Bezár

Hírarchívum

szte_rektori
Március 15-i ünnep:megújult a Dugonics tér, Bánk Bán a szegedi nemzetiben

Március 15-i ünnep:megújult a Dugonics tér, Bánk Bán a szegedi nemzetiben

2013. március 15.
8 perc

A március 15-i nemzeti ünnepre megújult a szegedi Dugonics tér. Az SZTE itteni épületének és a környező házaknak a históriája utal az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vívmányaira. Az uralkodói önkény elleni tiltakozás Katona József Bánk bánja, amelyet műsorára tűzött az SZNSZ. A jubiláló egyetemi sajtót több program is ünnepli.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Újjászületett a szegedi Dugonics tér az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 165. évfordulójára. Az avató ünnepség elmaradt a „rendkívüli hóhelyzet” miatt. A Szegedi Tudományegyetem korábban felújított központi épülete körüli Dugonics tér és Árpád tér újjászületését Szabó István fotóival mutatjuk be.

 

  Sajtó- és tértörténet

 

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a szegedi emlékhelyei között kell számon tartanunk a Dugonics teret is. A 165 évvel ezelőtti történelmi fordulatra, a vívmányokra utal a Dugonics tér és épületeinek históriája, néhány helytörténeti anekdota.

„Kivánjuk a' sajtó szabadságát, censura eltörlését”. Ez az első követelése a márciusi ifjaknak. Így aztán március 15. a sajtó ünnepe is. Az idei tanévben kettős jubileumot ünneplő szegedi egyetemi sajtót ezernyi szál fűzi a térhez. A 60 éves Szegedi Egyetem, a szegedi felsőoktatási intézmények lapja, a Szegedi Tudományegyetem Média Centruma gondozásában jelentkező mai Szegedi Egyetem Magazin elődje a Dugonics téri szerkesztőségben készült sok évtizeden át. Itt, az 1708-ban épült Dugonics tér 12. szám alatti házban születtek meg a Szegedi Egyetem azon lapszámai is, amelyek a rendszerváltozáskor a város hetilapjaként nyertek népszerűséget. Ebben az úgynevezett Krausz-házban, a mai Katolikus Házban látott napvilágot 1947 márciusában a Tiszatáj folyóirat. A két háború között itt működött a József Attila Tiszta szívvel című költeményét 1925-ben megjelenttető Szeged című újság (a mai Délmagyarország elődjének) szerkesztősége és nyomdája, a Szeged Városi Nyomda. E házfalak látták írni Tömörkény Istvánt és Móra Ferencet is a Szegedi Napló – Szeged első napilapja – itteni szerkesztőségében, mert a lap tulajdonosa, Engel Lajos 1896-ban megvásárolta a házat. Az épületet nem érintette az 1879-es nagy árvíz, ezt követően került a Krausz-testvérek tulajdonába. Előtte Krebsz Mihály házaként ismerték, ahol 1861-ben vendéglő működött: a Borsajtóhoz.

Pilvax-i hangulatot idézett a múlt század húszas éveiben a Dugonics tér túlsó oldalán, a Krausz-házzal szemközti Ungár Benő- és Mayer Áron-ház sarki kávéháza. A párizsi stílusú Corso kávéház a Szeged (vagyis a Délmagyarország) zsurnalisztáinak törzshelye is volt. A szegedi egyetemista József Attila is állandó vendégnek számított – a költő szobra 1964 óta a Krausz-házzal szemben, a Szegedi Tudományegyetem központi épülete előtt áll.

A márciusi ifjak közül Vasvári Pál állandóan „jelen van” a szegedi téren: a forradalmi március vezéralakjának mellszobrát a Szegedi Tudományegyetem központi épületének az előcsarnokban állították fel 1960-ban azzal a szándékkal, hogy példaképül álljon – József Attila, Móra Ferenc és Radnóti Miklós portréjával együtt – az egyetemi ifjúság előtt. Váradi Sándor munkája a Vasvári Pál-portré, mely alatt az alábbi fölirat olvasható: „Az 1848-as egyetemi ifjúság vezérének büszke megemlékezéssel az egyetemi ifjúság...”.

A '48-as ifjak közül Jókai Mór személyesen is járt errefelé: szegedi látogatásai idején a tér déli sarkán (ma Petőfi Sándor sugárút 1.) álló Keméndy-házban szállt meg. Jól ismerte a ház urát, Keméndy Nándort, akit a szabadságharc honvédtisztjeként, Kossuth szegedi főbiztosaként tisztelnek a Tisza-parti város lakói. Felesége, Keméndy Nándorné Drucker Irma a szegedi nőnevelés úttörőjének számít a házban működtetett magániskolájával. Keméndy a helyi sajtótörténetbe is beírta nevét azzal, hogy az 1860-as években a Szegedi Híradó munkatársaként ragadott tollat az önkényuralom ellen.

Ú. I.

 

*

 

  Az uralkodói önkény ellen

 

„A Szegedi Nemzeti Színház utoljára 1968-ban mutatta be Katona József színművét, a Bánk bánt. 12 évvel 1956 után, 120 évvel 1848 után. Azóta eltelt újabb 45 esztendő” – ez a felirat fogadja a nemzeti ünnepen a teátrum látogatóit.

Bodolay Géza a március 15-i premierre új köntösbe „öltöztette” az uralkodói önkény ellen lázadó bán történetét a Kisszínházban: ugyan a gigantikus díszletelemek, az óriási lépcsősor vagy a leereszthető tümpanon klasszikus térbe helyezi a tragédiát, szereplői akár köztünk is járhatnának. Kopogó tűsarkak és ezerszínű „minik” jelzik a dorbézoló nemességet, akik a Ghymes együttes dallamaira élik társasági életüket – nem törődve semmivel.

S miközben a nép sanyarog, titokban megérkezik – Nagy Csongor Zsolt alakításában – Bánk bán is a palotába. Petur (Pataki Ferenc) várja már a méltóságot, hiszen az országot veszélyben érzi, s mindennek tetejébe cselszövést sejt. Szabó Gabi tolmácsolásában a kegyetlen királyné és vendégserege minden baj forrása: a magyarokkal nem törődve kisajátítani látszik az udvart, míg férje, a Báhner Péter formálta Endre háborúzik.

Bánk azonban a családját is félti, hiszen – a Barnák László által megszemélyesített - szeszélyes Ottó herceg semmilyen eszköztől nem riad el attól, hogy elszeresse tőle feleségét, a Melindaként újra színpadra lépő Gidró Katalint.

A békétlenkedők ekkor cselekvésre szánják el magukat, ám Bánk megelőzi őket.

 

Székely László gigantikus díszletei között a falnak is füle van, s míg a titkos ajtókon ki-be járkálnak, addig a háttérben fel-feltűnik a mulatozó vendégsereg, s a „garffitizők” szerint „Él még Bánk”. Azonban a második felvonás óriási tükör-díszlete már nem karnevált – tragédiát sejtet. Itt uralkodik a modern üzletasszonynak is beillő királyné vörös kosztümben, hajtja saját hasznát Biberach (Sorbán Csaba), vagy tér vissza „lopni” a szegény Tiborc (Jakab Tamás).

A lassú tempójú, ám jól érthető tragédia aktualitása Bánk konfliktusában rejlik. A családja iránti szeretet s férjként a szerelemféltés találkozik itt a felelősségteljes államférfi vívódásaival.

 

Ünnep – a Somogyi könyvtár mellett – a szegedi teátrumban is a Katona-bemutató, hiszen nem csak a tragédiaíró előtt hajtanak fejet: Reviczky Gyula és Vörösmarty Mihály versei mellett Petőfi soraival intenek a színpadon: „Legyünk szemei mindnyájan/Egy láncnak,/Szüksége van mindnyájunkra / a Hazának.”

Kiss Tímea

 

*

  Dráma és újság

 

180 éve mutatták be Katona József drámáját:

A Somogyi-könyvtár kamaratárlattal kapcsolódik a Szegedi Nemzeti Színház március 15-i Bánk bán bemutatójához. A bibliotéka második emeleti kölcsönzőjében 2013. március 7-től április 10-ig látható kiállítás a Bánk bán történetét mutatja be a mű születésétől a színházi bemutatókig. A 1821-es első kiadás mellett további díszes Bánk bán-kötetek, a Szegedi Híradó és Szegedi Napló korabeli színikritikái, eredeti szegedi színházi plakátok és kosztümtervek, a szabadtéri előadásokról készült fotók idézik vissza Katona József halhatatlan alkotásának történetét és hangulatát.

Katona József Bánk bán című drámájának ősbemutatóját 180 évvel ezelőtt, 1833. február 15-én tartották Kassán. A kezdetben kevéssé ismert darab lassanként mind népszerűbb lett, 1848. március 15-i pesti előadása pedig, a forradalom gyújtólángjaként lelkesítette a közönséget. Bánk bán története Erkel Ferencet a mű megzenésítésére ihlette, s a nemzeti opera rangjára emelkedő zenedarab máig őrzi töretlen népszerűségét.

Az ünnepi bemutatóhoz kapcsolódó kvízjáték a könyvtár és a színház honlapján is olvasható.

A Bánk Bán-premierre, az előadásokat kísérő kiállításra várják az egyetemi polgárokat is.

 

 

Jubileumi sajtótörténeti kiállítás és emlékezések, pályázatok és programok:

A 2012-2013. tanévben kettős jubileumot ünnepel a szegedi egyetemi sajtó. Tavaly volt 90 éve, hogy megjelent az első egyetemi újság, az Új Élet. Idén 60 éve látott napvilágot a Szegedi Egyetem című lap, a mai Szegedi Egyetem Magazin elődje.

A jubileumok alkalmából 2013. március 19-én (kedden) Eurorégiós sajtónapot szervez a Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatósága, az SZTE Média Centruma az SZTE Rektori Hivatal épületében (Szeged, Dugonics tér 13.).

Program:

I. Sajtókonferencia Magyarország és a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió meghatározó egyetemeinek kommunikációs szakemberei részvételével. Moderátor: Újszászi Ilona.

II. Egyetemi sajtó történeti kiállítás, emlékezések.

14:00 óra: Az SZTE Klebelsberg Könyvtár egyetemtörténeti gyűjteménye által rendezett kiállítást megnyitja, az egyetemi sajtó teljesítményeit méltatja: Prof. Dr. Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora.

14:20 – 16:00 óra: Vallomások – emlékek és élmények, az egyetemi médiáról. Fölkért megszólalók: a Szegedi Tudományegyetem egykori és mai vezetői, oktatói – a Szegedi Egyetem egykori főszerkesztői és szerzői. Moderátor: Márok Tamás.

 

Március 26-ig lehet pályázni az egyetemi sajtó diák gyakornokainak az „Egyetemi Sajtóért Pro Talentis Ösztöndíjra”, amelyet idén alapított az SZTE Média Centrum az SZTE Pro Talentis Universitatis Alapítvány támogatásával. (Részletek: a Tehetségpont honlapján, illetve a http://www.u-szeged.hu/hirek/2013-marcius/ket-nap-hosszabbitas?objectParentFolderId=1192 )

A kezdeményezők és az alapítvány köszönettel fogadja, ha személyi jövedelemadója 1 százalékát az egyetemi tehetséggondozás céljait támogató, 18022067-2-06 adószámú Pro Talentis Universitatis Alapítvány javára ajánlja fel! Az 1% felajánlásához szükséges nyomtatvány és további tájékoztató információ az SZTE Tehetségpont honlapján elérhető: http://www.sztehetseg.hu/hu/pro_talentis_alapitvany/2013_egy Ezen túl az alapítvány minden további pénzbeli támogatást örömmel vesz, a számlaszám: 11600006-00000000-41821394.

Az első Egyetemi Sajtóért Pro Talentis Ösztöndíj átadásának várható időpontja: 2013. április 25.

 

2013. március 29-ig várják a műveket a Hatvan év címmel meghirdetett verspályázatra. A Szegedi Egyetem Magazin és a Tiszatáj (Online) irodalmi folyóirat a Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak és a szegedi vonzáskörzetű középiskolák diákjainak költeményeit várja. A 60 esztendős Szegedi Egyetem című lap és a Szegedi Tudományegyetem szépirodalmi hagyományait követő verspályázatra a műveket a Szegedi Egyetem Magazin szerkesztőségébe (6722 Szeged, Honvéd tér 6.) kell elküldeni vagy elektronikus úton a szovivo@rekt.szte.hu e-mail címre. A zsűri által legjobbnak ítélt versek megjelennek a Szegedi Egyetem Magazinban, illetve a Tiszatájonline.hu oldalon.

 

További egyetemi sajtós jubileumi programok:

Április 10. (szerda) 17:00 óra, Grand Café Mozi és Kávézó: a Szegedi Egyetem illusztrátorainak kiállítása, az egyetemi lapban közlő írók és költők felolvasó estje. Moderátor: Balog József.

2013. május 15., 15:00-20:00, SZTE Sportközpont (Szeged, Hattyas sor 10.): Sportosan a sportról – Balogh Tamás 3 meglepetés vendéggel beszélget, majd sportos „kommunikációs tréning”: kispályás foci „bajnokság”, táncbemutató, aerobik – nem csak nőknek, bemutatkozik az SZTE EHÖK Szurkolói csapata. A sajtókommunikációt tanuló, oktató és gyakorló kollégák programzárója: bográcsos vacsora.

 

A 9 évtized egyetemi sajtótermését az SZTE Klebelsberg Könyvtár digitalizálta; a Szegedi Egyetem / Szegedi Egyetem Magazin című lap számai az alábbi címről elérhetők: http://opac2.bibl.u-szeged.hu/szteda/contenta

SZTEinfo



Rektori
Szabó István fotói a felújított Dugonics térről és az Árpád térről, az SZTE épületéről
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek