Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

KI JELENTKEZHET ÁLLAMI ösztöndíjjal, vagy állami részösztöndíjjal támogatott, ILLETVE önKÖLTSÉGES KÉPZÉSRE?

A felsőoktatási intézményekben folyó képzés lehet állami ösztöndíjjal támogatott, vagy állami részösztöndíjjal támogatott, vagy önköltséges képzés.

Az állami ösztöndíjjal támogatott képzés költségeit egészben, az állami részösztöndíjjal támogatott képzés költségeit 50%-ban az állami költségvetés, az önköltséges képzés költségeit pedig a hallgató viseli.

Az önköltség összegét a felsőoktatási intézmények állapítják meg a Kormány által megadott keretek közt, ennek összegét jelen közleményben található, az intézményenkénti meghirdetéseket tartalmazó táblázatokból lehet megtudni.

Állami ösztöndíjjal, illetve állami részösztöndíjjal támogatott képzésben nem mindenki jogosult részt venni, a jogosultságot elsősorban az állampolgárság, illetve az ehhez kapcsolódó menekültügyi, bevándorlásügyi státusz, valamint az esetlegesen a felsőoktatásban korábban, államilag támogatott képzésben folytatott tanulmányok befolyásolhatják.

 

ÁLLAMPOLGÁRSÁG

Állami ösztöndíjjal, vagy állami részösztöndíjjal támogatott képzésre azok a magyar állampolgárok, és az alábbiakban felsorolt esetekben a nem magyar állampolgárok vehetők fel, akik megfelelnek a felvétel ezen feltételeinek és elérik a megállapított ponthatárt.

A felsőoktatási törvény 39. § (1) bekezdése alapján államilag támogatott képzésben tanulmányok folytatásának joga megilleti:

a) a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket (vagyis az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országok állampolgárait, valamint családtagjaikat),

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, a Magyar Köztársaság területén élő menekültet, menedékest, befogadottat, bevándoroltat, letelepedettet,

c) nemzetközi megállapodás alapján a magyar állampolgárokkal azonos elbírálás alá eső külföldit,

d) azoknak az országoknak az állampolgárait, amelyekben a magyar állampolgár a viszonosság elve alapján igénybe veheti az adott állam felsőoktatási szolgáltatásait,

e) a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény (a továbbiakban: kedvezménytörvény) hatálya alá tartozó, de magyar állampolgársággal vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező személyt,

f) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott – magát magyar nemzetiségűnek valló – harmadik országbeli állampolgárt, feltéve, hogy nem áll a kedvezménytörvény hatálya alatt és magyar állampolgársággal sem rendelkezik,

g) a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkező harmadik országbeli állampolgárt.

A b) pontban felsorolt státuszokat a megfelelő okirat másolatával igazolni kell. Az igazolás módjáról részletesen olvashat A felsőoktatási felvételi eljárásról c. fejezet Az eljárás folyamán benyújtandó dokumentumok c. részében. A fentiekből következően kizárólag önköltséges képzésre vehetők fel azok a külföldi állampolgárok, akiknek státusza az a) – g) pontban nem került felsorolásra, illetve azok a jelentkezők, akik olyan képzésre jelentkeznek, amely kizárólag önköltséges formában van meghirdetve.

Figyelem! Az állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatokat az Oktatási Hivatal kizárólag a felsőoktatási felvételi eljárás során, és csak azzal kapcsolatban kezeli, használja fel.

Figyelem! A horvát, szerb és ukrán állampolgárságú határon túli magyar jelentkezők – amennyiben állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre jelentkeznek és a felsőoktatási felvételi jelentkezési lapon büntetőjogi felelősségük tudatában határon túli magyar nemzetiségükről nyilatkoznak – a felsőoktatási törvény és a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény szerint államilag támogatott képzésre nyerhetnek felvételt az adott, államilag támogatott finanszírozási formájú képzés ponthatárának elérése esetén. Ők pályázhatnak a nemzeti erőforrás miniszter által adható ösztöndíjra is.

Figyelem! Amennyiben egy adott képzés állami ösztöndíjas vagy állami részösztöndíjas formában nem indul, akkor az állami ösztöndíjjal vagy részösztöndíjjal támogatott képzésre történő jelentkezés fogalmilag kizárt!

ÁLLAMI ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal TÁMOGATOTT KÉPZÉSBEN FOLYTATHATÓ TANULMÁNYOK

A felsőoktatási törvény szerint egy személy – állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott felsőoktatási szak-, alap-, valamint mesterképzésben – 12 féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat, ez az ún. támogatási idő. Amennyiben a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt csak önköltséges képzési formában folytathatja.

Ebben a részben az „államilag támogatott” meghatározás alatt érteni kell mind a 2005. évi felsőoktatási törvény szerinti „államilag támogatott” meghatározást, mind a 2011. évi felsőoktatási törvény szerinti „állami (rész)ösztöndíjjal támogatott” meghatározást.

A 12 félév felhasználására vonatkozó fontosabb szabályok a következők:

- A 12 félévbe beleértendő a felsőoktatási szakképzés (a korábban, tanulói jogviszonyban folytatott felsőfokú szakképzés nem!), alapképzés, egységes, osztatlan képzés és a mesterképzés keretében folytatott tanulmányok. A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb hat félév lehet.

- Speciális esetekben – például azoknál az egységes, osztatlan képzéseknél, ahol a képzési és kimeneti követelmények szerint a képzési idő 10 félévnél hosszabb – a támogatási idő jogszabálynál fogva megnő, illetve pl. a fogyatékossággal élők esetében a támogatási idő megnövelhető.

A támogatási időbe be kell számítani a – megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet!

Az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje, vagyis ha valaki egy 6 féléves képzési idejű állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott képzésben vesz részt, de azt ténylegesen 6+2=8 félévnél tovább folytatja, a 9. félévtől ebben a képzésben már kizárólag önköltséges formában folytathatja tanulmányait.

Az állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban korábban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy azonos képzési ciklusban állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott képzésben kizárólag párhuzamosan vehet részt és a párhuzamos támogatott féléveket egyenként és nem egyként kell számítani, azaz a párhuzamosan támogatott félévek összeadódnak.

Figyelem! Azok, akik a jelentkezéskor vagy azt megelőzően folytatnak/folytattak a felsőoktatásban tanulmányokat, e tényről, valamint az igénybe vett, támogatott félévek számáról a felsőoktatási felvételi jelentkezési lap 10. pontjában büntetőjogi felelősségük tudatában kötelesek nyilatkozni!

Figyelem! Azon jelentkezők esetén, akik 2006. január 1-je előtt felsőoktatásban szerzett oklevéllel kezdenek újabb felsőfokú tanulmányokat és nem tudják igazolni, hogy tanulmányaikat költségtérítés fizetése mellett folytatták, a támogatási időt illetően – bármely képzési ciklus esetén – azt kell vélelmezni, hogy hét félévet vettek igénybe államilag támogatott képzésként. E vélelemmel szemben a hallgató a felsőoktatási intézménybe történő beiratkozáskor igazolással élhet. E jelentkezők a jelentkezési lap 10. pontjának táblázatában NE írjanak félév-darabszámot, mivel mindegyik, 2006. január 1. előtt szerzett oklevél esetében hét államilag támogatott félév felhasználását kell vélelmezni (kivéve, amennyiben a jelentkező/hallgató a vélelmet igazolással megdönti).

Amennyiben 2006. március 1. előtt kezdett államilag támogatott tanulmányokat, de nem fejezte azt be és előreláthatólag nem is fogja, úgy e képzés nem számít be a támogatási időbe.

Amennyiben képzése finanszírozás tekintetében „vegyes” volt, azaz voltak államilag támogatott, illetve költségtérítéses félévei is, úgy a képzés finanszírozási formájára az utolsó félév finanszírozási formája az irányadó.

A felsőoktatási törvény a korábbi képzési rendszer szerinti főiskolai szintű végzettséget alapfokozatnak, az egyetemi szintű végzettséget mesterfokozatnak felelteti meg. A megfeleltetés végzettségi szint és nem ciklus szerinti, a támogatási idő számításánál a korábbi főiskolai szintű szakot nem lehet alapképzési ciklusnak, az egyetemi szintű szakot mesterképzési ciklusnak megfeleltetni. A korábbi képzési rendszer nem ciklusos képzés volt. Aki a korábbi képzési rendszer szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű szakon oklevelet szerzett, az a fennmaradó támogatási időt alap- vagy mesterképzésben is felhasználhatja. A korábbi képzési rendszer szerinti egyetemi szintű szakok az új képzési rendszer szerinti „egységes, osztatlan” képzéseknek feleltethetők meg.

jelentkezés és beSOROLÁS ÁLLAMI ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal TÁMOGATOTT, valamint önköltséges KÉPZÉSre

A felsőoktatási felvételi jelentkezés során a jelentkezőknek meg kell jelölniük, hogy milyen finanszírozási formában szeretnének felsőoktatási tanulmányokat folytatni.

A felsőoktatási törvény előírásai szerint a hallgató finanszírozási jogállása lehet:

- állami ösztöndíjjal támogatott,

- állami részösztöndíjjal támogatott, valamint

- önköltséges.

Az adott meghirdetett képzésnél a finanszírozási forma oszlopban az „A” betűjeles képzést kell annak a jelentkezőnek megjelölnie, aki állami ösztöndíjjal támogatott képzésre kíván felvételt nyerni.

Annak a jelentkezőnek, aki képzése költségeinek viselését részben vagy egészben vállalja a „K” betűjeles képzést kell megjelölnie.

Figyelem! Az állami részösztöndíjas finanszírozási formában vállalni kell az önköltség felének a megfizetését, ezért az a jelentkező nyerhet felvételt, aki

- „K” betűjeles képzési formát jelölt meg,

- a műszaki, a természettudomány, vagy az informatika képzési területekhez tartozó valamely alapképzési szakot, vagy a földmérő és földrendező mérnök, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki, tájrendező és kertépítő mérnöki, vagy az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapképzési szakot közül valamelyiket jelölte meg,

- felvételi pontszáma alapján bekerül az állami részösztöndíjas keretbe, valamint

- a hallgatói szerződés aláírásával az önköltséges képzés helyett az állami részösztöndíjjal támogatott képzési formát választja.

A jelentkezési lapon tehát az alábbi betűjelekre kell odafigyelnie a finanszírozási forma kiválasztásánál:

„Finanszírozási forma” oszlop

A – állami ösztöndíjjal támogatott képzés: A képzés keretében az oktatás költségeit az állami költségvetés viseli. Az a jelentkező, aki állami ösztöndíjjal támogatott képzésre szeretne felvételt nyerni, mindenképpen jelölje meg ezt a finanszírozási formát (amennyiben meg van hirdetve).

K – költségviselés mellett végzett képzés: állami részösztöndíjjal támogatott vagy önköltséges képzés. Az állami részösztöndíjas képzés keretében a költségek felét, az önköltséges képzés keretében az oktatás teljes költségét a hallgató viseli.

 

A FINANSZÍROZÁSI FORMÁK KÖZÖTTI ÁTSOROLÁS

 

A felsőoktatási törvény előírásai szerint az állami ösztöndíjjal vagy államai részösztöndíjjal támogatott és az önköltséges képzésre történő felvétel nem jelent végleges és változtathatatlan finanszírozási kategóriát senki számára. Ennek megfelelően tehát felvétel esetén az állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott képzésben való részvétel az első tanévre szól. Akkor folytathatók állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben a tanulmányok, ha a felsőoktatási intézményben adott képzési időszakra előírt krediteket összegyűjtötte a hallgató.

Természetesen ellenkező irányú átsorolás is lehetséges, a legjobb teljesítményt elérő önköltséges hallgatók átkerülhetnek a „megüresedett” állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott helyekre. Ez a szabály arra ösztönöz mindenkit, hogy a lehető legjobb teljesítményt nyújtsa tanulmányai során.

Az átsorolás úgy történik, hogy tanév végén az adott felsőoktatási intézmény rangsort állít fel a hallgatók tanulmányi teljesítményét figyelembe véve, és ebben a fejezetben részletezett esetekben átsorolja a hallgatókat az eltérő finanszírozási formák között. Az át nem sorolt hallgatók ugyanabban a finanszírozási formában folytatják tanulmányaikat a következő tanévben, mint az azt megelőzőben.

Az átsorolásról hozott döntést a felsőoktatási intézménynek a tanév végén a képzési időszak lezárását követően, de legkésőbb a következő képzési időszak kezdetét megelőző 30 nappal kell meghozni.

ÁTSOROLÁS ÁLLAMI ÖSZTÖNDÍJJAL VAGY ÁLLAMI RÉSZÖSZTÖNDÍJJAL TÁMOGATOTT KÉPZÉSRŐL ÖNKÖLTSÉGES KÉPZÉSRE

Ha a felsőoktatási intézményben állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott képzésben tanulmányokat folytató hallgatóról a tanév végén a felsőoktatási intézmény megállapítja, hogy az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, tanulmányait a következő tanévben csak önköltséges képzésben folytathatja, vagyis a felsőoktatási intézmény köteles az érintett hallgatót átsorolni.

Az átsorolási döntés során azokat a hallgatókat nem kell figyelembe venni, akik az adott felsőoktatási intézményben legfeljebb egy képzési időszakban folytattak tanulmányokat, továbbá akik betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt félévüket nem tudták befejezni.

ÁTSOROLÁS ÖNKÖLTSÉGES KÉPZÉSRŐL ÁLLAMI ÖSZTÖNDÍJJAL VAGY ÁLLAMI RÉSZÖSZTÖNDÍJJAL TÁMOGATOTT KÉPZÉSRE

A fenti okokból – vagy az állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott hallgatói jogviszony megszüntetése következtében – megüresedett állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott hallgatói létszámkeret terhére – a felsőoktatási intézmény döntése alapján – a legjobb tanulmányi eredményű hallgatók vehetők át.

 

 

 

A HALLGATÓI SZERZŐDÉS

A felsőoktatási törvény és a vonatkozó kormányrendelet előírásai szerint állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott képzés esetében a beiratkozás előfeltétele a hallgatói szerződés megkötése.

A hallgatói szerződést a hallgató és az állam nevében eljáró Oktatási Hivatal köti meg. A hallgatói szerződés határozatlan időre jön létre, melyben az állam vállalja a hallgató képzésének megfelelő arányú finanszírozását, a hallgató pedig vállalja a hallgatói szerződésekről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelezettségei teljesítését.

Az állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott hallgató főbb kötelezettségei:

- meghatározott időn, de legfeljebb a képzési idő másfélszeresén belül megszerezni az oklevelet,

- az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általa állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal folytatott tanulmányok ideje kétszeresének megfelelő időtartamban magyar joghatóság alatt álló munkáltatónál társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesíteni, fenntartani vagy magyar joghatóság alatt vállalkozási tevékenységet folytatni (a továbbiakban: hazai munkaviszony), vagy

- átalányként megfizetni a hallgató adott képzésére tekintettel a Magyar Állam által folyósított állami ösztöndíj vagy állami részösztöndíj 50%-ának megfelelő összeget a Magyar Államnak, ha az első pontban meghatározott határidőn belül nem szerzi meg a magyar állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott képzésben az oklevelet, vagy

- visszafizetni a hallgató adott képzésére tekintettel a Magyar Állam által folyósított állami ösztöndíjnak vagy állami részösztöndíjnak a visszatérítés esedékessé válásának naptári félévét megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatot három százalékponttal meghaladó kamattal megnövelt összegét a Magyar Államnak, ha az oklevél megszerzését követően nem létesít, nem tart fenn a második pont szerint hazai munkaviszonyt.

A hitéleti képzésben részt vevő állami ösztöndíjas vagy állami részösztöndíjas hallgatót a második és a negyedik pontban foglaltak nem érintik. Határon túli magyarok a második pontban foglalt kötelezettséget a származási országban is teljesíthetik.

A hazai munkaviszony időtartama teljesítésének számításakor a Magyarországon önkéntes katonai szolgálat alapján fennálló, valamint a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy esetében a származási országában teljesített, társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkavégzésre irányuló jogviszonyt kétszeres mértékben kell figyelembe venni.

Amennyiben a hallgató párhuzamosan szerez több oklevelet állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott képzésekben, úgy kötelezettségeinek teljesítését az első oklevél megszerzésétől, de az összesen felhasznált támogatási időt alapul véve kell számítani.

A felsőoktatási felvételi eljárás során az arra jogosult jelentkező az Oktatási Hivatal besorolási döntésével veheti kézhez a hallgatói szerződését három példányban. A hallgatói szerződés aláírása a felsőoktatási intézménybe történő beiratkozás feltétele, a jelentkező a kézhezvételtől számított nyolc napon belül köteles egy eredeti, általa aláírt példányt az Oktatási Hivatalnak megküldeni ahhoz, hogy állami ösztöndíjas vagy állami részösztöndíjas képzésben részt vehessen. További egy eredetei, aláírt példány a felsőoktatási intézménynek kell átadni.

A hallgatói szerződés megszűnik, amennyiben a magyar állami ösztöndíjas vagy állami részösztöndíjas hallgató szerződéses kötelezettségét teljesítette vagy annak teljesítése alól a hallgatói szerződésekről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint mentesült.