– Fellegvára lehet a kínai-magyar kapcsolatoknak a Szegedi Tudományegyetem! – fogalmazott Szabó Gábor akadémikus rektor Gao Jian, a Kínai Népköztársaság nagykövete látogatásakor. A Tisza-parti universitas ugyanis az egyetlen vidék magyarországi egyetem, amely szerepel a sanghaji listán.

– Ez olyan esély, amit ki kell használni – véli a rektor. Tavalyi kínai látogatásakor gyűjtött tapasztalata, hogy Sanghajból elsősorban az egyeteme miatt figyelnek Szegedre. Az akkori tárgyalások eredménye, hogy a sanghaji Idegen Nyelvek Egyetemével együttműködve Szegeden Konfuciusz Intézetet létesül. Ez a kínai befektetők megjelenését ösztönözheti. Három további intézménnyel, a Sanghaji Jogi és Közigazgatási Egyetemmel valamint

– főképp az élőtudományok területén – a Fudan Egyetemmel, és a 2003 óta az úgynevezett sanghaji listát készítő Jiao Tong Egyetemmel formálódik kapcsolat.

– Remélem, hogy az SZTE oktatási, tudományos együttműködései katalizátorai lesznek a későbbi gazdasági együttműködésnek!

– Bár a kínai olyan kultúra, ami minden szempontból hozzámérhető az európaihoz, itt szinte egyáltalán nem ismerjük. Az utazási és telekommunikációs lehetőségek miatt zsugorodó világban sem indokolt az elzárkózás a keleti kultúráktól. E helyzeten változtatni a Konfuciusz Intézet egyik legfontosabb küldetése – hangsúlyozza Pál József. A nemzetközi és közkapcsolati rektor helyettes szeretné, ha a humán tudományok választói közül is minél többen megismernék a kínai kultúrát, viselkedésmódot és irodalmat. Ehhez elengedhetetlennek tartja a kínai nyelv megismerését. Szerinte a Konfuciusz Intézet kaput nyit egy ma még idegen világra és kultúrára. De hozzájárul a hallgatói cseréhez is, mert az SZTE célja, hogy minél több kínai fiatal érkezzen Szegedre. Ugyanakkor az SZTE hozzájárul, hogy a partnerének számító sanghaji Idegen Nyelvek Egyetemén a magyart is tanítsák.

– Kínára figyelni kell. Ahol megjelenik, annak a térségnek, városnak fejlődési lehetőséget, jelentős prosperitást hozhat – utal Szeged esélyeire Varró András. A tudományos és innovációs rektor helyettes úgy véli: aki ismeri a kínai gondolkodást, az nagy előnyöket könyvelhet el. A mai fiatalnak érdemes megtanulni a kínai nyelvet és gondolkodást. A szegedi Konfuciusz Intézetet megalapozó szerződés aláírásakor, néhány ottani biotechnológiai és gyógyszercéggel folytatott tárgyalásain szerzett benyomása, hogy nem elég egyetlen találkozás a gyümölcsöző kapcsolatok kialakításához, folyamatos munka, többszöri fáradtságos tárgyalás-sorozat szükséges ahhoz, hogy érzékelhető legyen egy kínai számára az a lényeges és meghatározó szerep, hogy: „Szeged a magyar Oxford”.

– Azt viszont látnunk kell, hogy Kína tíz Japán mennyiségi mutatóit fogja képviselni belátható időn belül. Ez Sanghajra még inkább igaz. Szegeden nagy összefogásra van szükség, hogy elérjük: egy hazánk, illetve a térség iránt érdeklődő kínai jobban érezze itt magát, mint bárhol máshol Magyarországon, illetve Közép-Európában!

– Megérteni és együttműködni – ez az alapja a Kínával induló párbeszédnek – véli Dömötör Máté. Az SZTE főtitkára a minap tért haza kéthetes kínai körútjáról. A Chinese Association for International Understanding (CAFIU), a kínai állam által létrehozott,

Kína nemzetközi megismerését elősegítő társadalmi szervezet meghívására, a közép-európai delegáció tagjaként vett részt a Kína kapcsolatrendszeréről, nemzetközi szerepvállalásáról szóló nemzetközi konferencián. Járt a Hanbanon, a Konfuciusz Intézetek világhálózatának pekingi központjában. Tárgyalt az Institute of Word Development vezetőjével, találkozott a Bank of China alelnökével. Elhelyezte a szegedi universitast a kínaiak számára a világtérképen azzal, hogy kínai és angol nyelvű ismertetőket adott át az SZTE-ről jelentős intézményekben és információs pontokon. Pekingen kívül eljutott Shanghajba, Hangzhou városába, és találkozott egyetemi vezetőkkel. Shenyangban pedig két egyetemet és különféle vállalatokat látogatott meg. Yiwuban, a világ legnagyobb kereskedővárosban is járt.

– Megtanultam: Kína felé barátsággal, türelemmel, alázattal lehet és kell közelíteni, mint ahogy ők is így közelednek felénk. Régmúlt időkben gyökerezik a rokonszenv: a magyarokra mint Kína északi határairól származó kis testvérre, ázsiai népként tekintenek. Ám a Nobel-díjáért Szegedről Stockholmba utazó Szent-Györgyi Albert nevének említésére azonnal tudták: ő a C-vitamin felfedezője! E tény és az épülő ELI a kínaiak szemszögéből is a világ kutatóhelyeinek élvonalába helyezi a Szegedi Tudományegyetemet. Az pedig, hogy itt ősszel Konfuciusz Intézet nyílik, megalapozza a bizalmi tőkét. Mert a kínai kapcsolatban kulcs a Konfuciusz Intézet.