Szegedi Tudományegyetem Ahol tudás és szándék találkozik

GYIK







Gyakran Ismételt Kérdések

Gyakran ismételt kérdések

az osztatlan tanárképzéssel kapcsolatban

 

  • 1. Mikor és hány kredit birtokában lehet választani az osztatlan tanárképzés általános iskolai (4+1) és középiskolai (5+1) kimenete között?

Amennyiben a közismereti tanárszakon középiskolai és általános iskolai tanár szakképzettség is szerezhető, a hallgató a közös képzési szakasz követelményeinek teljesítésekor választhat, hogy általános iskolai tanári szakképzettséget vagy középiskolai tanári szakképzettséget szerez. A közös képzési szakasz kreditértéke 180 kredit, ebből az elágazási döntésig legalább 150 kredit teljesítendő – az alábbi megosztásban:

Ha a hallgatónak mindkét szakján lehetősége van választani a 4+1 és 5+1 képzés között, akkor legalább 69–69 szakos kreditet kell teljesítenie (ebből: 65 szakos és 4 szakmódszertani), valamint 12 kreditet a pedagógiai-pszichológiai tárgyakból. A puszta kreditmennyiségen túl azonban vizsgálandó az is, hogy a 69–69 kreditben minden olyan kiemelkedően fontos tantárgy/vizsga teljesítése benne legyen, amelyeket a szakok tantervei mérföldkő jellegűnek határoznak meg (pl. nyelvi alapvizsga stb.). Ezért az elágazási döntés meghozatalakor ez is ellenőrzésre kerül.

Ha csak egyik szakján van elágazási lehetőség, a másikon viszont csak az egyik típusú kimenet (4+1 vagy 5+1) létezik, akkor csak azon a szakon kell vizsgálni a 69 kredit meglétét, amelyiken választani tud a két képzési forma között. Ehhez kell még legalább 12 kreditet teljesítenie a pedagógiai-pszichológiai tárgyakból.

Ha a hallgató mindkét szakja olyan, hogy azon csak az egyik kimenet lehetséges (mindkettő 4+1, mindkettő 5+1 vagy egyik csak 4+1, a másik csak 5+1 formában végezhető), akkor nem kell vizsgálni a hallgató megszerzett kreditjeit, a hallgató egyszerűen folytatja tovább mindkét szakján a megfelelő hálóterv szerint a tanulmányait.

Az általános iskolai, illetve középiskolai tanári szakképzettség közötti választás a közös képzési szakasz elvégzésének félévében (a mintatanterv szerint a hatodik félévben, de mindig páros félévben) történhet meg a MODULO rendszerében március 31-ig. Kivételes esetekben (pl. alapvizsga későbbi teljesítése) páratlan félévben is történhet az elágazás-választás, de ebben az esetben a hallgatónak írásban nyilatkoznia kell, hogy tudomásul veszi, hogy nem minden esetben biztosítható a számára az ütközésmentes órarend. Tekintettel arra, hogy a választás időpontjában még nem tudható, hogy a hallgató valóban tudja-e teljesíteni a közös képzési szakasz minden kreditjét, a nyilatkozat csak akkor eredményezi a tanulmányok folytatását a következő képzési szakaszban, ha a hallgató a félév zárásakor rendelkezik az előírt kreditmennyiséggel.

Kivételes esetekben – ha csak néhány kredit hiányzik az előírtakból – a hallgató az adott félév vizsgaidőszakának végéig, de legkésőbb a félévzárásig méltányossági kérelmet nyújthat be a Tanárképző Központ Tanácsához, amely – a szakgazdával egyeztetve – a hiányzó kreditek számát és a tanulmányok folytatásához feltétlenül szükséges voltát mérlegelve dönt arról, hogy a kérelmező folytathatja-e a következő tanévtől a következő képzési szakaszban a tanulmányait. Pozitív döntés esetén a hallgatónak a hiányzó kreditjeit legkésőbb a következő tanév végéig teljesítenie kell, egyébként nem kezdheti meg az összefüggő iskolai gyakorlatát (4+1 képzésben), illetve a csoportos iskolai gyakorlatát (5+1) képzésben.

 

 

2. Mennyi szabadon választható kreditet lehet a képzés során felvenni?

A tanárképzésben a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek száma a 8/2013. sz. Korm. rendelet szerint úgy számítandó, hogy a teljes képzés összkreditszámából le kell vonni az összefüggő tanítási gyakorlat kreditszámát, s a maradék kreditmennyiség 5 százaléka lehet szabadon választható.

 

 

Számszerűsítve:

A kétszakos osztatlan tanárképzésben a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke:

  • 12 féléves képzésben: 15 kredit,
  • 11 féléves képzésben: 13 kredit,
  • 10 féléves képzésben: 12 kredit.

 

3. Az osztatlan tanárképzésben milyen gyakorlatokat kell teljesíteni és melyik félévekben?

A szakmai gyakorlatok célja az általános tanári és a konkrét szakterületi szakképzettséghez kapcsolódó gyakorlati ismeretek és kompetenciák megszerzése, a munkahely világával való ismerkedés azért, hogy a hallgatók későbbi munkájuk hatékonysága érdekében alapjártasságot szerezzenek a tanítási és tanulási, illetve nevelési folyamatok értékelésében, fejlesztésében és kutatásában.

(1) A közösségi pedagógiai gyakorlat célja az elméleti kurzusok során tanult jelenségek megismerése a gyakorlatban, az iskola világában. A gyakorlatra „A hatékony nevelés-oktatás feltételei” – közösségi gyakorlat kurzus keretében kerül sor a pedagógiai – pszichológiai modulban. A kurzust a csoportos tanítási gyakorlatok megkezdése előtt, lehetőleg harmadévben kell elvégezni.

(2) A csoportos tanítási gyakorlat célja, hogy a hallgató a gyakorlóiskolában, vezetőtanár irányításával, komplex önálló feladatokon keresztül ismerkedjen meg a tanári munkával, szerezzen tapasztalatokat a szaktárgy tanításában. A gyakorlat a tanári felkészítés modul része, iskolai megfigyeléseket, és egy rövidebb, 15 tanórás gyakorlótanítást foglal magában. A hallgató egy-egy félévben végzi szakpárjának tanítási gyakorlatait képzésének negyedik évében (4+1 képzés esetén) vagy ötödik évében (5+1 képzés esetén). A gyakorlatra az azt megelőző félévben a MODULO megfelelő űrlapján kell jelentkezni.

(3) Az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat célja az elméleti és a gyakorlati tudás integratív kezelése, összekapcsolása a pedagógiai munka során, az iskola és benne a tanár komplex oktatási-nevelési feladatrendszerének elsajátítása, az iskolát körülvevő társadalmi környezet megismerése. A gyakorlat során a tanárjelölt hosszabb időt, 2 félévet tölt köznevelési intézményben, gyakorlóiskolában, gyakorlóhelyen. Ekkor a tanárjelölt mentorral/mentorokkal dolgozik együtt, önállóan, de a mentor felügyelete alatt tanít, bekapcsolódik az iskolai munka egyéb területeibe, illetve a későbbi folyamatos önfejlesztést megalapozó feladatokat végez. Az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat a képzés utolsó évében végzendő, teljesítésének előfeltétele: valamennyi, a képzési program által előfeltételként előírt kurzus teljesítése. Az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat félévében a hallgató – nappali tagozatos alapképzés esetén – csak a gyakorlattal kapcsolatos tantárgyakat vehet fel.

 

A gyakorlatok részletes szabályozása, az egyes feladatokkal kapcsolatos információk a TKK honlapján érhetők el a SZAKMAI GYAKORLAT AZ OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉSBEN A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN című dokumentumban:

http://www.u-szeged.hu/download.php?docID=59524

4. Az osztatlan tanárképzésben milyen témájú szakdolgozatot kell írni, mik annak a formai előírásai és hogyan zajlik a tanárszakos záróvizsga?

 

Ezzel kapcsolatban lásd A szakdolgozat és a tanári záróvizsga az osztatlan tanárképzésben című dokumentumot a Tanárképző Központ honlapján:

http://www.u-szeged.hu/download.php?docID=60479

5. Hogyan kell elképzelni a 11 féléves (4+1 és 5+1 szakkombinációjú) képzések befejező szakaszát. Lehetséges-e valóban 11 félév alatt elvégezni ezeket?

Ezt még az EMMI sem látja tisztán: egyes vélemények szerint ugyanúgy 12 félév alatt lehet csak végezni rajta, mint az 5+1 és 5+1 kombinációban. A problémát az okozza, hogy a hosszabb képzési szakaszon levő szakon egy félévben (9.) kellene meghirdetni az őszi és tavaszi (9-10.) félév tantárgyait, ám ez az ilyen szakkombinációjú hallgatók csekély száma miatt majdhogynem lehetetlen. De amint megjelenik a probléma ténylegesen, próbálunk dolgozni valami rugalmas megoldáson.

 

6. Miként jelölik a 4+1 és 5+1-s képzésben résztvevők képzési szintjét a diplomában, ha mind a kettő mesterdiploma?

A következőképpen:

a/ okleveles általános iskolai magyartanár/fizikatanár stb.

b/ okleveles középiskolai magyartanár/fizikatanár stb.

Azokon a szakokon, amelyeken a 8/2013. EMMI-rendelet szerint csak 4+1 vagy csak 5+1 éves képzés létezik, a szakképzettség megnevezése nem tartalmazza az általános vagy középiskolai jelzőt, csak a tanár megjelölést, pl. okleveles rajz- és vizuáliskultúra-tanár (teacher of Visual culture), okleveles ének-zene tanár (Classroom Music Teacher), illetve okleveles francia nyelv és kultúra tanára (teacher of French language and culture), okleveles orosz nyelv és kultúra tanára (teacher of Russian language and culture) stb.

 

7. Milyen iskolatípusokban lehet tanítani a 4+1 éves képzési idejű diplomákkal, s milyenekben az 5+1 évesekkel?

A 2011. évi CXC. törvény 3. számú melléklete egy táblázatban tartalmazza a képzettségi szinteket, eszerint

9-12. évfolyam gimnáziumban csak gimnáziumi tanár taníthat, akinek a végzettsége: egyetemi szintű vagy - az általános iskolai tanár kivételével - mesterfokozatú -, a tantárgynak megfelelő szakos tanár. Azaz: ehhez mindenképpen kell az 5+1 kimenet.

A 9-12. évfolyam a szakgimnáziumokban, 12-13. évfolyam a szakközépiskolában/ középfokú nevelés-oktatás keretében közismereti tantárgyat oktató középiskolai tanár oktathat, akinek a végzettsége: egyetemi szintű vagy mesterfokozatú, a tantárgynak megfelelő szakos tanár. (Ez tehát lehet 4+1 is, hiszen az is mesterfokozat, de nem lehet korábbi főiskolai diploma.)

A szakközépiskola szakképzési évfolyamán / középfokú nevelés és oktatásban a szakközépiskola szakképzési évfolyamán/ középfokú nevelésoktatás a szakközépiskola szakképzési évfolyamán/ középfokú nevelésoktatásban közismereti tantárgyat oktató tanár, akinek a végzettsége a tantárgynak megfelelő szakos tanár. (Ez lehet főiskolai tanári diploma, 4+1 és 5+1 egyaránt.)

Az előző pontban jelzett szakok esetében, amelyeken a 8/2013. EMMI-rendelet szerint csak 4+1 vagy csak 5+1 éves képzés létezik, és a szakképzettség megnevezése nem tartalmazza az általános vagy középiskolai jelzőt, csak a tanár megjelölést, a végzettek egyaránt taníthatnak általános iskolában, szakközépiskolában, szakgimnáziumban és gimnáziumban is.

 

8. Ha az egyik szak 4+1-s, a másik választható, akkor köteles-e a 4+1 változatot felvenni a hallgató vagy választhatja az 5+1 kimenetet is a másik szakján?

Nincs ilyen előírás. A hallgató választhatja másik szakján a hosszabb kimenetet, de akkor – a vegyes képzések fentebb jelzett problémáinál fogva – feltehetőleg csak a 12. félévben tud legkorább diplomát szerezni.

9. Milyen nyelvvizsgával kell rendelkezniük a hallgatóknak, s milyen szabályok vonatkoznak az idegennyelv-szakosokra?

A 8/2013. (I. 30.) EMMI-rendelet 5. pontjában szereplő nyelvvizsga-előírás az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) hivatalos nyelveiből legalább egy, államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány meglétét írja elő a diplomaszerzés egyik feltételeként az összes osztatlan tanárszakon.

Pontosan melyik nyelvekről van szó?

Az Európai Uniónak jelenleg 24 hivatalos nyelve van. Ezek a következők: angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén.

Az ENSz-nek 5 hivatalos nyelve van: a kínai, francia, orosz, angol és spanyol, azaz az előbbi 24 nyelvhez még a kínai és az orosz hozzáadódik.

Az idegennyelv-szakosokra vonatkozóm szabályok:

Az idegen nyelv-szakosokra vonatkozóan a 137/2008. (V.16.) Korm. rendelet (Nyelvvizsgarendelet) 14.§ (2) bekezdése szabályozza a nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratok körét. Ebben szerepel az „idegen nyelv szakos mesterfokozattal rendelkező tanári oklevél” a tanult idegen nyelv szempontjából általános kétnyelvű felsőfokú komplex (C1) típusú nyelvvizsgával egyenértékű. Tehát az idegen nyelv szakos hallgatók az oklevél birtokában teljesítik a nyelvvizsga-követelményeket is.

 

10. Például egy anglisztika BA + anglisztika MA elvégzése után van lehetőség jelentkezni egy egyéves tanári mesterképzésre, aminek elvégzése után ugyanolyan középiskolai tanári végzettséget kap az ember, igaz, az osztatlan tanárképzéssel ellentétben egyszakos tanár lesz. Lehetséges-e erre az egyéves tanári képzésre jelentkezni pl. egy anglisztika BA + alkalmazott nyelvészet MA párosítással is?

 

A kérdésre – sajnos – nemleges választ kell adni, hiszen a leveléből is kiderül, hogy Önnek nincs anglisztikából mesterszakos végzettsége.

Ha azonban megnézi a 283/2012. Kormányrendelet 5.§. 5. pontját, akkor ott láthatja, hogy annyit megtehet, hogy egy másik közismereti szakot is választva, 100 kreditet az angolból jóváírva, beléphet a kétszakos tanárképzésbe és további minimum 7 félév után diplomát szerezhet kétszakos tanárként (az alkalmazott nyelvészet itt nem jó, mert nem tanári szak). Mivel azonban a 12 államilag finanszírozott félévéből már nyilván sokat elhasznált, ezért itt előbb-utóbb költségtérítéses hallgató lesz, ez viszont félévente 400.000,- Ft-ot jelent, tehát meg kell gondolni.

További lehetőség az anglisztika MA elvégzése: ezután valóban két félév alatt lehet angoltanári diplomája.

 

11. Anglisztika alapszakos képzésem elvégzése után milyen lehetőségem van angol szakos tanári diplomát szerezni?

Az egyik lehetőség, hogy még a BA-képzésből átjelentkezik – egy másik közismereti szakot is választva – az osztatlan tanárképzésbe. Ha azonban az anglisztika BA-diplomát mindenképp meg akarja szerezni, annyit tehet, hogy megnézi a 283/2012. Kormányrendelet 5.§. 5. pontját. Ebből láthatja, hogy a diplomája megszerzése után egy másik közismereti szakot is választva, 100 kreditet az angolból jóváírva, beléphet a kétszakos tanárképzésbe és további minimum 7 félév után diplomát szerezhet kétszakos tanárként.

Ugyanez vonatkozik bármely más tanárszak alapszakos diplomája esetére is.