Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A fél­té­keny­ség­ről tar­tott le­bi­lin­cse­lő elő­adást Ha­rasz­ti Lász­ló, a kistarc­sai Flór Fe­renc Kór­ház fő­or­vo­sa az SZTE ÁOK El­me Ma­ter cí­mű prog­ram­so­ro­za­tá­nak leg­utób­bi ren­dez­vé­nyén.
A fél­té­keny­ség alap­ve­tő ér­zés – amely az ál­lat­vi­lág­ban is meg­fi­gyel­he­tő –, alig van olyan, aki nem éli át va­la­mi­kor. Ahogy Szent Ágos­ton fo­gal­ma­zott, aki nem fél­té­keny, az nem is sze­ret iga­zán. En­nek el­le­né­re vi­szony­lag ke­vés tu­do­má­nyos pub­li­ká­ció fog­lal­ko­zik a té­má­val – kö­zöl­te a szak­em­ber.
Ma­ga a fél­té­keny­ség ki­fe­je­zés Ka­zin­czy Fe­renc mes­ter­mun­ká­ja 1742-ből. Az ér­zés­sel min­den kul­tú­rá­ban – még a több­ne­jű vagy több­fér­jű tár­sa­dal­mak­ban is – ta­lál­koz­ha­tunk, ám el­té­rő­ek a meg­je­le­né­sét sza­bá­lyo­zó nor­mák. A sark­kör­ön túl élő csuk­toknál meg­fi­gyel­ték, hogy a törzs fenn­ma­ra­dá­sa fon­to­sabb, mint a hű­ség, így ha egy as­­szony hosszú ide­ig nem esett te­her­be, fér­je meg­en­ged­te, hogy más­sal is sze­xu­á­lis éle­tet él­jen.
Kul­túr­kö­rünk­ben a 19. szá­zad má­so­dik fe­lé­ig csak a fér­fi le­he­tett fél­té­keny. Az ur­ba­ni­zá­ció, a nők mun­ká­ba ál­lá­sa és a fe­mi­nis­ta moz­gal­mak azon­ban meg­vál­toz­tat­ták ezt a hely­ze­tet, és új sza­bá­lyo­kat hoz­tak a tár­sas kap­cso­la­tok­ban. A fél­té­keny­ség azon­ban nem tűnt el, ezt bi­zo­nyít­ja, hogy a gyil­kos­sá­gok 20 szá­za­lé­kát emi­att kö­ve­tik el, s ami el­ső hal­lás­ra ta­lán fur­csán hang­zik: ilyen­kor öt esetből négyben nem a har­ma­dik fél, hanem a part­ner az áldozat.

F. J.