Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

„Dip­lo­má­cia az An­jou-di­nasz­tia or­szá­ga­i­ban a 13-14. szá­zad­ban” cím­mel zaj­lott – rész­ben Sze­ge­den – nem­zet­kö­zi tu­do­má­nyos kon­fe­ren­cia szep­tem­ber 13. és 16. közt, Só­lyom Lász­ló, a Ma­gyar Köz­tár­sa­ság el­nö­ke fő­véd­nök­sé­ge alat­t. A SZTE Kö­zép­ko­ri és Ko­ra Új­ko­ri Ma­gyar Tör­té­ne­ti Tan­szé­ke, a Kö­zép-Eu­ró­pai Egye­tem Közép­ko­r­tu­dományi Tan­szé­ke, va­la­mint az Anger­s-i Egye­tem ál­tal szer­ve­zett kon­fe­ren­ci­án új meg­vi­lá­gí­tás­ba he­lyez­ték a 13-14. szá­zad­ban az An­jou-di­nasz­tia ural­ma alatt ál­ló te­rü­le­tek dip­lo­má­ci­ai kap­cso­la­ta­it. A Fran­cia­or­szág­ból szár­ma­zó di­nasz­tia több or­szág­nak adott ural­ko­dó­kat, és a há­zas­sá­gok ré­vén Eu­ró­pa szá­mos or­szá­gá­ban je­len volt.

„A ren­dez­vény egy több mint egy év­ti­ze­des együtt­mű­kö­dé­si so­ro­zat­ba il­lesz­ke­dik” – tá­jé­koz­ta­tott Petro­vics Ist­ván egye­te­mi ad­junk­tus, a kon­fe­ren­cia szer­ve­ző­je. Az Anger­s-i Egye­tem kö­zép­kor­ásza­i­val ki­ala­kí­tott kap­cso­lat 1994-re nyú­lik vis­­sza, ami­kor a JATE Ma­gyar­or­szág a kö­zép­ko­ri Eu­ró­pá­ban el­ne­ve­zé­sű tan­szék­kö­zi ku­ta­tó­cso­port­ja hi­va­ta­los lá­to­ga­tás­ra hív­ta meg Nol-Yves Ton­nerre pro­fes­­szort. ő és kol­lé­gái szer­vez­ték 1998-ban Anger­s-ben, An­jou tar­to­mány fő­vá­ro­sá­ban az el­ső na­gyobb sza­bá­sú nem­zet­kö­zi An­jou-kon­fe­ren­ci­át, ahol az egyes or­szá­gok ne­mes­sé­gé­nek ös­­sze­ha­son­lí­tó vizs­gá­la­ta volt a köz­pon­ti té­ma. Ton­nerre ne­vé­hez fű­ző­dik Kristó Gyu­la és más ma­gyar kö­zép­kor­ászok köny­ve­i­nek Fran­cia­or­szág­ban, fran­cia nyel­ven va­ló ki­adá­sa, mun­ká­ját a SZTE Böl­csé­szet­tu­do­má­nyi Ka­ra  Pro Fac­ul­tate Philosophi­ae ki­tün­te­tés­sel is­mer­te el.

Az Anger­s-i Egye­tem tá­mo­ga­tá­sa mel­lett a kon­fe­ren­cia meg­ren­de­zé­sé­nek fő anya­gi ter­he a sze­ge­di tan­szék­re há­rult, ezért a Kö­zép-Eu­ró­pai Egye­tem Közép­ko­rtörténeti Tan­szék­ét és a vi­seg­rá­di Má­tyás Ki­rály Mú­ze­u­mot is be­von­ták az együtt­mű­kö­dés­be. Utób­bit azért, mert már az An­jouk ko­rá­ban is je­len­tős épít­ke­zé­sek zaj­lot­tak a vá­ros­ban, ugyan­is 1323-tól Vi­seg­rád szá­mí­tott ki­rá­lyi szék­hely­nek. Vé­gül a sze­ge­di Mó­ra Fe­renc Mú­ze­um is be­kap­cso­ló­dott a szer­ve­zés­be: a Fe­ke­te Ház­ban a kon­fe­ren­ci­á­hoz kap­cso­ló­dó ki­ál­lí­tás lát­ha­tó szep­tem­ber 30-ig An­jou-ko­ri kin­csek cím­mel. Az ér­me- és oklevélk­iál­lítá­son be­mu­ta­tott anyag rész­ben a sze­ge­di mú­ze­um gyűj­te­mé­nyé­ből szár­ma­zik, de pél­dá­ul a Veszp­ré­mi Ér­sek­ség­ből is több mint húsz An­jou-ko­ra­be­li ok­le­ve­let kap­tak köl­csön a szer­ve­zők.

Ma­gyar, fran­cia, olasz, len­gyel, hor­vát, szerb és ro­mán ku­ta­tók vet­tek részt az an­gol és fran­cia nyel­vű kon­fe­ren­ci­án. A négy­na­pos ren­dez­vény el­mé­le­ti blokk­ja Sze­ge­den zaj­lott: az elő­adá­sok zö­me az el­ső két na­pon, a Ta­nul­má­nyi és In­for­má­ci­ós Köz­pont épü­le­té­ben hang­zott el. 15-én egy ópusz­tasz­eri ki­té­rő után Vi­seg­rá­don foly­ta­tó­dott az ese­mény, 16-án pe­dig a Kö­zép-Eu­ró­pai Egye­tem Közép­ko­r­tu­dományi Tan­szé­ke adott ott­hont az elő­adá­sok­nak, ahol a zár­szót Klan­iczay Gá­bor, a tan­szék mun­ka­tár­sa mond­ta el.