Ki fedezte föl előbb a C-vitamint? Erről az egykor a tudományos közéletet foglalkoztató vitáról is hallott az algyői Bakos Bence, mikor a Déri szakközépiskola diákjaként meghallgatta Hannus István professzort. A Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék egyetemi tanára fontosnak tartja, hogy legalább az évfordulókon emlékezzünk és folyamatosan emlékeztessünk Szent-Györgyi Albert teljesítményére.

Hannus István középiskolásokkal találkozva 2013 decemberében, a Nobel-díj hetében elmesélte, hogy az orvosi diplomával rendelkező Szent-Györgyi – Klebelsberg Kunó kultuszminiszter hívására – tért haza külföldről, és 1928-ban elvállalta a Kolozsvárról Szegedre menekített tudományegyetem orvosi vegytani tanszékének vezetését. Szegeden befejezett kutatásai során fedezte fel a fumársav katalitikus hatását, így jutott el a C-vitamin izolálásához.

„Még Cambridge-ben megfigyelte, hogy egy jellegzetes oxidációs folyamat valamiért lassúbb a vártnál, ami redukáló anyag jelenlétére utalt. Szent-Györgyi ezt előbb ignóznak, ’nemismerem-cukornak’, majd Godnóznak, ’Isten tudja, milyen cukor’, végül hexuronsavnak nevezte el” – olvashatták a mtva.hu hírlevelében is a Déri szakközépiskola diákjai, mikor az SZTE először 2012-ben meghirdetett Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyére készültek. Az akkori vetélkedő bronzérmes Déri-csapatának tagjai közül a sándorfalvi Gubics Flórián elárulta: sok időt szánt 2012 augusztusától októberig a fölkészülésre. Bár a Szent-Györgyihez kötődő ismeretekkel nem lehet „csajozni” – ismerte el mosolyogva –, de a kémiát könnyebben megértette. A vetélkedő is ösztönözte, hogy emelt szintű történelem érettségire vállalkozzon, és a szegedi egyetem történelem-matematika tanár szakjára jelentkezzen majd 2014-ben. „Alapvetően hasznos bármilyen plusztudás” – összegzett a végzős diák, aki az iskolájában kialakított Szent- Györgyi-emlékszobába látogatóknak többször tartott már „idegenvezetést”. Azt mondta, ezen túl kitér a kutatói munkáról Hannus István előadásában hallott új részletekre is. Szent-Györgyinek egy amerikai intézet vendégkutatójaként több mázsa mellékveséből összesen 25 gramm hexuronsavat sikerült előállítania. Ennek a pornak egy részét átadta más kutatóknak vizsgálatra, de körülbelül 10 grammnyi mennyiség a – mai Déri szakközépiskola épületében berendezett – szegedi laboratóriumában hevert, amikor 1931-ben megérkezett hozzá Joseph Svirbely, a magyar származású amerikai kémikus. A fiatalember javaslatára végezték el a szegedi laboratóriumban a nevezetes tengerimalac-tesztet, így bizonyították be, hogy a hexuronsav azonos a C-vitaminnal, amelyet addig kémiailag nem ismertek, csak skorbutellenes hatásáról tudtak – vázolta a tudománytörténeti sztorit Hannus István.

Szent-Györgyi és munkatársa 1932. április 15-én a Nature című folyóiratban tette közzé a felfedezést, ám Svirbely korábbi „főnöke”, az amerikai Charles Glen King két héttel előbb a Science című folyóiratban jelentetett meg hasonló bejelentést. Több évig tartó vita után Szent-Györgyi bizonyította, hogy ő már 1932. március 18-án, a budapesti Orvosegyletben kijelentette: a hexuronsav és a C-vitamin ugyanaz az anyag. Így lett az elsőbbség Szent-Györgyi Alberté, dőlt el a vita: ki fedezte föl előbb a C-vitamint?