Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Szeged irodalmi folyóirata szeptember 29-én a Bartók Béla Művelődési Központban immár tizenötödik alkalommal adta át a Tiszatáj-díjat. Idén a nemzetközileg is elismert, ám Szegedről indult író, Darvasi László részesült e kitüntetésben. Mivel a folyóirat alapítványának kuratóriuma olyan írókat, költőket és kritikusokat választ ki évről évre, akik hosszú távon jelentetnek meg magas színvonalú alkotásokat a lap hasábjain, az idei kitüntetett nem tűnik meglepőő választásnak: Darvasi bő évtizede publikál a Tiszatájban. Első nagyregényéből, A könnymutatványosok legendájából megjelenése előtt éppúgy olvashattunk itt fejezeteket, ahogy az évek óta folyamatosan készülő Virágzabálókból is. A sokoldalú írót Bombitz Attila méltatta laudációjában, melyben külön hangsúlyozta: Darvasi igazi műfaja a novella, innen értelmezhetőek tárcái és regényei egyaránt. Az idei Tiszatáj-díjazott ennek megfelelően egyik legfrissebb novelláját olvasta fel – az erős atmoszférájú írásból is kitűnt, a jellegzetesen mitikus, meglepő és rejtélyes Darvasi-hang ma is változatlan. Néhány éves újítás a folyóirat történetében, hogy nem két ugyanolyan kitüntetést, hanem egy díjat és egy fiatal alkotónak járó jutalmat oszt ki a kuratórium. A Tiszatáj-jutalomban idén Tóth Ákos részesült, akit Olasz Sándor, a Tiszatáj főszerkesztője laudációjában generációja egyik legtehetségesebb kritikusának nevezett. Tóth Ákos az általa szerkesztett Tandori-kötethez írt előszavát olvasta fel, mely kötet ez évben a Szépírók Társasága költészeti díját is elnyerte.