Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Virágokat ehettek és megkóstolhatták az ízletes hidrokolloidokat a gasztronómia újításai iránt érdeklődők a Szegedi Tudományegyetem Innovációs Klubjában.
Szakmai előadást és kóstolót kaptak az érdeklődők az SZTE Innovációs Klub legutóbbi rendezvényén. A JATE Klub nagytermében 2013. május 6-án Gasztronómiai innovációk – az ehető virágoktól az ízletes hidrokolloidokig címmel szerveztek programot.
Az SZTE Innovációs Klub a Szegedi Tudományegyetem Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatósága és a NOS-Szeged Kft. kezdeményezésére azzal a céllal alakult 2012-ben, hogy az SZTE kutatói közösségi életét felpezsdítése, a fiatalabb és a tapasztaltabb kutatók kötetlen és inspiratív eszmecseréjét támogassa.
A tavaszi klubesten Halmos Mónika gasztronómiai szakíró az ehető virágokhoz kapcsolódó trendekbe és sajátosságokba avatta be a jelenlévőket. Elmondta, hogy 20 éve kutatja a virágok gasztronómiában betöltött szerepét. Szerinte az ehető virágok az étkezés élményszerűségét növelik. Közismert, hogy gyógyteaként az egészségmegőrzés szolgálatába állítható a hársfavirág vagy a kamilla. Az is köztudott, hogy bodzavirágból ízletes szörp készíthető. És egyre divatosabb a különböző salátákat sarkantyúvirággal díszíteni – sorolta a szakíró. A ritkaságokra is fölhívta a figyelmet: így például szólt az ibolya kultúrtörténeti szerepéről, javasolta a kandírozott ibolya elkészítését, de e virág jégkockába fagyasztva mutatós kiegészítője lehet egy koktélnak. Hosszan beszélt a rózsaszirom és a levendula sokoldalú felhasználási lehetőségéről.
A gasztronómiai innovációk természetéről és az SZTE Mérnöki Karán kifejlesztett ízletes hidrokolloidokról Gyimes Ernő docenssel beszélgettek a házigazdák. A kutató emlékeztetett az ősi igazságra: „A táplálékod legyen a gyógyszered!” Hangsúlyozta: az emberiség táplálékával foglalkozó tudósoknak egyszerre kell foglalkozniuk az éhezés és az elhízás problematikájával, miközben az ételeket és italokat a betegségek megelőzésére és gyógyító terápiára is használják. A kutató, de az átlagember sem feledheti: az első tíz leggyakoribb halálok közül hét összefügg az élelmiszerrel. E téren szerinte az ipar és a fogyasztó felelősségét külön is érdemes vizsgálni. Részletesen beszélt az úgynevezett funkcionális élelmiszerekről, amelyeknek az a szerepe, hogy pozitív hatást gyakoroljanak az egészségre azáltal, hogy az átlagos termékhez képest valamilyen összetevőből többet vagy éppen kevesebbet tartalmaznak. Ugyanakkor hozzátette: az élelmiszeripari innováció eredményeivel nem biztos, hogy a piacon is találkoznak a fogyasztók, ugyanis a funkcionális élelmiszerek engedélyeztetése a gyógyszerekéhez hasonlatosan hosszadalmas és bonyolult.
A zselatin is egyfajtája hidrokolloid. A gumicukor, a kocsonya, a jégkrém gyártásakor ugyanúgy használnak valamiféle hidrokolloidot, mint mondjuk a lágy sajtok vagy a gyümölcslevek készítésekor. „A hidrokolloidok nagy molekulasúlyú polimer vegyületek, amelyek vizes közegben kolloid oldatot hoznak létre, s viszonylag kis koncentrációban is nagymértékben megváltoztatják a rendszer állomány-tulajdonságait” – hallhattuk. A jelenlévők tudományos és gyakorlati szempontból egyaránt betekintést nyerhetnek abba, hogy miként jönnek létre gasztronómiai innovációk, hogyan hoznak létre újszerű ételeket, és a hazai lakosság mennyire nyitott ezek befogadására.
A rendezvény a TÁMOP-4.2.3.-12/1/KONV-2012-0035 "Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja a Szegedi Tudományegyetemen" című projekt keretében valósul meg.
SZTEinfo
