Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Viszonylag kevesen voltak kíváncsiak február 13-án a Fosszília estjei sorában megtartott beszélgetésre Orcsik Roland és Németh Zoltán között.

A bemutatkozó esten eredetileg a magát elsősorban költőnek tartó Németh Zoltán beszélt volna a költészetéről, prózaírásáról, fordításairól, irodalomtudományi és -kritikusi munkásságáról, illetőleg a Kalligramm nemrég elnyert főszerkesztői posztján jelentkező új feladatairól. Sajnálatos módon ez nem valósulhatott meg, mivel a moderátor Orcsik Roland (Németh Zoltán finomabb és szókimondóbb tiltakozása ellenére is) túlságosan ragaszkodott a határon túli magyarság és az anyaország irodalmának viszonyát taglaló kérdéseihez, így több témát idő hiányában már nem lehetett megbeszélni. Ennek ellenére a költő sajátos irodalomszemlélete megmutatkozott, szívesebben vettem volna ezt még jobban megismerni.

A beszélgetést versek olvasása szakította félbe, illetve zárta le. Többnyire állatokról szóló versikék, „ökörködések" (N. Z.) voltak ezek, humoros és játékos szövegek, iróniától sem mentes hanggal.

Talán a két beszélgetőtárs nem volt annyira összhangban, ennek ellenére tanulságos esten vettem részt, legalábbis számos némethi gondolattal gazdagodva az irodalom helyzetéről.