Bezár

Hírarchívum

Innovatív egyetem, innovatív környezet

Innovatív egyetem, innovatív környezet

2013. március 21.
6 perc

Második alkalommal rendezte meg Innovációs Napját a Szegedi Tudományegyetem március 21-én. Az eseményen többek között azt is demonstrálták, az egyetemi találmányok miként jelennek a hétköznapokban.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Délelőtt a plenáris ülésekre került sor az SZTE Regionális Tudástranszfer és Szolgáltató Központban, a Rektori Hivatalban. Buzás Norbert, az SZTE kutatás-fejlesztési és innovációs igazgatója hangsúlyozta, a második alkalommal megrendezett Innovációs Napra tudatosan olyan, a szegedi egyetemen született találmányokat válogattak, amik a társadalmi-gazdasági fejlődéshez közvetlenül hozzájárultak, azaz a hétköznapi életben is elérhetőek. Egyetlen fontos törekvésük az volt, hogy bemutassák és megünnepeljék az elért eredményeket.

 

Innovatív jégbor és orvosi képalkotás

A Rektori Hivatal díszterme előtt hat vitrinben egyetemi innovációk sorakoztak, melyek egy most szerveződő nagyobb kiállítás első szeletét jelentik – fogalmazott Buzás Norbert. Itt megcsodálhatták az érdeklődők a nanoezüst felsőruházatot, mely nemcsak antibakteriális és antimikrobális, hanem még komfortérzést is nyújt viselőjének. Az elakadt olajkutaknál is segít a nano, pontosabban a nanoemulzió, melynek besajtolásával újraindítható a kút – mindez szintén szegedi innováció. Egy másik vitrinben az elmaradhatatlan C-vitamin kapott helyet. Az érdeklődők megismerhették az itt kifejlesztett funkcionális élelmiszereket, mint például az innovatív technológiával készült jégbor, a magas antioxidáns-tartalmú csokoládé vagy az emelt rosttartalmú kifli. Jól ismert a GE Healthcare és az SZTE együttműködése is, melynek révén a számítógépes orvosi képfeldolgozásban értek el fontos innovációkat. Nem maradhat el a szoftverfejlesztés és a szoftverminőség-javítás terén elért eredményeket bemutató vitrin sem.

 

A harmadik misszió

Egy modern egyetemnek három feladat van: az oktatás, a kutatás és a társadalmi fejlődés, illetve jólét szolgálata – mondta el előadásában Rácz Béla általános rektorhelyettes. Mint fogalmazott, az oktatás-kutatás bizonytalan jövő elé tekint, ezért leginkább a harmadik misszió nevezhető sikertörténetnek. 2005-ben jött létre az egyetemen a város közreműködésével az innovatív munkacsoport. Egy 2008-as OECD-felmérés kimutatta, hogy Magyarország kutatás-fejlesztésre fele annyit fordít, mint az uniós átlag, és a ráfordítás háromnegyede az itt tevékenykedő multinacionális cégek k+f-jét fedezte. Beszédes az a statisztika is, mely Magyarországot a 2005-2007-es időintervallumban a 0-50 közötti találmányt felmutató országok közé sorolta. Rácz Béla arról is beszélt, az okok között szerepelhet a magyar oktatási rendszer azon hiányossága, hogy elhanyagolta a matematika- és természettudományok oktatását. – Ami 12 év alatt nem történik meg, azt az egyetemen nem tudjuk pótolni – összegzett. Hozzátette: az SZTE ugyanakkor az egyik legtöbb találmány-bejelentéssel rendelkező egyetem 40 szabadalmával, a nemzetközi ranglisták – sanghaji, QS-ranking stb. – állandó szereplője.

 

Útban a tudás alapú gazdaság felé

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviseletében Nagy Sándor önkormányzati képviselő tartott előadást. Mint fogalmazott, a város élhető környezet és magas színvonalú városi infrastruktúra kialakításával járul hozzá az innovációs környezethez, legyen szó tömegközlekedés-fejlesztésről vagy éppen városrehabilitációról. A képviselő beszélt sok más mellett az egyetem és város közös, 2,6 milliárdos projektjéről, a Szent-Györgyi Albert Agóráról is. Hangsúlyozta, az új tér a gyerekek számára is vonzó módon mutatja be a tudományt. Európai szinten is kiemelkedő informatikatörténeti gyűjteménye, látványlaborja, valamint a jövő technológiáit is felvonultató Informatórium kifejezetten alkalmas erre a célra. Nagy Sándor a 2014–2020 között megvalósuló beruházások közül aláhúzta a tudás alapú gazdasághoz vezető fejlesztéseket, mint az öthalmi ELI-tudásvárost vagy az új klinikai tömb mellett kialakítandó, innovatív technológiákat felvonultató Biopolisz Parkot. A Dugonics tér és a Semmelweis utca megújításáról, az infrastruktúra és az innováció összefüggéseiről a Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft.-től Máté Tamás beszélt. Mint elmondta, szerencsés esetben egy tér koncepcióalkotása visszanyúlik a múltba, ők is így jártak el, tanulmányozva a Dugonics tér korábbi állapotait. A nemrégiben befejezett Dugonics tér a DAOP–5.1.2/C-09-2f-2010-0002, Biopolisz Park – Egyetemi városrész közterületeinek rehabilitációja 2,2 milliárdos projekt részeként valósult meg, ebből a térre 924 millió forint jutott.


Az eseményen kihirdették az SZTE Innovációs Verseny győzteseit is.

 

Arany Mihály

Innovacio galéria
Az innovációs napon készült képek itt megtekinthetők

logok



Mikroalga a biogázhoz és oktatási robot

A Szegedi Tudományegyetem Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatósága 2013-ban hirdette meg hallgatók számára az SZTE Innovációs Versenyt. A verseny célja, hogy inspirálja a hallgatókat innovatív ötleteik kidolgozására és bemutatására. A 200 ezer forint összdíjazású versenyen való induláshoz a hallgatóknak egy kétoldalas formanyomtatványt kellett kitölteniük, amelyen innovatív ötletüket bemutatták. A beérkezett ötleteket hétfős biológusból, kémikusból, fizikusból és közgazdászokból álló szakmai zsűri bírálta el. Minden pályázó részletes visszajelzést kapott pályamunkájáról, melyben kitértek arra, hogy ötletük mely részét kell még kidolgozniuk, illetve milyen irányba érdemes továbbfejleszteni.

 

Összesen 23 pályamunka érkezett be, igen változatos témákban – a sportboltokban télikabát tesztelésre alkalmas hűtőfülkétől a Mars expedíció hatékonyabbá tételéig. A zsűri értékelése során a pályamunkában rejlő potenciált vette mércének, azaz a megvalósíthatóságra és a várható hasznosíthatóságra helyezte a hangsúlyt. Ennek eredményeképpen három olyan pályázat végzett a dobogón, melyek mindegyikét már – részben vagy egészben – megvalósították laboratóriumi körülmények között, illetve prototípus szinten.

 

Az első helyezett titkosítást kért pályaművére, így a 2. és 3. helyezettek mutathatták be ötletüket a szélesebb közönség számára az SZTE Innovációs Napján.

 

Első helyen végeztek Wirth Roland és Lakatos Gergely, az SZTE TTIK biológus szakos PhD-hallgatói a „Mikroalga mint alternatív szubsztrát biogáz előállítására” című projektjükkel. A projekt a biogáz-előállítás egy igen innovatív módját választották mikroalgát használva szubsztrátként. Az I. helyezett díja 100 ezer forint értékű utazási utalvány volt.

 

Második díjat vehetett át Kecsenovity Egon, az SZTE TTIK anyagmérnök szakos BA-s hallgatója a „KITT-E, az 5 ezer forintos oktatási robot” című projekttel. Kecsenovity Egon több pályaművet is adott be, a győztes munkát meg is tekinthette a közönség az SZTE Innovációs Napon. A KITT-E robot költséghatékonyságából adódóan új perspektívákat nyit a hobbielektronika, illetve a robotikaoktatás terén, mivel jóval olcsóbb, mint a piacon elérhető versenytársai. Kecsenovity Egon bemutatójának további érdekessége volt, hogy előadásához saját fejlesztésű prezentációs kesztyűjét használta. A II. helyezett díja 60 ezer forint értékű utazási utalvány.

 

A képzeletbeli dobogó harmadik fokára Álb Csaba, az SZTE TTIK programtervező informatikus szakos hallgatója állhatott a „Kinect 3D presenter” című projekttel. A Kinect számítógépes játékokhoz fejlesztett szenzor, mely követi a test mozgását játék közben. Álb Csaba innovációjában azonban nem játékra, hanem háromdimenziós alakzatok (például gépek, épületek tervei, egyéb látványtervek) prezentációjára alakította át a Kinectet. Prezentációja során a közönség végigkövethette, amint karmozdulatokkal váltott diákat, illetve egy 3D-s szarvas figurát „testbeszéddel” mutatott be a közönségnek. A III. helyezett díja 40 ezer forint értékű utazási utalvány.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek