Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Egy ma­rék ka­vics

Most a vá­ros za­ja a csönd,
S csör­te­tő vil­la­mos a nyu­ga­lom.
Már ba­jo­nett­ként lük­tet szí­vem­ben
A haj­dan kés­hegy­nyi ag­go­da­lom.

Mert ál­mok­kal jöt­tem ide,
S egy ma­rék ka­vic­­csal me­gyek el:
Re­la­ti­vi­tás, plu­ra­li­tás,
A töb­bit nem is tu­dom.

De Ti­szá­ba ké­ne dob­ni mind!
Hogy vi­gye a ten­ger­be,
Bű­zös, sö­tét ha­lak,
S a ne­héz szen­ny kö­zé!

Csak ak­kor, mi ma­rad?

Lágy tes­tű gyer­mek­ál­mok,
– egy áb­rán­dos fi­a­tal­em­be­ré –
Itt-ott ös­­sze­rogy­tak
Az el­múlt évek szín­te­rén.