A kiváló diákkal először a kari falinaptár szereplőjeként „találkoztunk”. Személyes találkozásunkkor kiderült: Tolkien varázslatos világa és a geometria egyaránt érdekli.

Magabiztos megjelenésű, a matematika és a zene iránt érdeklődő egyetemistára lettem figyelmes a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar 2015. évi falinaptárát lapozgatva. Az SZTE hallgatója, Szénási Eszter a sokoldalúságával és a fiatal kora ellenére elért eredmények sorával is kitűnik kortársai közül.

„Az általános iskola megkezdése előtt egy évvel már zenéltem. Édesanyám cselló tanárnő” – kezdi Szénási Eszter a történetét. A cselló és a zongora után talált rá valódi hangszerére, a fuvolára. „7 éves korom körül észrevették, hogy abszolút hallásom van.

Totál rácsavarodott erre a fél zeneiskola” – idézi fel. Egyenes út vezethette volna egy zenei középiskolába, de elkövetett egy tipikus hibát, nem gyakorolt eleget. Ez egyaránt jele is volt annak, hogy habár rajong a zenélésért, nem ez az a pálya, amelyen a későbbiekben el tudná magát képzelni.

Cukrász helyett matematikus

A Gyűrűk Ura című könyvből készült film háttérmunkálatait bemutató könyvet kapta meg 8. osztályos korában. „A jól illusztrált könyv és a film magával ragadott, és olyannyira megtetszett a kulisszák mögötti élet, a technikai megoldások, hogy úgy döntöttem, ez az, amit csinálni szeretnék.” – mondja, mikor a hogyan továbbról érdeklődöm. E váratlan fordulat irányította a zentai Bolyai Tehetséggimnázium matematika érdekeltségű intézménye felé. Ott ugyanis lehetősége van a diákoknak fakultációszerűen filmművészettel – animáció készítés, dokumentumfilm – foglalkozni, a Vajdaság területén, magas színvonalon.

Eszter „vágta” az eseményeket. Szó szerint, és annyira jól, hogy már a gimnázium első évében a Pécsi Diák-filmfesztiválon 1. helyezést hozott el 2,5 perces Macsakamorfózis című kisfilmjével. Ezután sorra jöttek a kisfilmek és az eredmények.

Legjobban vágni szeretett, de készített riportokat is. S hogy hol van ekkor a matematika? Még mindig váratott magára, de már lesben állt és nem sokkal később lecsapott rá.„11. osztályban kezdődött a komolyabb matek, és úgy voltam vele, jó, akkor ebben az évben tényleg komolyan veszem. Ez végül odáig fajult, hogy megtetszett!” – idézi fel a számára is meglepő pillanatot.

„Általános és középiskolás koromban is készítettem pályaorientációs teszteket. A legmagasabb ponttal minden alkalommal a cukrász jött” – meséli nevetve. „12. osztály elején döntöttem el, hogy megpróbálom a szegedi alkalmazott matematikus szakot. Tudtam, hogy a szegedi matek képzés az már egy igen komoly képzés” – ekkor már azt is tudta, hogy most komolyan fogja csinálni a választott tárgyat. Tudta azt is, hogy ezzel a szakkal szinte bárhol kaphat munkát, mindenhol szükség van rá.

Szegedtől Afrikáig

A matematikából leginkább a modellezés érdekli Szénási Esztert. Magyarázatként hozzáteszi: „mivel ott konkrét fizikai/gyakorlati példákat vetítünk le a matematikába. Például pár éve volt Afrikában a nagy ebola járvány, azt a szegedi matematikusok nagyon komolyan lemodellezték.” Eszter, mint mondja, komplex dolgokkal szeret foglalkozni. A modellezés terén a kutatói pálya elől sem zárkózik el, bár túl fiatalnak tartja magát, hogy erről nyilatkozhasson. Egy biztos: „Elég sok minden összefügg. Tulajdonképpen az, hogy jó vágó lehetek, azt is a zenének köszönhetem.” Sőt, úgy gondolja, a zene nélkül a matematika sem lenne. Szerinte más funkciók kapcsolnak be az agyban, ha valaki zenél, és más, ha épp matekkal foglalkozik. Ezért fontos számára a mai napig mindkét terület.

„Számomra az egyik legszörnyűbb mondat, amit hallok, hogy a matekot sehol nem lehet használni. Na dehogy nem! Mindenhol!” – fogalmaz. Azt mondja, minderre akkor jön rá igazán az ember, ha egy kicsit belemélyed. Azonban mégsem könnyű megérteti a diáksággal e tantárgy fontosságát. Úgy gondolja, az általános-és középiskolák bevett szokásai helyett a matek gyakorlati oldalát kellene bemutatni, hogy érzékeltessék, valójában mennyire fellehető akár a hétköznapjainkban is. A munka világában is igen keresettek a matematikusok. A kalkulus világkupán épp ezért az életben tapasztalt gyakorlati példákon keresztül megvilágítva kellett alkalmazniuk ismereteiket. „Például, egy afrikai járvány adatainak megadásával számoljuk ki, hogy X idő után hogyan fog viselkedni, mi történik, ha beleavatkoznak. Egy részvényárfolyamot hogyan kell beállítani ahhoz, hogy a lehető legnyereségesebb legyen, vagy mennyit fizessenek a turisták a nyaralásért stb. Ez mind-mind kőkemény matematikai hátteret igényel.”

Mindenből a legjobbat kihozni

„Annak a híve vagyok, hogyha csinálok valamit, azt csináljam rendesen” – fejti ki Eszter összegezve véleményét saját hozzáállásával kapcsolatban. Eredményei jól jelzik: nem üres szavak, hanem kemény munka, és kitartás ihlette kijelentését ez. Bár még nem tudja, hogy a matematikával konkrétan mihez fog kezdeni, de azt már sejti, milyen és mennyi lehetőség áll előtte. Számos dolog van, melyekre az ember nem is gondol, például hogy hogyan lehet optimalizálni egy díjcsomagot. Ez mind nagyon komoly analízist követel, hogy mindenkinek megérje.”

A szegedi egyetemre kerülve a zenei vonalat is igyekezett továbbvinni, kereste a lehetőségeket. Helyét végül az Universitas Szimfonikus Zenekarban találta meg. De nem csak ő, csoporttársai között is akadnak, akik számára a számjegyek bűvölése mellett olykor a hangjegyek nyújtanak kikapcsolódást. „A kapcsolat azért is állhat fenn, mivel a zenén belüli ritmusok, egy zenedarab felépítése, a harmóniák, a skálák, akár a hangszeren a húrok is…tiszta matek.”

Bevallja, nem rendelkezik Einstein vagy Bolyai tehetségével, de igenis foglalkozik nap, mint nap, több órát a matematikával. „ A tudásom folyamatosan gyarapszik, nem jegyzek meg mindent egyszerre, hanem ülepszik, egy idő után leesnek dolgok.” Ennek fényében ér el folyamatosan eredményeket, mind egyénileg, hiszen már másodéves létére demonstrátorként is jelen van az egyetemi életben, mind csapatban, matematikai versenyeken. Tavaly decemberben egy internetes olimpián bronzérmes lett a szegedi csapat, a kalkulus világkupán pedig 30. helyet szerezte meg az SZTE. S hogy mikor lesz a következő verseny? „Azt nem tudom, mikor lesz a következő verseny, de készen állunk rá!”

SZTEinfo – Litauszki Ágnes

Fotó: Vass Károly