Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A Szegedi Tudományegyetemnek az oktatástól elválaszthatatlan küldetése a nemzetközi összehasonlításban is versenyképes kutatás művelése, a kutatóegyetemi jelleg biztosítása.

Az SZTE mint kutató-elitegyetem küldetése, hogy megőrizze és javítsa pozícióját, mely szerint az ország aktív, magas presztízsű, nemzetközi színvonalú kutató-fejlesztői központja. A nemzetközi és hazai kutatási programokban megvalósuló kutatás-fejlesztési tevékenység átfogja az alap- és alkalmazott kutatást, a termék- és szolgáltatásfejlesztést.

A Szegedi Tudományegyetem az élettudományi, a matematikai és fizikai, az anyagtudományi, a műszaki, az informatikai, a kémiai, a föld és bányászati, valamint a társadalomtudományi területeken kutatási-innovációs tevékenységével közvetlenül hozzájárul a régió tudás-alapú gazdaságának fejlesztéséhez, kisugárzása révén pedig Szeged K+F+I központtá válásához.

Az egyetem kutatási tevékenysége nemzetközi szinten jelentős, hazai mércével meghatározó jelentőségű. Az intézmény kutatói az elmúlt 6 évben (2004-2009) hozzávetőlegesen 49 000 közleményt jelentettek meg, túlnyomórészt rangos folyóiratokban, hazai és nemzetközi konferenciák keretében. Jelentős az ipari partnerek megrendelései teljesítése érdekében végrehajtott alkalmazott kutatási tevékenység, mely az elmúlt négy év (2006-2009) átlagában több mint 590 millió Ft-os évi értékteremtést jelentett. Ennek fontosabb területei: lézerek diagnosztikai és anyagtudományi alkalmazásai; orvosi diagnosztikai rendszerek; farmakológiai és gyógyszerkémiai hatóanyag-fejlesztés; fitokémia; biotechnológia; környezettechnológiai célú és anyagtudományi kutatások.

A Szegedi Tudományegyetemen felhalmozódott szellemi potenciál és az itt folyó kutatások révén az intézmény mára nemcsak a magyar felsőoktatás egyik fellegvára, de a magyar innovációs tevékenység egyik fontos szereplőjévé is vált. Az egyetem 19 doktori iskolája és nemzetközi hírnevű kutatócsoportjai a legmagasabb szintű oktatás mellett a legkülönbözőbb területen zajló alap- és alkalmazott kutatások szervezői és végrehajtói. A legjobbakból kiválasztott doktoranduszhallgatók és fiatal kutatók számára követendő és inspiráló példaként szolgálhat, hogy a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjai közül 17, a levelező tagok közül pedig 2 professzor tartozik a Szegedi Tudományegyetem oktatói gárdájához. A Szegedi Tudományegyetem kutatóműhelyei és tudásközpontjai szoros együttműködést ápolnak neves hazai és külföldi partnerszervezetekkel. A Magyar Tudományos Akadémiával való közös munka eredményeként az egyetem négy karán 20 támogatott kutatócsoport működik, melyek közül 12 akadémiai finanszírozású:

Alkalmazott kutatások az SZTE-n

A szegedi alkalmazott kutatások sikerét jelzi, hogy 2009 elejére az egyetem 27 hazai szabadalmi bejelentéssel rendelkezik, amelyből 16 nemzetközi fázisba ért, további 9 pedig a szabadalmi bejelentés alatt áll. Ezek közül 6 szabadalom licenciába adása további hasznosítás céljából már sikerrel zárult, illetve jelenleg is 3 szabadalom kapcsán folynak tárgyalások a hasznosítás lehetséges formáiról különböző helyi spin-off vállalkozásokkal és egyéb hazai és nemzetközi vállalkozásokkal. Mindez köszönhető többek között az egyetem innovációs stratégiájának és innováció-menedzsmentjének, melynek része az ipari igényekre épülő tudásközpontok létrehozása. A szellemi alkotások hatékony hasznosítása érdekében az SZTE, az MTA Szegedi Biológia Központja, Szeged Város Önkormányzata és a Duna-Tisza Zrt. 2004 nyarán megalapította a Biopolisz Szegedi Innovációs Szolgáltató Kft.-t, amely a szellemi alkotások szabadalmaztatását és piacra juttatását segíti elő, és részt vállal az egyetemen felmerülő technológia-transzfer feladatokból. A Szegedi Tudományegyetem a Dél-Alföldi régió innovációjának motorja ipari partnereivel, többek között a biotechnológiai tevékenységet folytató vállalkozásokkal együttműködve. A partneri kapcsolatokat az egyetem Kutatásszervezési és Innovációs Igazgatósága fogja össze és koordinálja.

A Szegedi Tudományegyetem tevékenyen vesz részt a Szeged és a Dél-Alföld fejlődését formáló közép- és hosszú távú programok (pl. Biopolisz Pólus Program) kialakításában. Döntően az élettudományok és több kapcsolódó tudományág együttműködésében megvalósuló program jelentheti a következő évtizedek regionális stratégájának kulcsát. A program tudásmodul elemei fókuszba helyezik az egészségipart, az agro-biotechnológiát, környezettechnológiát, az önállóan is prosperáló és az egyéb tudományos fejlesztések hátteréül is szolgáló informatikát. Mindezen fejlesztések humán erőforrását szolgálja az egyre bővülő és sokrétűbbé váló a felsőfokú szakképzés és műszaki képzés, összhangban az európai törekvésekkel és elvárásokkal.

Innováció

Az oktatás magas színvonalát is szolgáló kutatásban, és az erre épülő innovációban kialakított partnerség a Szegedi Tudományegyetem egyik jellemzője, mely az elmúlt években kézzelfogható eredményeket hozott, ami többek között megnyilvánult a versenyszférával való közös munkálkodásban vagy a felsőoktatás más szereplőivel való együttműködésben. A kutatásban és az innovációs munkában a különböző cégekkel és szervezetekkel kialakított partnerségi viszonynak köszönhetően a Szegedi Tudományegyetemen zajló tudományos munka sikerei a gyakorlatban megvalósuló, jelentős és figyelemre méltó eredményekké válnak, melyek az oktatásban is éreztetik hatásukat. A Szegedi Tudományegyetem innovációs stratégiáját a Dél-Alföld hagyományos tudományos műhelyei, a térségben jelen lévő kis- és középvállalatok növekedési irányai, a rendelkezésre álló szellemi és anyagi potenciál, valamint a legújabb kutatás-fejlesztési trendek határozzák meg.

A Szegedi Tudományegyetemen folyó bizonyos kutatások helyi és országos vállalkozások, szakmai szervezetek, tudományos társaságok és alapítványok bevonásával valósulnak meg. Az egyetem főbb kutatási-oktatási partnerei között egyaránt találunk mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatokat.

A Szegedi Tudományegyetem egyre erősödő innovációs tevékenységét szolgálják az egyetem elkülönült elszámolási egységeiként működő kutatási és tudásközpontok.

Az időrendben elsőként létrehozott Dél-alföldi Élet- és Anyagtudományi Kooperációs Kutatási Központ (DEAK) a tudásalapú gazdaság dél-alföldi fejlesztésének érdekében a kutatási, az oktatási és a technológia-transzfer célok összehangolásán fáradozik. A tíz ipari partner és az Egyetem összefogásával, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program támogatásával 2005-ben megalakult, és mintaprojektté vált DEAK a Szegedi Tudományegyetem három karának tudásbázisát fogja össze, így portfoliójában egyaránt megtalálhatóak az anyagtudományi és az élettudományi programok. Cél a kutatástól a hasznosításig terjedő teljes innovációs folyamat létrehozása, valamint az egyetemi kutatásoknak a gazdaság tényleges igényeihez való igazítása. A munka öt fő kutatási irányra koncentrálódik:

• orvosi képalkotási módszerek fejlesztése
• bőröregedés-gátló eljárások kidolgozása
• megújuló és kihasználatlan energiaforrások hasznosítása
• bioremediáció és biokonverzió program
• hulladékhasznosítási program.

Ezen kooperációs kutatások az Új Magyarország Fejlesztési Terv koncepciójának megfelelően 2008 elejétől is folytatódnak döntően az egyetem által létrehozott gazdasági társaság, a DEAK Zrt. koordinálásában.

A Dél-alföldi Neurobiológiai Regionális Egyetemi Tudásközpont (DNT) a Szegedi Tudományegyetem, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja, az EGIS Gyógyszergyár és további tíz vállalat közreműködésével jött létre. A DNT megalapításával olyan kutatás-fejlesztési hálózat jött létre, mely új, hatékony molekulákat, diagnosztikumokat fejleszt a központi idegrendszert érintő betegségek (Alzheimer-kór, Parkinson-kór, depresszió, anxietas) gyógyítására, és tevékenységével a gyógyszerkutatás- és fejlesztés számos szegmensét átfogja. A DNT által létrehozott Neuroproteomikai Centrum kiváló szakembereinek és felszereltségének köszönhetően a humán betegségek vizsgálatának számottevő központja.

A Környezet- és Nanotechnológiai Regionális Egyetemi Tudásközpont (KNRET) öt kutatási irány, a környezettechnológia, a nanotechnológia, az energetika, az egészség és az informatika területén folyó kutatások, fejlesztések és a tevékenység során létrejövő eredmények összefogója. A tudásközpont által menedzselt programok széles spektrumot fognak át, például a hulladékkezeléstől a biomassza hasznosításáig, a nanotechnológia egészségügyi – kozmetikai, gyógyszeripari és terápiás célú – alkalmazásának lehetőségeit vizsgáló kutatásokon át a geotermikus energia hasznosításáig terjednek. Ezen szakirányokat részben szolgálja részben önálló kutatás-fejlesztési irányként jelenik meg az informatika. Az alkalmazott kutatások koordinálásban élen járó tudásközpont eredményei javulást eredményeznek a környezet minőségében, a Dél-Alföld iparának fejlődésében és az itt élő emberek egészségében.

A Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ által menedzselt programok közül a kliniko-farmakológiai vizsgálatok kiemelkedő jelentőségűek. Ennek eredményeként az I. Belgyógyászati Klinikán 2007-ben az Országos Gyógyszerészeti Intézet által akkreditált farmakológiai vizsgálóhely létesült. Az egészséges önkénteseken végzett gyógyszertesztekre alkalmas vizsgálóhelyet a Richter Gedeon Nyrt.-vel közösen, a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program támogatásával alakították ki.

Pályázati tevékenység

A kutatások minőségének, a pályázati tevékenység intenzitásának mutatója lehet, hogy a Szegedi Tudományegyetem évente átlagosan hozzájut a haza felsőoktatási intézmények teljes kutatási bevételeinek több mint egytized részéhez, ugyanakkor Egyetemünk oktatónak, kutatóinak részaránya a hazai felsőoktatásban ennél számottevően kisebb.

Az oktatásban megfogalmazott partnerségi elveknek megfelelően a Dél-Alföld felsőoktatási intézményei, a Kecskeméti Főiskola, a Szent István Egyetem szarvasi karai, a bajai Eötvös József Főiskola és a Szegedi Tudományegyetem között az elmúlt években létrejött regionális együttműködés keretében az intézmények közös oktatási programokat hoztak és hoznak létre, így növelve a térség felsőoktatásának versenyképességét.

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által meghirdetett Asbóth Oszkár program nemzetközi szintű kutató-fejlesztő klaszterek kialakításához nyújt támogatást, emellett a tudás- és technológiaintenzív vállalkozások létrehozását és letelepedését, a külföldi tőkebefektetéseket, és high-tech cégek innovációs klaszterek vonzáskörzetébe történő betelepülését segíti elő. A Szegedi Tudományegyetem az Asbóth Oszkár programban három pályázaton nyert, és részt vesz egy biotechnológiai minta-inkubátorház felszerelését célzó pályázaton is.

A kutatásban megszülető eredmények minél korábbi és minél hatékonyabb felhasználását szolgálja a 2005-ben átadott PatLib központ. A Patent Library központ a Szegedi Tudományegyetem oktatóinak, hallgatóinak és szegedi vállalkozások, feltalálók számára nyújt iparjogvédelmi információkat. A Magyar Szabadalmi Hivatal és a Szegedi Tudományegyetem közös kezdeményezésére létrejött központ a szegedi kutatás egyik fő helyszínén, a többek között az Egyetemi Könyvtárnak is otthont adó József Attila Tanulmányi és Információs Központban található.

Kutató-elitegyetem

2010-ben a Szegedi Tudományegyetem, az ELTE, a Debreceni, a Semmelweis, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nyerte el három esztendőre az első ízben kiosztott címet. A kutató-elitegyetemi státuszt a kormány azoknak a jelentős hazai és nemzetközi kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet végező felsőoktatási intézményeknek ítélte oda, amelyeken meghatározó a folyamatos, stratégiai jellegű alap- és alkalmazott kutatás, a tehetséggondozást a képzés minden szintjén kiemelt feladatként végzik, valamint mind a kutatás, mind a képzés területén széles körű nemzetközi együttműködéseket folytatnak.

A bírálók négy indikátorcsoportot vizsgáltak: a kutatási kapacitást, a doktori képzést és a tehetséggondozást, a teljes munkaidős oktatók kutatási-publikációs tevékenységét (beleértve a bölcsészeti és társadalomtudományi területeket is), illetve a hazai és nemzetközi kutatási-fejlesztési aktivitást, bevételeket. Ezek mellett a jövőbe mutató kutatás-fejlesztési, innovációs stratégia megalkotásáért kaphattak pontokat az intézmények.

A kutatóegyetemi célok összefoglalása

A Szeged Tudományegyetem küldetéséből következő elsődleges kutató-egyetemi célja az intézmény oktatási és kutatási tevékenységéinek szinergiáit kiaknázva a szellemi termékek előállításának és hasznosításának biztosítása. Az intézmény értelmezésében a 21. századi tudományegyetem feladata az új know-how termelése és társadalmi, gazdasági transzferálása, mely elképzelhetetlen helyi, lokális keretek között. A versenyképes tudástermelés és tudáshasznosítás előfeltétele a nemzetközi versenypiacon történő működés, az akadémikusokért, diákokért, kutatási megrendelésekért folyó nemzetközi versenyben való helytállás, más egyetemekkel, az iparral, magánkutatási és -fejlesztési szervezetekkel, szakértői szolgáltatásnyújtókkal együttműködésben megvalósított hálózati működés biztosítása.

A kutatási versenyképesség fokozását közvetlenül négy fő logikai elem szolgálja. Egyrészt az egyetem alapvető kompetenciái mentén inter- és multidiszciplináris kutatócsoportok nemzetközileg versenyképes tevékenységének biztosítása. Másrészt a vállalatorientált K+F fokozása érdekében a hazai és nemzetközi kapcsolatépítés támogatása, beleértve a vállalatorientált K+F projektmenedzsment hatékonyságának emelését, a szellemi tulajdon védelmét, a technológiatranszfer támogatását. Harmadrészt az innovatív vállalkozás-fejlesztési szerepvállalás fokozása az intézményi know-how spin-off hasznosulásának emelése érdekében. Negyedrészt a tudományok eredmények a szélesebb társadalmi kör számára történő átadásának fokozása, támogatandó a kutatóegyetemi arculat megteremtését, az intézményi eredmények fokozottabb társadalmi megosztását.

E négy fő logikai elem érvényesüléséhez további négy feltétel teljesülése szükséges. Egyrészt a kutatás-fejlesztési alapinfrastruktúra javítása, amortizációarányos pótlása, mely a nemzetközivé vált K+F versenyben való helytállás előfeltételeként tekinthető mind a nemzetközileg versenyképes kutatócsoportok tevékenységének biztosítása, mind a vállalatorientált K+F fokozása, mind az innovatív vállalkozási tevékenység megvalósítása érdekében. Emellett a tehetségmenedzselés integrált megvalósítása, mely szükséges a nemzetközileg versenyképes kutatócsoportok fenntartása, fejlesztése, továbbá a vállalatorientált K+F tevékenység becsatornázásának fokozása érdekében. Harmadrészt a szellemi termékek transzferét középpontba állító kutatói tevékenység elismerésének fokozása, mely elengedhetetlen humán erőforrás gazdálkodási aktivitás a nemzetközileg versenyképes K+F eredmények megvalósításához, a magas színvonalú emberi erőforrás megőrzéséhez éppúgy, mint a kutatási eredmények vállalkozásokba történő transzferálása, a gyakorlatorientált K+F megvalósítása érdekében. Végezetül az innovatív vállalati tevékenység környezetének javítása, mely magában foglalja az innovatív (K+F orientált ágazatokba tartozó) vállalatok, illetve K+F részlegeik számára vonzó működési környezet kialakítását, mely támogatja mind a fenntarthatóan magas intenzitású egyetemi-vállalati kapcsolatrendszer kiépítését, másrészt vonzó spin-off környezet kialakulását, harmadrészt az egyetemi K+F kompetenciák magas szintű kiaknázását.