A kezdetek

A zenélés és a madarak iránti szeretet 10 éves korában egyszerre kezdődött, amikor Molnár Gyula osztályfőnökétől, Tárnok Nándortól hallott egy történetet a madarakról és a madárodúk készítéséről. Édesapja segítségével készített egyet, melynek egy széncinege lett a lakója. Egy kiszuperált katonai távcsővel gyakran figyelte a madarakat, és egy kezdetleges fényképezőgéppel az újszegedi ligetben egy erdei pintyet örökített meg – a fotón persze alig látszott a madár. Fokozatosan szert tett komolyabb fotómasinákra, és már 14 éves korában megjelent a Természet Világa folyóiratban „Jégmadár fészkel a Tisza árterében” című írása egy saját készítésű fotóval. Ugyanitt később két széncinegét ábrázoló képe címlapra került. Gimnáziumi évei során osztálytársaival egy 20 perces, hangos mozgófilmet készítettek „Vadmadarak nyomában” címmel. A JATE biológia-kémia szakos hallgatójaként sok időt töltött a természetben, amit eleinte csak dokumentumszerűen fotózott. A zenélésből keresett pénzből, szülői támogatással végül sikerült egy komolyabb gépvázat, majd teleobjektívet venni, amit számtalan fotó, kiállítás, publikáció és végül egy saját könyv követett – tudtuk meg a madárvilág szerelmeséről.

A szenvedélyes természetvédő

A természetet etikusan fotózó barátaival 1989-ben Szegeden megalapították az idén 25. évfordulóját ünneplő naturArt Magyar Természetfotósok Szövetségét, mely olyan világhírű fotósokat nevelt ki, mint Máté Bence, Daróczi Csaba vagy Haarberg Orsolya. A Magyar Ökológusok Tudományos Egyesületének alapító tagja, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület örökös tagja, a Körös-Maros Nemzeti Park névadója. Nevéhez fűződik nyolc dél-alföldi terület – többek között az újszegedi liget, a pitvarosi és cserebökényi puszták, a Maros északi hullámtere és a gátéri Fehér-tó – védetté nyilvánítása. „Gyermekkori álmom teljesült 2010-ben, amikor megjelent Az én Alföldem című könyvem” – mondta az SZTE nyugalmazott oktatója. A Kossuth Kiadó gondozásában 2000 példányban kiadott díszalbumot 3 éven keresztül írta, a kötet mintegy 200 oldalon keresztül 300 színes képben mutatja be a Dél-Alföld csoportosított élőhelyeit, mint például a szikeseket, a folyók árterét, a mocsárréteket, a homoki erdőket és a pusztákat. A könyv érdekessége, hogy a fotók fele még diafilmre készült.

A jó természetfotós ismérvei

Molnár Gyula szerint a természetfotózás lényege, hogy aki műveli, az a természet szépségét és esztétikáját akarja láttatni, másik missziója pedig a természetvédelem. „A természetfotózás kettős diszciplína; az embernek nagyon kell értenie a fényképezéshez, és nagyon fontos ismernie a biológiát. De a jó természetfotós egyik legfontosabb ismérve, hogy betartja az etikus fotózás alapelveit, vagyis tiszteletben tartja, hogy semmilyen élőlényt nem szabad a fotózással élettevékenységében megzavarni” – összegezte az ornitológus, aki legszívesebben az alföldi szikesek élővilágát fotózza, kedvelt madarai a fokozottan védett gólyatöcs, a gulipán és a széki lile.

A természetfotózásnak kétféle irányzata létezik; a sportszerű cserkelés, amikor az ember a természetben gyalog „belopva” fényképezi le az állatokat, a másik, amikor különböző technikai berendezések, detektív üveg segítségével leseket épít, és onnan várja a megörökítendő pillanatot – ismertette. „Szerintem – és ezt tanítom a fiataloknak is – a természet megismerése szempontjából jobb, ha valaki a természetben megkeresi a legszebb élőhelyeket, és próbálja annak 'szeleteit' esztétikusan lefotózni” – mondta Molnár Gyula, aki a fiataloknak azt tanácsolja, hogy mindenki saját lelki beállítottsága szerint döntsön a két irányzat között.

A természetért

Molnár Gyula (1944) címzetes egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékének és a Juhász Gyula Pedagógusképző Karának nyugalmazott oktatója 2014-ben Pro Natura emlékplakettet és miniszteri elismerő oklevelet vehetett át a dél-alföldi régió területén a természetvédelem biológiai tudományos megalapozását, a természetvédelmi intézkedések segítését szolgáló szakmai munkája, kiemelkedő oktatói tevékenysége elismeréseként. Szeged város önkormányzatában több ciklusban szolgálta bizottsági szakértőként a környezetvédelem és a kultúra ügyét. A számos díjjal elismert Molnár Dixieland Band alapítója.

Gajzer Erzsébet