2024. május 5., vasárnap English version
Archívum  --  2010  --  11. szám - 2010. november 2.  --  Egyetemi élet
Személyiségi jog a harmadik évezredben
Sze­mé­lyi­sé­gi jog, sze­mély­hez fű­ző­dő jo­gok a har­ma­dik év­ez­red­ben cím­mel, a kö­zel­múlt­ban el­hunyt Boytha György­ pro­fesz­­szor­ra em­lé­kez­ve rendezett kon­fe­ren­ci­át az SZTE ÁJTK Pol­gá­ri Jo­gi és Pol­gá­ri El­já­rás­jo­gi Tan­szé­ke a Ta­nul­má­nyi és In­for­má­ci­ós Köz­pont­ban.
Címkék: Egyetemi Élet

A Görög Márta egyetemi docens szervezte tanácskozás több mint kétszáz résztvevője a sze­mély­hez fű­ző­dő jog, szer­zői jog és az adat­vé­de­lem el­is­mert szak­ér­tő­i­nek tol­má­cso­lá­sá­ban nyer­hetett be­te­kin­tést a jog­te­rü­le­tek je­len­leg ha­tá­lyos sza­bá­lyo­zá­sá­ba, jog­al­kal­ma­zá­si gya­kor­la­tá­ba, il­let­ve az új pol­gá­ri tör­vény­könyv e te­rü­le­te­ket érin­tő sza­bá­lya­i­nak kod­i­fiká­ciójá­ba.
A kon­fe­ren­cia elő­adói a kod­i­fiká­torokat, a jog­el­mé­le­ti és jog­al­kal­ma­zá­si szak­em­be­re­ket egyaránt fog­lal­koz­ta­tó, a min­den­na­pi jog­al­kal­ma­zá­si gya­kor­lat­ban elő­for­du­ló, oly­kor a gya­kor­la­ti jo­gá­szo­kat is meg­osz­tó kér­dé­sek­re ke­res­ték a vá­laszt.

jogikonf
Több mint kétszázan vettek részt a tanácskozáson. Fo­tó: szegy
Jóri And­rás adat­vé­del­mi biz­tos kifejtette, az adat­vé­de­lem prob­lé­má­ja jól nyo­mon kö­vet­he­tő pél­dá­ul ab­ban az ügy­ben, mely a kö­zel­múlt­ban lá­tott nap­vi­lá­got. Az inter­ne­tre nem­rég ke­rült fel és még min­dig mű­kö­dik az az ol­dal, ahol korábbi ba­rát­nők mez­te­len fo­tói lát­ha­tók. Ez jo­gi­lag nyil­ván­va­ló­an ag­gá­lyos, még­is azt lát­ni, hogy a rend­őr­ség nem tud mit kez­de­ni az ügy­ben. En­nek több oka van: egy­részt ez egy Ame­ri­ká­ban mű­köd­te­tett szer­ver, és a kér­dés, ho­gyan le­het ér­vé­nye­sí­te­ni ott az it­te­ni jo­go­kat. A má­sik gond, hogy az em­be­rek nin­cse­nek tisz­tá­ban az­zal, hogy az in­for­ma­ti­kai fej­lő­dé­sé­vel pár­hu­za­mo­san egy­re óva­to­sabb­nak kel­le­ne len­ni­ük, mert kü­lön­ben ve­szé­lyez­te­tik a ma­gán­szfé­rá­ju­kat.
Vé­kás La­jos, a kod­i­fiká­ciós bi­zott­ság el­nö­ke Az em­be­ri mél­tó­ság al­kot­má­nyos vé­del­me és a ma­gán­jo­gi sze­mé­lyi­ség­vé­de­lem cí­mű elő­adá­sá­ban elmondta, a pol­gá­ri tör­vény­könyv a jö­vő­ben vár­ha­tó­an két kötet­ben dol­goz­za fel a jo­gi sze­mé­lyek­ről és az em­be­rek­ről szó­ló sza­bá­lyo­zá­so­kat. A professzor szerint meg­le­he­tő­sen kri­ti­ku­san kell fo­gad­ni, ahogy a ta­valy el­fo­ga­dott pol­gá­ri tör­vény­könyv – mely ab­ban a for­má­já­ban nem lép ha­tály­ba – az em­be­ri mél­tó­sá­got be­so­rol­ta a pél­dá­ló­zó fel­so­ro­lást je­len­tő, egyes sze­mé­lyi­ség­je­gyek vé­del­mé­nek so­rá­ba. Az em­be­ri mél­tó­ság azon­ban nem egy nevesí­thető je­gye az em­be­ri sze­mé­lyi­ség­nek. En­nél sok­kal több. A hát­te­re a sze­mé­lyi­ség ma­gán­jo­gi vé­del­mé­nek és a hát­te­re, el­mé­le­ti alap­ja a ma­gán­jo­gi sze­mé­lyi­ség­vé­de­lem konk­rét meg­nyil­vá­nu­lá­sa­i­nak – hang­sú­lyoz­ta a kod­i­fiká­ciós bi­zott­ság el­nö­ke. A vé­de­lem nem­ csak az em­be­re­ket, a jo­gi sze­mé­lye­ket is meg­il­le­ti. A jo­gi sze­mély vé­del­mét úgy kell kifejezésre jutatni, hogy az nem az em­be­ri mél­tó­ság­ból le­ve­zet­he­tő fogalom. A tech­ni­kai meg­ol­dás­ban va­ló­szí­nű­leg segít, hogy a tár­sa­sá­gi jog is be­ke­rül a pol­gá­ri tör­vény­könyv­be. En­nek meg­fe­le­lő­en egy könyv a be­ve­ze­tő ren­del­ke­zé­se­ket kö­ve­tő­en az em­ber­ről, és egy a jo­gi sze­mé­lyek­ről szól majd, s a ket­tő kö­zött uta­ló sza­bá­lyok mű­köd­nek – ma­gya­ráz­ta a pro­fes­­szor.

BOYTHA GYÖRGY
Boytha Györ­gy 1929-ben szü­le­tett. A szel­le­mi al­ko­tá­sok jo­gá­nak, kü­lö­nö­sen a szer­zői jog vi­lág­hí­rű szak­ér­tő­je volt, an­nak el­le­né­re, hogy 1952-ben hos­­szú bör­tön­bün­te­tés­re ítél­ték, s csak 1956-ban sza­ba­dult. 1959-ben szer­zett jo­gi dip­lo­mát, 1961-től dol­go­zott a Szer­zői Jog­vé­dő Hi­va­tal­ban, ké­sőbb pe­dig a szer­zői ügy­nök­ség igaz­ga­tó­ja­ként mű­kö­dött. 1979-ben a gen­fi szék­he­lyű Szel­le­mi Tu­laj­don Vi­lág­szer­ve­ze­te osz­tály­ve­ze­tő­je, majd igaz­ga­tó­ja lett. 1985-től ő volt a Szer­zői Jog­vé­dő Hi­va­tal fő­igaz­ga­tó­ja. 1993-tól Genf­ben a nem­zet­kö­zi szer­ve­ze­tek­hez ren­delt ma­gyar ál­lan­dó kép­vi­se­let ve­ze­tő­je volt. 1961-től ok­ta­tott az EL­TE-n nem­zet­kö­zi ma­gánjo­got és Eu­ró­pa-jo­got, ös­­sze­ha­son­lí­tó és nem­zet­kö­zi szer­zői jo­got ok­ta­tott, 1995-től a Kö­zép-Eu­ró­pai Egye­tem ven­dég­pro­fesszo­ra, 2000-től a Páz­mány Pé­ter Ka­to­li­kus Egye­tem Eu­ró­pa-jo­gi tan­szék­ének ve­ze­tő­je volt. A professzor hosszú éve­ken át ki­vá­ló kap­cso­la­tot ápolt az SZTE ÁJTK pol­gá­ri jo­gi tan­szé­ké­vel. 2010 feb­ru­ár­já­ban hunyt el.

A konferencián szó esett a sze­mé­lyi­sé­gi jo­gi pe­rek­ről, a bírói gyakorlatról, a szer­zői jo­gok­ról s a jogi személy személyi értékéről is.

F. J.

Bezár