Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A kétévente megrendezett konferencia rotációs rendszerben vándorol a négy magyar orvostudományi egyetem között. Szeged utoljára 1997-ben adott otthont a szekciónak. A konferenciával egy időben zajlik az ország egészségügyi főiskoláinak részvételével Az egészségtudományi szekció jövője című tanácskozás, melyen a résztvevők az alszekciót, tekintettel a számos jelentkezőre önálló szekcióvá kívánják előléptetni.

 

A tudományos diákköri munka a kutatói karrier egyik első lépcsőfoka. Fotó: Segesvári Csaba

 

Magyarországon több mint 50 éves múltra tekint vissza a tudományos diákköri mozgalom. A Tudományos Diákkörök a tehetséggondozást tekintik legfőbb feladatuknak. Alapvető céljuk, hogy a tudományos kutatás iránt elkötelezett egyetemi hallgatók számára kutatási lehetőségeket, szakmai felügyeletet és irányítást biztosítsanak. A számos tudományos diákkör működését a kari Tudományos Diákköri Tanács hangolja össze. A tudományos diákkörök jelentik az elitképzést, mondta el lapunknak Mihály András, az SZTE ÁOK Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének intézetvezető egyetemi tanára. Ma már olyan tömegű hallgató van az egyetemeken a fejkvóta miatt, hogy nem lehet elitképzést folytatni, hangsúlyozta. A diákkörökben elkötelezett oktatók és kutatók foglalkoznak a tehetséges hallgatókkal. A Tudományos Diákköri Konferenciákon ezek a diákok gyűlnek össze, hogy bemutassák, mivel foglalkoztak az elmúlt két-három évben. A rendezők körülbelül 250 résztvevőre számítanak, a hallgatók 170 előadáson vehetnek részt. A témák az orvostudomány mellett a gyógyszerész- és az ápolástudomány területéről kerülnek ki. Minden alszekcióban külön díjazásban részesülnek a hallgatók. A legjobbak pénzdíjakat kapnak, melyeket különféle orvostudományi és gyógyszerésztudományi szakmai társaságok, a főiskola esetében pedig alapítványok finanszíroznak. Az alszekciók elsői közül egy hallgatót a Magyar Tudományos Akadémia proszciencia aranyéremmel jutalmaz. Ez a legnagyobb tudományos elismerés, amit hallgató az egyetemi évei alatt kaphat. Aki a konferencián jól szerepel, annak egyenes a pályája a szakma felé, mondta Mihály András.
A hallgatók nyolc szekcióban mérik össze erejüket: 1, Biokémia, sejtbiológia, molekuláris biológia, immunológia; 2, Élettan, kórélettan, farmakológia, mikrobiológia; 3, Morphológia, patológia, képalkotó diagnosztika; 4, Konzervatív klinikai orvostudomány; 5, Operatív klinikai orvostudomány; 6, Preventív medicina, családorvoslás, szociális medicina, forenzikus medicina, epidemiológia; 7, Gyógyszerésztudomány; 8, Egészségügyi főiskolai szekció. Az 1–6. szekció üléseire az ÁOK előadóiban kerül sor, a 7. szekció a Gyógyszerésztudományi Karon, a 8. szekció az EFK Temesvári körút 31. szám alatti épületének 111-es termében ülésezik. A konferenciát az egyetemek finanszírozzák. A diákokat küldő intézmények részvételi díjat fizetnek, ezért a hatmillió forintba kerülő rendezvény gyakorlatilag önköltséges. Az egyetem megpróbált ugyan bevonni néhány céget a rendezvény finanszírozásába, de csupán két gyógyszeripari és a műszerforgalmazó vállalat érzett késztetést, hogy segítsen. A diákkonferenciák nem érdeklik a nagy cégeket, sajnálkozott Mihály András, mert azonnali, konkrét haszon nem származik belőlük. Pedig megérné odafigyelni rájuk, hiszen az itt résztvevő fiatalok néhány év múlva már gyógyszereket fognak felírni, nem beszélve arról. Hogy a cégek itt a legtehetségesebb diákok közül válogathatnának.