SZTE magazin

Geotermikus energia fűti az SZTE épületeit

Két termálkör épül Szeged új geotermikus projektjeként

 

A terveknek megfelelően halad Szeged új geotermikus projektjének megvalósítása. A belvárosi, illetve az újszegedi geotermikus kaszkádrendszer nemcsak környezetkímélő, de takarékos is.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Szeged legjelentősebb megújuló energiahasznosítási projektjének keretében uniós támogatással összesen 3,2 milliárd forint értékben kezdődött két nagy beruházás 2013 márciusában. Geotermikus alapú fűtésrendszer épül ki Szeged Megyei Jogú Város, a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont 36 intézménye számára: egy szegedi és egy újszegedi termálkör látja el a konzorciumi partnerek különböző intézményeit, épületeit. A belvárosi geotermikus kaszkádrendszer kialakításáról Péter Tamás, a Geotermikus Szolgáltató Kft. ügyvezetője lapunknak elmondta: Szeged egyetemi és klinikai negyedében a 2 milliárd forintból épülő termálkör része 1 termelő és 2 visszasajtoló termálkút, 25 intézményi hő központ és az ezeket összekötő 3500 méter hosszú, föld alá telepített, szigetelt távvezeték. „A kivitelezés az előzetes terveknek megfelelően halad: a 2000 méter mély termelő kút és az első, 1400 méter mély visszasajtoló kút kialakítása már befejeződött, a távvezeték-hálózat 2013. október 15-re elkészült. A rendszer 2000 méter mélyről felhozott 90-92 Celsius-fokos termálvíz segítségével fűti majd a hálózatra csatlakoztatott fogyasztókat” – összegzett a szakember.

A kivitelezők nevében elnézést és türelmet kér a környék lakóitól a fúrással együtt járó zaj miatt Busa-Fekete Bertalan, a Hansa Kontakt Kft. fúrási üzletágvezetője. Az ügyvezetővel együtt mindenkit biztosított: a kész kutak közelében nem lesz zajterhelés. Az újonnan épült klinikai tömb közelében készülő kút mellett Pinjung Zsolt projektmenedzser elmondta: a vezetékrendszer teljesen elkészült, a hő központok 40 százaléka kész. A szivattyúk kiválasztásánál tartanak a szakemberek.

A szegedi termálkör főbb elemeiben 2013 végéig elkészült. Az előzetes vizsgálatok eredményei alapján a cég vezetése bízik a próbaüzem sikeres lezárásában. A 2014-es fűtési szezonban a rendszer 25 belvárosi épületben – köztük 12 klinikai, 6 oktatási épületben,

5 kollégiumban, a városi könyvtárban és egy szállodában – váltja majd ki a korábbi földgázalapú fűtést környezetkímélő, megújuló geotermikus energiával – tudtuk meg.

Ami az újszegedi geotermikus kaszkádrendszert illeti, az 1,2 milliárd forintos beruházással épülő termálkör 1 termelő és 2 visszasajtoló termálkútból, 12 intézményi hő központból és az ezeket összekötő közel 3100 méter hosszú, szigetelt, földalatti távvezeték hálózatból áll. A rendszer a város alatt elterülő termál rezervoárokból származó, 2000 méteres mélységből felhozott 90-92 Celsius-fokos termálvíz segítségével fűti majd a hálózathoz csatlakozó fogyasztókat – tájékoztatta a Szegedi Egyetem Magazint Péter Tamás, a Geotermikus

Szolgáltató Kft. ügyvezetője. A tervezést végző Kóbor Balázs (GREENMEN) geotermikus szakértőként elárulta: előre nem látható és nem várt, új helyzeteket is meg kellett oldaniuk a kivitelezőknek.

Újszegeden is a terveknek megfelelően halad a kivitelezés: a távvezeték- hálózat 90, a hő központok és az irányítástechnikai rendszerek pedig 40 százalékos készültségi szinten vannak. A geotermikus kutak kivitelezése 2014. január közepén kezdődik majd az újszegedi

Kisstadion területén, a termelő termálkút fúrásával. Ezt két további, a rendszer fenntartható működését biztosító visszasajtoló kút létesítése követi. Az ezzel járó zaj miatt a környéken élők türelmét és megértését kéri a kivitelező. A beruházás a tervek szerint 2014 augusztusában zárul.

A 2014-es fűtési szezontól kezdve a rendszer 12 újszegedi intézményt – köztük a Városi Sportcsarnokot és Uszodát, az újszegedi gyermekkórházat és MÁV Rendelőt, az SZTE újszegedi intézményeit, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontját, az ÁNTSZ épületét,

1 középiskolát és 3 kollégiumot – lát majd el környezetkímélő, megújuló geotermikus energiával. Péter-Tamás a Szegedi Egyetem Magazinnak azt mondta: attól függően, hogy milyen fűtési technológiát vált fel az új rendszer, akár 30-50 százalékos költségmegtakarítással is lehet majd számolni.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés



SZEM_boritoSZEM_angol
AMM_kulonszamAlmaMater_Magazin_2019_tel
SZTEminarium_cimlapSZEM_klinika_2020_01