Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A Hallgatói Mozgalomért Emlékérmet a SZTE Hallgatói Önkormányzata alapította 2001-ben azzal a céllal, hogy méltóképp emlékezzen meg a szegedi egyetemi ifjúságnak a magyar hallgatói mozgalom történetében véghezvitt meghatározó tetteiről, illetve tisztelegjen azon egykori és mai egyetemi polgárok előtt, akik tevékenységükkel nagymértékben segítették a hallgatói önkormányzatok munkáját. Az emlékérmet – amelyet elsőként (2001-ben) Kiss Tamás, a MEFESZ (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége) egykori vezetője vehetett át és posztumusz Perbíró József, az egykori dékánhelyettes – évente két egykori vagy jelenlegi egyetemi polgár, egy oktató és egy hallgató kaphatja meg. 2000 óta a Szegedi Tudományegyetemen október 16-a az Egyetemi Autonómia és Önkormányzatiság Napja is.

Az eső ellenére sokan tisztelegtek a hősök előtt. Fo­tó: Se­ges­vá­ri Csa­ba

Az eső ellenére sokan jelen voltak, amikor a forradalom hősei, Kiss Tamás, Pusztai Éva és az egyetem rektorhelyettese, Rácz Béla megkoszorúzták a 2006-ban felavatott emlékművet. Az ezt követő ünnepi választmányülésen átadták a Hallgatói Mozgalomért Emlékérmet Döbör András oktatónak és Polgár Zsuzsanna hallgatónak; Barna Péter, Gerecz Péter, Németh Tímea, Paluska Márta és Polczer Katalin emlékplakettet kaptak.

A Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége nevű ifjúsági érdekvédelmi független szervezet Kiss Tamás és Lejtényi András javaslatára 1956. október 16-án alakult az AudMaxban azzal a céllal, hogy „szabadabb, igazi demokrata, önálló egyetemi életet” teremtsenek. A négy nappal később kétezer egyetemi és főiskolai hallgató részvételével megtartott nagygyűlésen – melyet a Magyar Rádió is közvetített – elfogadták a szervezet alapszabályait, és megfogalmazták követeléseiket, melyek már túlmutattak a hallgatói érdekképviselet határain, és politikai vonatkozásokkal is bírtak. A gyűlésen részt vett Baróti Dezső rektor és levezető elnökként Perbíró József dékánhelyettes. A megtorlás során Kiss Tamás nyolc év (melyből ötöt letöltött), Perbíró életfogytiglani, a rektor pedig egy év börtönbüntetést kapott.

E követelések szellemében – és átvételével – fogalmazták meg a szegedi MEFESZ-hez csatlakozó hallgatók budapesti, miskolci, pécsi és soproni diákgyűlés küldöttei 1956. október 22-én Budapesten a később a forradalom programjává váló tizenhat pontot, melynek legfőbb követelései a szovjet csapatok kivonása Magyarországról, az új, általános, titkos és szabad választások visszaállítása a megfelelő politikai szervezetekkel és pártokkal, Nagy Imre kormányzásával és Rákosi leváltásával. Követelték a sztrájkjogot, a teljes vélemény- és szólásszabadságot, a nyilvános tárgyalásokat független bírósággal és a politikai foglyok szabadon bocsátását, valamint számos gazdasági és politikai kérdés és szerződés nyilvánossá tételét; a Kossuth-címer visszaállítását és a Sztálin-szobor eltávolítása. Az október 23-án tartott, a lengyelországi változásokra reagáló szolidaritási tüntetés forradalomba fordult, melynek első állomásaként a MEFESZ 1956. október 16-i megalakulását tartjuk számon.

A TIK parkjában álló emlékművet 2006. november 22-én, a forradalom ötvenéves évfordulóján avatták fel. A bronzművet körülölelő négy gránittömb a közös akaratot és összefogást szimbolizálva a MEFESZ megalakulását ábrázolja. A Tóth Béla csongrádi szobrászművész által készített emlékművet Kiss Tamás és Telegdy Gergely akkori SZTE EHÖK-elnök leplezte le. 2006 óta minden évben itt kezdik meg a megemlékező koszorúzást, és innen mennek az AudMaxba.

 

Szekeres Nikoletta