A felsőoktatási intézmények közötti egyre kiélezettebb versengésben, a globalizálódó piacon a Szegedi Tudományegyetemnek egyre inkább a nemzetközi porondon kell bizonyítani versenyképességét – hangzott el az elmúlt években számos alkalommal. Rácz Béla általános

rektor helyettes magazinunknak mindezt úgy kommentálta: a jövő útja egyértelműen a nemzetközi színvonalat elérő oktató- és kutatómunka, éppen ezért ennek megvalósítására összpontosítja erejét az SZTE vezetése.

– A világ egyetemeinek 2003 óta összeállított sanghaji ranglistáján (Academic Ranking of World Universities) – a hazai felsőoktatási intézmények közül – az Eötvös Loránd Tudományegyetem mellett csak és kizárólag a Szegedi Tudományegyetem szerepel folyamatosan a legjobb ötszázban. Itt az oktatók és az egykori hallgatók szakmai elismertségét, a publikációk számát és idézési gyakoriságát értékelik. Az internetes láthatóságot vizsgáló úgynevezett Webometrics-listán is a legjobb ötszáz közé került a Szegedi Tudományegyetem – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, illetve az ELTE-vel együtt. A világ legkiválóbb 501-550 egyeteme közé helyezte az SZTE-t a brit Quacquarelli Symonds (QS) cég friss rangsorában (QS World University Rankings), ahol a szegedi a legjobb magyarországi egyetem. Több képzési terület teljesítményét vizsgálták, fontos szempont volt a friss diplomásoknak a munkaerőpiacon való érvényesülése, valamint a munkaadók véleménye a vizsgált egyetemeken folyó munkáról. Hangsúlyosan számításba vették még a tudományos művek hivatkozási számát, a magyar és a külföldi hallgatóknak az oktatók számához viszonyított arányát – ismertette a nagyszerű eredményeket a professzor.

Az ősszel nyilvánosságra hozott, immár hagyományosnak számító hazai felmérések mindegyikében remekül szerepelt az SZTE, mely tartja helyét a közvetlen élmezőnyben. A Heti Válasz hetilap és a CEMI (Central European Management Intelligence) összeállítása különböző, az oktatás színvonalát, valamint a diákok preferenciáit tükröző, nyilvánosan elérhető statisztikai adatok (diák-tanár arány, oktatói összetétel, OTDK eredmények, jelentkezési preferencia) alapján készült. Kiemelt szerepet kap benne emellett az egyes felsőoktatási intézmények munkaerő- piaci megítélése is, amit a potenciális foglalkoztatók és a munkaerő-közvetítő cégek véleménye reprezentál. Az orvosi területen a négy nagy magyarországi képzőhely összevetésében kiderült, hogy az SZTE-n (az Általános Orvostudományi Karon) a legkedvezőbb a diák-tanár arány, azaz az egész országban itt a legszemélyesebb a képzés! Az informatikai szakok rangsorában 19 képzőhelyet hasonlítottak össze, s az SZTE (annak Természettudományi és Informatikai Kara) a rendkívül előkelő második helyet szerezte meg a Műegyetem mögött, s 95 százalékos értékkel itt a legmagasabb a tudományos fokozattal bíró oktatók aránya. A jogi karok rangsorában (8 intézményt vizsgálva) az ELTE-től és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemtől alig lemaradva a képzeletbeli dobogó harmadik helyére került országos viszonylatban az SZTE (Állam- és Jogtudományi Kara).

Az egyik legteljesebb és legelismertebb magyarországi felmérés (mely a HVG Diploma 2013 különszámában olvasható) pedig olyan statisztikai adatok alapján készült, melyek a minőséget helyezik előtérbe, így az alapvető szempontok között a minősített oktatók száma és aránya, valamint a hallgatók jelentkezési és pontszámadatai, illetve középiskolai tanulmányi versenyeredményei szerepeltek. A HVG-kiadvány képzési területenként és szakonként rangsorolja az intézményeket az oktatók és a hallgatók kiválósága alapján, de közzéteszi a hazai egyetemek és főiskolák karainak abszolút rangsorát is.

Az – először hibásan megjelent, később korrigált – egyetemi rangsorban az SZTE az ELTE mögött a második helyen áll az oktatói és a hallgatói minőséget tekintve, legjobb vidéki képzőhelyként. Az országos összesített kari listán – melyet évek óta az ELTE Bölcsészettudományi Kar vezet – a kiemelkedő negyedik helyezést szerezte meg az SZTE Általános Orvostudományi Kar, de nagyszerűnek nevezhető az SZTE Bölcsészettudományi Kar tizenkettedik, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar huszonharmadik, az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar harmincegyedik, illetve az SZTE Államés Jogtudományi Kar negyvenkettedik pozíciója is e viszonylatban. Mindemellett az SZTE rengeteg képzése ért el dobogós helyezést a különböző szakok ranglistáján.