Az SZTE Fizikai Intézetében a fizikusokat és mérnököket egyaránt foglalkoztató kutatóhelyek, innovatív vállalatok jelzései alapján kezdtek a fizikus-mérnöki alapszak elindításán gondolkodni. A régióban ugyanis zömmel az SZTE-ről kikerült fizikusok dolgoznak, ők jelezték az Optikai és Kvantumelektronikai Tanszéknek, hogy az ipari fejlesztés során egyre nagyobb az igény a mérnöki szemléletű fizikusokra.

– Azért mertünk fizikusként belevágni a fizikus-mérnöki alapszak elindításába, mert a munkánk során világéletünkben alkalmazott fizikát csináltunk, amihez jelentős mértékű mérnöki gondolkodás is kellett – mondja Dr. Bozóki Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár. – Nem éles tehát a váltás, hanem hosszú évek tapasztalataira épül. Az ELI ALPS-ban és a régió magas technológiát használó kutatóhelyein és vállalatainál egykori tanítványaink is dolgoznak, ismerjük az igényeket, tudjuk, hogy a fizikus-mérnöki képzés keresett és biztos szakmát ad majd. Egyszóval, stabil alapunk van, amire építeni tudunk.

A fizikus-mérnök összeköti majd a fejlesztési projektek szakembereit

A képzés újdonságnak számít, hiszen a Szegedi Tudományegyetem Magyarországon másodikként indít fizikus-mérnöki szakot. Különlegessége, hogy az itt végzettek fizikusként – vagyis a természeti jelenségek mély megértésének és modellezésének képessége mellett - a kutatási és ipari fejlesztésben műszaki feladatokat is meg tudnak majd oldani.

Dr. Bozóki Zoltán fontosnak tartja, hogy a fizikus-mérnöki képzésbe olyan konkrét témákat válogattak a fizika területéről, amelyeken keresztül a hallgatók egy mérnök feladatait is megértik. Ezzel a készséggel az itt diplomát szerzők össze tudják majd kötni a fejlesztési projektek fizikusi és mérnöki részét. Az oktatás maga is projektszemléletű lesz, azaz a hallgatók a képzés során összetettebb problémák részproblémáit projektfeladat keretében oldják meg, hol egyénileg, hol kisebb csoportokban, ezzel pedig komplex látásmódot szereznek, megismerik a fejlesztési munka minden oldalát, illetve tapasztalatot szereznek a csoportban végzett munkáról.

Egy lézeres kísérletre például, emelte ki Dr. Bozóki Zoltán, nem egyszerűen úgy fognak tekinteni, mint egy kész elrendezésre a laborban, amely már össze van építve:
– Érteni fogják az előkészítés technológiáját, a berendezés gépészetét, elektronikáját, az ember-gép interfészeket, és ha valami elromlik, akkor ők nemcsak a szokásos szervízprogram lefuttatására lesznek képesek, hanem értik is majd azt, hogy mi mögötte a fizika. Ezzel a tudással a kísérletek mérnöki támogatását is képesek lesznek koordinálni, vagyis a fejlesztési projektben ők lesznek azok, akik meg tudják teremteni a kapcsolatot a fizikus, a villamosmérnök, a programozó és a gépészmérnök között, mivel mindegyikük nyelvét fogják majd beszélni.

Képgaléria: A TeWaTi lézeres kutatócsoport laborja az SZTE Fizikai Intézet Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékén. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Dr. Bozóki Zoltán szerint a fizikusok által előkészített képzés tantervét Podolcsákné Dr. Ailer Piroska repülőmérnök érkezése töltötte meg mérnöki tartalommal. A Szegedi Tudományegyetem IKIKK-hez 2023 őszén csatlakozó szakembernek korábbról vállalati, valamint felsőoktatási tapasztalata is van: többek között évekig dolgozott a Knorr-Bremse budapesti K+F központjában, majd a Neumann János Egyetem rektora is volt, valamint nagy szerepet játszott a kecskeméti Mercedes-Benz, majd a debreceni BMW autógyár és a befogadó városok felsőoktatási intézményei közötti kapcsolat kiépítésében.

Podolcsákné Dr. Ailer Piroska elmondta, először is a fizikus munkatársakkal közösen végig gondolták, kik is lesznek a fizikus-mérnökök, és a 2023 májusában benyújtott szakindítási kérelemben szereplő tantervet hogyan lehetne az ipari fejlesztések számára is „mérnökösíteni”.
– Számos anyag átnézése és sok beszélgetés van mögöttünk. Célunk az volt, hogy praktikus mérnöki és informatikai ismeretekkel gazdagítsuk a tantervet, és a hallgató össze is tudja majd kapcsolni a fizikusi elméleti és a mérnöki gyakorlatias ismereteket. A hallgatók tanulnak majd alapvető gépezetekről, megtanulják a műszaki rajz olvasását és készítését, megismerik e gépek gyártástechnológiáját, villamosmérnöki vonatkozásait, és mindezt programozási ismeretekkel és természetesen a fizikával összekötve. Azt is elmondhatjuk, hogy egyensúly van az elméleti fizikai és a gyakorlati mérnöki ismeretek között.

A fizikus-mérnöki képzésben az SZTE TTIK Fizikai Intézetének fizikus oktatói mellett az SZTE Mérnöki Kar, az SZTE TTIK Informatikai Intézet és az SZTE Gazdaságtudományi Kar oktatói vesznek részt.

Specializációk, a mérnöki szemléletű fizikusokat igénylő munkahelyek számára

Dr. Bozóki Zoltán kiemelte, a képzés törzsrésze az alapvető fizikus-mérnöki szemlélet kialakítását szolgálja, és erre épül majd a szak három specializációja. Ezek megfelelnek a szakembereket később felvevő legfontosabb kutatás-fejlesztési területeknek.

Az alkalmazott fotonika specializáció a lézeres technológiák megismertetésére fókuszál, itt kifejezetten az ELI ALPS és a fotonikával foglalkozó vagy lézert használó vállalatok számára fognak szakembereket felkészíteni.

Az anyagtudományi specializáció célja az anyagismereti számolási és laboratóriumi gyakorlatokban való jártasság (elsősorban fizikai és nem kémiai oldalról közelítik a témát), a modern anyagvizsgálati módszerek bemutatása, valamint a lézeres anyagmegmunkálás, az additív gyártás (3D nyomtatás) és a nanotechnológia megismertetése; ilyen tudásra is számos innovatív vállalkozásban van szükség.

Az orvosi technológia specializáció az orvostudományban használt képalkotó módszerekre, az orvosbiológiai mérések eszközeinek működtetésére, a különböző diagnosztikai adathalmazok kiértékelésére tanítja meg a hallgatókat.

Képgaléria: A SZTE Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet orvosi fizikai laborjában. Fotó: Zentai Péter

A tanszékvezető szerint fontolgatták a kvantuminformatikai, kvantumtechnológiai specializáció elindítását is, de ennek egyelőre nincs olyan munkaerőpiaci realitása, mint az előző háromnak.
– Ha pár éven belül kiderülne, hogy a fizikus-mérnöki együttes szemléletet újabb kifejlődő területek is igénylik, akkor az intézetben ezekre új specializációkat tudunk majd indítani. Nyitottak vagyunk az új alkalmazási irányokra. Oktatóinknak is az a gyakorlata, hogy saját kutatási eredményeiket és az általuk megismert publikációk fontosabb eredményeit beépítik az oktatásba. Emiatt a fizikus-mérnöki szak folyamatosan fejlődő képzés lesz – tette hozzá Dr. Bozóki Zoltán.

Dr. Kovács Attilát, a Fizikai Intézet oktatásért felelős helyettes vezetőjét, az új szak indításának egyik motorját a tantervbe szőtt informatikai ismeretekről kérdeztük:
– A hallgatók az első két félévben a Python nyelv alapjait fogják tanulni az SZTE TTIK Informatikai Intézet oktatóitól. Különböző rangsorokban manapság sokszor szerepel első helyen a Python programnyelv; az SZTE TTIK Fizikai Intézete által gondozott fizika alapszakon illetve fizikus mesterszakon is már oktatjuk a Python nyelv alkalmazását optikai, femtoszekundumos optikai jelenségek modellezésére, mérési eredmények kiértékelésére, és azt láttuk, hogy jó választás volt, ezért a fizikus-mérnöki szak tantervébe is a Python nyelv lett a tanítandó programnyelv. Az informatika vonalán erre a gépi tanulás területe épül majd rá a képzésben. A fizika vonalán pedig a Pythonnal konkrét mechanikai, optikai problémákat fognak modellezni, illetve a mérési eredményeiket fogják kiértékelni a hallgatók. Ehhez hasonló problémákkal gyakorló fizikusként az ipari projektekben is találkozhatnak majd.

Fotonikai mérnöki mesterszakon lehet majd folytatni

A fizikus-mérnöki alapszak folytatásaként az SZTE Fizikai Intézet rövidesen mesterszakot is hirdet fotonikai mérnök mesterszak névvel, ami arról is árulkodik, hogy az ELI ALPS kapacitásának bővítése szempontjából is fontos fotonikai mérnökök képzése a cél.

– Ilyen mesterszak jelenleg még nem létezik Magyarországon, Európa más országaival ellentétben. Ebben az esetben így ez nemcsak egy szakindítás lesz, hanem szakalapítás is – előlegezte meg Dr. Kovács Attila. – Míg korábban rendszerint új szakokat egyetemek egy csoportja közösen alapított meg, addig a fotonikai mérnök mesterszakot a Szegedi Tudományegyetem önállóan fogja Magyarországon megalapítani és elsőként indítani, természetesen a társegyetemekkel egyeztetve. A hálóterv kialakítása a végéhez közeledik, az engedélyezéshez szükséges dokumentumok gyakorlatilag készen vannak. Abban bízunk, hogy akár már a 2024 szeptemberi pótfelvételi tájékoztató kötetébe is bele tud majd kerülni, de reméljük, hogy 2025. februárban már biztosan elindul a fotonikai mérnök mesterszak.

Dr. Kovács Attila elmondta, hogy az SZTE Fizikai Intézetében figyelemmel kísérik a EUGLOH égisze alatt létrejött LASCALA nemzetközi fizikus mesterképzési program másik 3 egyetemén (Paris-Saclay, Lundi Egyetem, La Sapienza) a képzési tervek felépítését, fejlesztését is. A LASCALA képzési program lényege, hogy az egyetemek a nagy európai kutatási infrastruktúrákkal (részecskegyorsítókkal, kutatóhelyekkel) együttműködve folytassanak fizikus mesterképzést. Az SZTE Fizikai Intézete ezt az ELI ALPS kutatóintézettel együttműködve végzi. Az itt szerzett tapasztalatokat felhasználva jelenleg az ELI ALPS-ban folytatható szakmai gyakorlat lehetőségeit vizsgálják a fizikus-mérnöki alap- és a fotonikai mérnök mesterképzést illetően.

Dr. Bozóki Zoltán tanszékvezető hangsúlyozta, hogy a fotonikai mérnök képzésen végzett hallgatók a mesterfokozat megszerzése után a Fizika Doktori Iskola PhD-programjában is részt vehetnek majd. A tanszéken, illetve a Fizikai Intézetben mind az elméleti, mind a kísérleti fotonika területén magas szintű kutatások folynak, ezért biztosítani tudják majd a fotonikai mérnök mesterképzésen végzett hallgatók további, doktori szinten folyó képzését.

SZTE TTIK Fizikai Intézet Nano- és Mikromegmunkálás kutatócsoportjának laboratóriumában. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Ami a távlatokat illeti, a megkérdezett szakemberek arra számítanak, hogy a munkaerőpiaci igények miatt az új képzéseik rövidesen felfutnak. Figyelni fognak a hallgatók visszajelzéseire, követik majd a vállalkozások igényeit és a munkaerőpiacra lépés során értékelik a fogadtatást is.

Podolcsákné Dr. Ailer Piroskát megkérdeztük arról is, vajon korábbi járműipari képzési tapasztalatai alapján a fizikus-mérnöki szak diplomája a Szegedre települő BYD autógyár szakemberigényére is alkalmazható lesz-e.

– Remélem, és fontos is, hogy az autógyár és az egyetem között szakmai együttműködés alakuljon ki – szólt a bizakodó válasz. – A bejelentés csak nemrég történt, így még kérdés, hogy milyen ütemezéssel, de a BYD autógyárnak biztosan lesz szerepe e szak esetében is. A fizikus-mérnöki szak mellett van potenciál általában a mérnöki, a természettudományos, az informatikai és a közgazdasági képzéseknél is. Elvégre a tapasztalat az, hogy a nagy autógyárak és a hozzájuk kapcsolódó beszállítók domináns szerepet kezdtek betölteni a befogadó város gazdaságában. Remélem, Szegeden is hasonlóképpen fog alakulni.

Panek Sándor

A borítóképen: A TeWaTi lézeres kutatócsoport laborja az SZTE Fizikai Intézet Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékén. Fotó: Kovács-Jerney Ádám