SZTE magazin

Családias légkör az SZTE ötvenéves Mezőgazdasági Karán

A gyakorlati képzésre alapozzák jövőépítő álmaikat

 

A végzős hallgatók tablói borítják a lépcsőház és a folyosók falát az SZTE Mezőgazdasági Kara hódmezővásárhelyi központi épületében. Így is nyomon követhető: az 1896-ban alapított Magyar Királyi Földműves Iskola 50 éve felsőfokú oktatási intézmény, a helyi gazdák gyermekeinek képzőhelyéből országos vonzáskörű egyetemi kar lett, ahova külföldről is érkeznek agrárismereteket tanulni.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az összetartozás és a hagyománytisztelet jeleire bukkan lépten-nyomon, aki végigsétál a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara vásárhelyi épületeiben. A lépcsőfordulókban megszusszanó és a zegzugos folyosókon az előadó- és szemináriumi termeket, tanári szobákat kereső idegen a végzősök egyetemi tablóin vagy éppen a mini növény bemutatón mezőgazdasági eszközökből összeállított tablón, állattrófea–gyűjteményen pihentetheti a szemét. A dékán szobáját is akvárium, az elődöktől örökölt serlegek, emléktárgyak díszítik, a falon oklevelek, a századelőt idéző tabló és az alapítólevél.

 

Fenntartói fordulatok

– A hódmezővásárhelyi gazdák a saját gyermekeik taníttatására alapították meg 1896-ban azt az alsófokú iskolát, amely immár a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara. Az intézmény idén ünnepli, hogy 50 éve itt „nem középiskolás fokon” oktatják az agárszakembereket. A vásárhelyi mezőgazdasági felsőfokú iskolának fél évszázados történetében „gazdája” volt az egykori Szegedi Élelmiszeripari Főiskola, aztán a budapesti Állatorvostudományi Egyetem, később a Debreceni Agrártudományi Egyetem, végül az ezredfordulós intézményi integrációval a Szegedi Tudományegyetem ölelte kebelére, amelynek 2005 óta egyetemi kara – mutatta a históriájukat összefoglaló tanulmányt Bodnár Károly. Az SZTE MGK dékánja büszke a kollégája, Haladi József cikkét közlő periodikára: 2006 óta él „a SZTE MGK tudományos folyóirata”, az Agrár- és Vidékfejlesztési Szemle. A végzős hallgatók tablói borítják a lépcsőház és a folyosók falát az SZTE Mezőgazdasági Kara hódmezővásárhelyi központi épületében. Így is nyomon követhető: az 1896-ban alapított Magyar Királyi Földműves Iskola 50 éve felsőfokú oktatási intézmény, a helyi gazdák gyermekeinek képzőhelyéből országos vonzáskörű egyetemi kar lett, ahova külföldről is érkeznek agrárismereteket tanulni.

 

Itthon Vásárhelyen

– A sajátjának érzi Hódmezővásárhely, máig „főiskolának” nevezi karunkat – így „égett be” a vásárhelyiek tudatába. A város folyamatosan támogatást nyújt, ám 2006-ban feladta a leckét, mert az akkor 110 éves intézmény működtetőjének, fenntartójának jelentkezett – mesél a közelmúltról a dékán. Elmagyarázza: a kari tanács úgy döntött, hogy az MGK a szegedi egyetem része marad. Mára bebizonyosodott, hogy a többség jól látta: az SZTE védjegye növeli az itteni oktatói és kutatói munka minőségét, miközben a kart a múltja és a jövője is Vásárhelyhez köti.

– Mi itthon vagyunk Vásárhelyen! – jelenti ki Bodnár Károly, mikor arról kérdezzük, milyen a viszonyuk a városban megjelenő fővárosi központú főiskola itteni tagozatával.

– Jobb együttműködni, mint harcolni – hangsúlyozza a dékán. Hosszan sorolja, hogy a „vásárhelyi felsőoktatásban” jelen lévő főiskolán kívül kapcsolatban állnak az ország minden szakintézményével: tanáraik átoktatnak, és alapszakos hallgatóikat mesterszakra küldik, de Vásárhelyen is fogadnak vendégoktatókat és hallgatókat. Európa húsz országa agrár-felsőoktatási intézményével szerveznek közös programokat – Romániától Lengyelországig,

Szerbiától Olaszországig.

 

Hallgatók Bajáról és Kínából

Idén 125 első évfolyamos vett részt az SZTE MGK jubileumi tanévét megnyitó ünnepségen. A mintegy 500 hallgató és a képzésüket végző 30 oktató családias légkörben dolgozik.

– Talajmintákat vizsgálunk mikroszkóppal – mondja Kristó István. Az SZTE MGK Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézet főiskolai docense, a végzősök évfolyamfelelőse. Elárulja: épp konzultációt tartott annak a diákjának, aki talajművelésből írja a szakdolgozatát. Az érsekcsanádi Prohászka Martin mezőgazdasági mérnökként diplomázik, de mesterképzésre is pályázik. Barátaival a közeli kollégiumban lakik. Közülük a bajai Simon Ádám vadgazda mérnöknek, a bácsalmási Schoblocher Viktor vadgazda technológusnak tanul Vásárhelyen. A jól felszerelt laborokban és oktatási épületekben elsajátított elméleti ismereteket a hallgatók a Vásárhely határában kialakított, egy közepes mezőgazdasági vállalkozást modellező egyetemi tangazdaságban szembesíthetik a gyakorlattal. Akinek kevés az ottani kopasznyakú tyúkok vagy a marhaistállók körüli munka, kipróbálhatja magát a Hód-Mezőgazda Zrt. földjeitől kezdve a szentesi Árpád Agrár Zrt. kertészetéig.

– Egy csehországi és két lengyelországi diákkal külön is foglalkozom – árulja Bodnár Károly, aki egykor hallgatója is volt annak az intézménynek, amelyet most irányít. Dékáni feladatai mellett nem csupán az Erasmus-ösztöndíjjal ide érkező hallgatóknak tart angol nyelvű konzultációt, hanem heti 6-7 órában oktat is, például munkaszervezést. Az SZTE MGK dékánja úgy véli: az önálló mesterszak indítása mellett a külföldi – például kínai, arab – diákok angol nyelvű agrárképzése jellemzi majd a kar következő 50 évét.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés



SZEM_boritoSZEM_angol
AMM_kulonszamAlmaMater_Magazin_2019_tel
SZTEminarium_cimlapSZEM_klinika_2020_01