Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A megjelenteket Kemény Lajos klinikaigazgató köszöntötte, és ő moderálta az előadásokat, amelyek az allergiával kapcsolatos tudnivalók széles palettáját fedték le. A rendezvény aktualitását a megbetegedéssel kapcsolatos, időszerű, a pollenszezon előtti tájékoztatás adta.

Az allergia az európai lakosság mintegy egyharmadát sújtja, az előrejelzések szerint 2020-ra minden második európainak meg kell majd küzdeni e betegség valamely formájával.

Juhász Miklós nyugalmazott egyetemi docens, az Euroregionális Polleninformációs Szolgálat polleninformátora előadásában általában az allergiáról beszélt, amely megfogalmazása szerint a szervezet abnormális válaszreakciója egy vagy több anyagra, mely ártalmatlan a legtöbb ember számára. Lényegében tehát a szervezet hibás védekezése.

Bella Zsolt, a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika tanársegédje a légúti allergiákról tartott előadást. A diagnosztikus lehetőségek között Bella Zsolt kiemelte a fül-orr-gégészeti vizsgálat szükségességét is, hiszen az orron belül lehetnek olyan olyan problémák, melyek allergiaszerű tüneteket produkálnak. Ma Magyarországon minden negyedik embernek vannak allergiás tünetei. A tanársegéd beszélt a megelőzés fontosságáról is. Így például a terhes anyáknak lényeges az allergénszegény életmód, különösen a földimogyoró, az eper, illetve a halak kerülése, illetve hogy az újszülött hat hónapos koráig csak anyatejet kapjon. A már kialakult érzékenység esetén az allergén anyagok kerülése és a pollenszűrők javasoltak, végül a korai és szakszerű kezelés, a szövődmények megelőzése.

Altmayer Anita, a Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika adjunktusa, a rendezvény főszervezője az ételallergiákról beszélt ismertetőjében. Hangsúlyozta, hogy bizonyos étel elfogyasztására adott szokatlan reakció még nem egyenlő az ételallergiával. Elképzelhető ugyanis például, hogy valamely enzim alulműködése vagy hiánya miatt nem tudja a szervezet lebontani a táplálék bizonyos alkotórészeit. A legismertebb allergének a tej, a tojás, a földimogyoró, a gabonák, a fűszerek stb., melyek ráadásul rejtett módon is, több élelmiszerben előfordulhatnak. Emellett az egyes élelmiszerek egymás közötti vagy a pollenekkel megvalósuló keresztreakciója is kiválthat allergiás tüneteket.

Garaczi Edina, a Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika orvosa Környezeti allergének címmel tartott előadásában az ekcémáról is részletesebben beszélt. Az ekcéma a bőr gyulladását jelenti, ami nem fertőzéses eredetű. Irritatív ekcéma esetén a bőrizgató hatású vegyi anyagok, mint a szappanok, oldószerek, savak, lúgok stb. a bőrre kerülve, a velük érintkező felületen közvetlenül károsítják azt. Az allergiás ekcéma esetében vegyi anyagokra kialakuló valódi túlérzékenységi reakcióról beszélhetünk. Legújabban elsősorban az ékszerek, kozmetikumok, növények vagy a gyógyszerek okoznak ilyen típusú ekcémát, amelyben a lakosság 1-10 százaléka érintett.

Szendi István, a Pszichiátriai Klinika adjunktusa az allergia pszichés hátteréről beszélt. A nyolcvanas években világossá vált, hogy az idegi szabályozás a lelki tényezőkön keresztül az immunrendszerünket is befolyásolja. Ha konfliktus- vagy stresszhelyzetbe kerül a szervezet, és azt belső erőivel nem tudja megoldani, akkor tudattalanná válik, az érzelmi feszültség szintje emelkedik, amit a gyengén működő fiziológiai csatornákon vezet le a szervezet. Az allergia esetében pszichológiai hajlamosító tényezők lehetnek többek között az érzelmi függőségre, a depresszióra, a szorongásra, gátoltságra, valamint a testi tünetek túlértékelésére való hajlam.

Az előadók sorát Réthy Lajos Attila, a „ComplexDis” európai uniós projekt magyarországi vezetője zárta, aki az uniós allergiakutatásról beszélt. Vizsgálataik arra irányulnak, hogy a jövőben egy, Barabási Albert-László magyar származású fizikus felismeréseire támaszkodó matematikai modell alapján ki tudják jelölni azon csomópontbeli géneket, melyek kulcsszerepet játszhatnak az allergia kialakulásában, vagy a betegek közötti egyedi különbségekben a betegség lefolyását, a gyógyszerek hatását tekintve.