 |
| Egyetemi élet - képgaléria |
A Szegeden tanuló közel 30 ezer egyetemi hallgató 91 alapképzési szak, 125 mesterszak, 4 osztatlan képzés, 76 szakirányú továbbképzés, ill. kiegészítő képzés közül választhat. Harminchárom akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzésünk és 19 doktori iskolánk működik.
A Szegedi Tudományegyetemen folyó magas szintű oktató és tudományos kutató munka alapját az intézményeinkben tevékenykedő 1598 fő oktató képezi, akik közül 19 akadémikus, 114 akadémiai doktor és 643 PhD fokozattal rendelkezik.

1945 őszétől kezdte újraműködését az
Állam- és Jogtudományi Kar, amely korábban csak a hagyományos jogászképzést végezte. Az új kor új kihívásai azonban új szakok (nemzetközi tanulmányok, politológia, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási) és új képzési formák indítását tették szükségessé. A francia nyelvű jogi képzés a párizsi Nanterre Egyetem jogi fakultásával kötött megállapodás alapján indult meg az 1996/97-es tanévben. A térségbeli német gazdasági aktivitás indokolta a kétéves német nyelvű gazdasági jogi képzés bevezetését.
A
Bölcsészettudományi Kar oktatói és hallgatói létszámát tekintve egyaránt a Szegedi Tudományegyetem legnépesebb kara. Az itt folyó oktatás és kutatás a hagyományos bölcsészterületek – irodalom, nyelvtudomány, idegen nyelvek, történelem és művelődéstörténet – mellett szociológusokat, filozófusokat, pszichológusokat és pedagógusokat is képez. A Karon működő doktori iskolákban az ország minden részéről jelentkezhetnek a legtehetségesebb hallgatók.
A Tudományegyetem
Természettudományi és Informatikai Kara már 1921-ben megkezdte működését. Az alapító nagyhírű professzorokat – Riesz Frigyes, Szent-Györgyi Albert, Straub F. Brúnó, Fodor Gábor – méltó utódok követték a tanszékek illetve a kar élén. A művelt tudományterületek száma egyre bővült. Az öt klasszikusnak számító tudományág: a biológia, a fizika, földrajz, a kémia és a matematika mellet az utóbbi évtizedekben vált önállóvá az informatikai tanszékcsoport és a környezetvédelmi szak. A fejlesztés eredményeként 2007-ben kibővítették az I. számú Biológiai épületet. Az oktatás minőségét a Kar jól kvalifikált oktató és kutatóállománya biztosítja.

1994-ben kezdődött meg a nappali tagozatos közgazdászképzés, 1999-ben pedig megalakult az önálló
Gazdaságtudományi Kar. Itt alap és mester szintű közgazdászképzés és oklevelet nyújtó szakirányú továbbképzés történik. Népszerű például marketing szak, valamint a gazdálkodás és menedzsment szak. A növekvő létszámnak köszönhetően 2007-ben a kar új, modern épületbe költözhetett, így a leendő közgazdászok megújult, szép környezetben sajátíthatják el a szakma fortélyait.
Az
Általános Orvostudományi Kar szintén a Kolozsvárról áthelyezett karok egyike. Többszöri átszervezés, kar- és szakbővítés után jelenleg orvosképző fakultásként működik, amelynek épületét 2010-ben újították fel részlegesen. Az Általános Orvostudományi Kar a Gyógyszerésztudományi Karral együtt 2000-ben felvette egykori Nobel-díjas kutatója nevét, így ma a
Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ néven ismert és nemzetközileg is elismert intézmény. Az általános orvosképzés és a fogorvosképzés a magyar mellett angol és német nyelven is folyik. Kiegészítő képzési forma az angol-magyar Orvosi Szakfordító képzés.
A
Gyógyszerésztudományi Karnak 6 intézete van, s jelenleg is a régió szakmai és tudományos továbbképző központja. A 2000/2001-es tanévtől a Kar feladata lett a szakgyógyszerész képzés is. Jelenleg a diplomás hallgatók 12 szakirányból szerezhetnek átfogó ismereteket – angol nyelvű oktatás keretében is.

Az
Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar 25 éves múlttal rendelkezik. Képzései gyakorlatorientáltak, számos oktatási program tutoriális rendszerben működik. Igen népszerű szak a védőnőképző és a gyógytornász képzés. Az új társadalmi szükséglet követelte meg az általános szociális munkásképzés és a diplomás ápoló képzés beindítását.
Egyetemünk
Juhász Gyula Pedagógusképző Kara Magyarország legrégebbi tanárképző intézménye; 1929-óta működik. Az egyik legnagyobb épületkomplexummal rendelkező kar egyes képzőhelyei 2007 és 2009 között rekonstrukción, valamint energetikai korszerűsítésen estek át. A Juhász Gyula Pedagógusképző Kar elsődleges feladata a pedagógusok képzése mellett, az új szükségleteknek megfelelően új képzési formákat (szakképzés, távoktatás), valamint nem tanári szakokat is indít: andragógia, társadalmi tanulmányok, rekreáció és egészségfejlesztés szakot.
1970-ben a Szegeden és Budapesten működő felsőfokú élelmiszeripari technikumok összevonásával önálló főiskola létesült. Élelmiszeripari Főiskola, Szeged elnevezéssel. 1972-ben a főiskolán két kart hoztak létre, az Élelmiszeripari Kart (székhelye Szeged, 2007-től
Mérnöki Kar) és az Állattenyésztési Kart (hódmezővásárhelyi központtal - 2007-től
Mezőgazdasági Kar) . Mindkét kar a Szegedi Universitas tagja lett 2000-ben.

A
Mérnöki Kar a társadalom és a gazdaság fejlődését szolgáló korszerű szaktudás közvetítését tekinti feladatának. Az Alapképzés keretében ezért indított élelmiszermérnök, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök, műszaki menedzser, gépészmérnök, informatikus és szakigazgatási agrármérnök és gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök szakokat.
A
Mezőgazdasági Kar székhelye Hódmezővásárhely. A mezőgazdasági mérnököket és vadgazda mérnököket képző intézmény hallgatói-oktatói cserekapcsolatokat tart fenn, dán és francia egyetemekkel, de angol, német, olasz, holland és finn mezőgazdasági jellegű felsőoktatási intézményekkel is.
A
Zeneművészeti Kar jogelődjét 1880-ben Langer Viktor zeneszerző alapította. 1952-től három évfolyamos tanárképző tagozat is működött a szakiskolában, de 1966-ban szétvált a szakiskolai oktatás és a zenetanár képzés. 1990-ben az intézet konzervatóriummá alakult, 2003 elején pedig a sikeres akkreditációt követően, Egyetemünkön megkezdte működését az ország első önálló Zeneművészeti Főiskolai kara. A zenetanárok képzése és a zeneművészeti oktatás a Zongora-, a Vonós-, a Fafúvós-, a Rézfúvós-, a Magánének-, a Zeneelmélet- és a Komolyzene tanszéken történik.
2007. januárjában emelkedett kari rangra a szegedi egyetem fogorvosképzése. Az ötvenes években indult a Tisza-parti városban a fogászati oktatás, amely 1960-tól szakosított fogorvosképzésként működik, az önálló fogorvostudományi szak pedig 2001-ben indult. A képzés szegedi specialitása, hogy a hallgatók az ötéves képzés befejezését követően a frissen végzett fogorvosok már képesek a betegek teljes körű ellátására. A
Fogorvostudományi Kar a külföldi hallgatókat is várja, 2004 óta angol nyelven is oktatják a fiatalokat.
Az egyetem a képzéseken kívül nagy hangsúlyt fektet a központi egységeinek felújítására, valamint a szolgáltatásfejlesztésre is. Így került fejlesztésre többek között az Egyetemi Könyvtár informatikai struktúrájának - és szolgáltatásainak fejlesztésére, valamint az egyetem Dugonics téri központi épületének teljes rekonstrukciójára is. A Regionális Tudástranszfer és Szolgáltató Központ impozáns környezete nemcsak munkavégzésre és a hallgatói ügyek intézésére alkalmas, hanem kiállítások, rendezvények lebonyolítására is.