteg, mert rossz a hallása, hanem mert rosszul működik a központi idegrendszer – akkor ezek a készülékek sem tudnak csodát tenni.

 

Kiss József Géza professzort egyébként egy másik világkongresszus szervezésére is felkérték, ez 2016-ban lesz, szintén Magyarországon, és témája az objektív vizsgálatok elvégzése az implantálható készülékekkel. Az EFAS következő kongresszusára pedig két év múlva, Törökországban kerül majd sor.

 

További részletek a konferencia honlapján.

 

Arany Mihály

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek