Az SZTE-n az elsősök 60 százaléka vett részt a felmérésen. A diákok tudása többnyire egyforma szinten van, de a BTK Neveléstudományi Intézetének vezetője szerint egyik kar vezetése sem lehet nyugodt.
A 2018/19-es tanév első heteiben feltérképezték az idén egyetemi éveiket megkezdő fiatalok kompetenciaszintjét a József Attila Tanulmányi és Információs Központban, cserébe egy kreditet kaptak a diákok. A mérés fókuszában a matematikai gondolkodás, az olvasás-szövegértés, a problémamegoldó képesség, illetve egy kari specifikus teszt állt. Ez kiegészült egy, a hallgatók tanulási stratégiáit kutató kérdőívvel.
Összesen 2229 elsőéves nappalis diák írt tesztet, ez az SZTE új hallgatóinak közel hatvan százaléka. A felmérésben legnagyobb számban (686) a TTIK-s hallgatók vettek részt, ugyanakkor a részvételi arányt tekintve az ÁOK-os (78,9 százalék), a FOK-os (80 százalék), a GYTK-s (78 százalék), valamint az MGK-s (77,8 százalék) hallgatók voltak a legaktívabbak. Az eredmények alapján egyértelműen kirajzolódik, hogy a fiatalok tudása többé-kevésbé egységes, összességében egyik kar vezetősége sem lehet nyugodt a lemorzsolódást illetően, ugyanis mind a tizenkét karon vannak kiemelkedően magas, ugyanakkor alacsonyabb képességszintű hallgatók is. Arányuk karonként változik – magyarázza Molnár Gyöngyvér professzor, a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Neveléstudományi Intézetének vezetője.
A jó állás és a jó fizetés a legjobb ösztönző
Kiderült, a diákok által alkalmazott tanulási stratégiák között csaknem 70 százalékban szerepel a memorizálás, és 50 százalékuk halogatja a tanulást. – Akik hajlamosabbak a memorizálási stratégiák alkalmazására, azok teljesítménye tendenciaszerűen alacsonyabb, mint azoké, akik más tanulási stratégiát követnek. Kutatási eredményeink szerint a tanulókra a külső körülmények motiválóan hatnak. Ösztönzi őket, hogy jó állást szerezzek, jó fizetést kapjanak. Ennek megvalósítása a tanuláson keresztül történhet. Így érdemes lenne tudatossá tenni, hogy az, aki stratégiáit használja a tanulásban, alkalmazható tudást szerez, jobban is boldogul és könnyebben eléri céljait. Figyelni kell azonban arra az eredményünkre is, hogy ne a memorizáló stratégiák gyakori használatát értékeljék, vagyis, ha a tanuló csak visszaadja a tananyagot, az még nem feltétlenül jár azzal, hogy új szituációban tudja is alkalmazni – hangsúlyozza a Neveléstudományi Intézet vezetője. Hozzátette, a lemorzsolódás csökkentése érdekében érdemes lenne az egyetemen a szaktárgyi hiányosságokat pótló kurzusok mellett a hatékony tanulást segítő, tanulási képességeket fejlesztő általános kurzusokat is indítani.Nem hasonlíthatók össze a teljesítmények
Molnár Gyöngyvér elmondta, a bemeneti kompetenciamérés eredményei ismételten alátámasztották az érettségi eredmények bizonytalanságát. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a közép- és emelt szintű vizsgák közötti összefüggés különböző erősségű, ami jól tükrözi azt a komoly problémát, hogy a különböző szinteken nyújtott teljesítmények nem hasonlíthatók össze egymással – emelte ki.