Egyre több munkahelyen számítanak alapvető készségnek a számítástechnikai ismeretek. Arról viszont megoszlanak a vélemények, mik is számítanak pontosan alap tudásnak, ezért időnként könnyen elbizonytalanodhatunk, milyen részletességgel írjunk ezekről az önéletrajzunkban? Hiszen lehet, hogy feleslegesen írunk hosszan olyan dolgokról, ami a munkaadó számára egyértelmű, de az sem jó út, ha feltételezzük, hogy a túloldalon pár apró utalásból érteni fogják, milyen szinten tudjuk kezelni a számítógépeket. Mi a helyes megoldás? A válasz nem meglepő: szabjuk mindig a konkrét munkára az önéletrajzunkat – azaz járjunk utána, pontosan mit is várnak tőlünk, és ezek alapján töltsük ki a jelentkezésünket.

A leggyakoribb számítástechnikai ismeretek

A resume.io egy összefoglaló gyűjtésben ismerteti a legfontosabb számítástechnikai ismereteket és készségeket, amiket érdemes megjelölnünk az önéletrajzunkban.

Alapvető számítástechnikai ismeretek

• MS Office használata (leggyakrabban World, Excel, Outlook, Powerpoint ismeretek – ezt jó, ha pontosítjuk)
• Google Drive (pl. Docs, Drive, Sheets, Gmail, Forms használata)
• Táblázatkezelési ismeretek (Excel, Google Spreadsheets vagy Open Office használata, kimutatások, függvények ismerete)
• Levelezőrendszerek használata (Outlook, Gmail, mappakezelés, szűrők létrehozása stb.)
• Különböző operációs rendszerek ismerete (Windows, macOS)
• Internetes eszközök

Social media ismerete (közösségi médiás felületek, Facebook, Instagram, Youtube, Pinterest, Tiktok felületek adminisztrátori szintű használata)

• Blogok (Wordpress és más CMS rendszerek használata, Google Analytics ismerete)
• Hírlevélkezelők (Mailchimp és más hírlevélküldők használata)
• Kollaborációs és projektmenedzsment eszközök használata (Slack, Trello, Asana)
• Speciális szoftverek
• Programozás, kódolás (Java, Javascript, Python, Ruby on Rails, Perl, PHP, XML, C#, C++, HTML, stb.)
• Elemzés és data science (Apache, MySQL, SAS, JSON, machine learning stb.)
• Adatbázis kezelés (MS Access, Oracle, Teradata, MySQL, SQL, IBM DB2, SAP, BI)
• Vállalatirányító és ügyviteli szoftverek (ERP, CRM, HR-szoftverek, BI)
• Grafikus tervezőprogramok (Illustrator, InDesign, Photoshop, Corel Draw)
• Fordítóprogramok (MemoQ, Trados, Smartling, Easyling stb.)

Hol és hogyan jelezzük a hozzáértésünk szintjét?

Érdemes a feladatköreinknél kitérni röviden szövegesen is a számítástechnikai tudásunkra, ha az fontos lehet a kiszemelt állás szempontjából. Nem árt, ha tisztában vagyunk az adott szoftverek lehetőségeivel, és azzal is, hogy ezek közül mely részek azok, amelyeket valóban rutinszerűen használunk: ez azért szükséges, mert jó esetben a HR-esnek is van egy elképzelése arról, mi a „haladó” SAP-használat vagy profi Excel-kezelés, és erről egy ponton meg is fog kérdezni bennünket.

Fontos, hogy az önéletrajzunkban csak akkor írjunk ezekről részletesen, ha szakmai szempontból fontosak, és nem teljesen egyértelmű a használatuk: ahogy egy kórházi nővérnél számítunk rá, hogy nem okoz neki gondot a vérvétel, úgy egy asszisztensnél is rögtön feltételezzük a szövegszerkesztő használatát és ismeretét. Ugyanakkor marketingesként például nem egyértelmű, hogy képben vagyunk az automatizációs szoftverekkel vagy profin vágunk videókat, ezért ezeket érdemes külön megjelölni, de ugyanígy például fordítóként sem mindenki ugyanazzal a programmal dolgozik, ezért erről is nyugodtan írhatunk.

Emellett az is egy jó megoldás lehet, ha a készségeinket felsoroló résznél egy 5 fokozatú skálán jelöljük meg vizuálisan, nagyjából milyen mélységekig ismerjük a felsorolt eszközöket. Hogy ne szó szerint ismételjük a mondanivalónkat, érdemes a tapasztalatoknál a funkcióra (pl. prezentáció készítés), a készségeknél pedig a szoftverre kitérni (pl. Powerpoint) – vagy fordítva.

Legyünk őszinték!

Ha az Excel-tudásunk egy 10 évvel ezelőtti tréningen megtanultakra korlátozódik, netán az internet-használati képességeink kimerülnek a Facebook üzenőfal lelkes pörgetésében, akkor jobb, ha nem festjük magunkról egy profi képét. Gyakori, hogy a táblázatkezelési vagy az internethasználati képességeket egy párlépéses feladatsorral tesztelik: a gyakorlatban ugyanis pillanatok alatt kiderül, hogy tényleg készségszinten használjuk-e ezeket az eszközöket. Legyünk őszinték, amikor a tudásunkról számot adunk az önéletrajzunkban, és ha úgy érezzük, lehetne fejlődni ezen a területen, keressünk olyan tréningeket, ahol már pár óra alatt sokat tanulhatunk! Számtalan személyes és online képzés közül választhatunk – egy kis célzott kereséssel ingyenes feladatokat és tananyagokat is felkutathatunk.

Ha pedig csak most vágnánk bele az álláskeresésbe, a fentiek szerint frissítsük vagy egészítsük ki önéletrajzunkat, majd töltsük fel ide, hogy személyre szabottan válogathassunk a több ezer nyitott álláslehetőség között! Maradjunk mindig naprakészek, kérjünk hírlevelet és Facebook értesítést is!

Készítette: Profession.hu