2014. augusztus 21., csütörtök English version
Hírek  --  Archívum  --  2005  --  1. szám - 2005. január. 24.  --  BTK
József Attila és Bálint Sándor szellemében
A Szegedi Tudományegyetem legnépesebb kara a Bölcsészettudományi Kar. A BTK-t múltja és jelene révén egyaránt szakmacsoportjának élén tartják számon az országban. A kar komoly erőfeszítések révén elérte, hogy az oktatás eltömegesedése ne járjon együtt az oktatási és tudományos munka színvonalának csökkenésével.
A Kolozsvárról 1921-ben Szegedre áttelepített egyetem Bölcsészettudományi Kara rövid idő alatt a város szerves része, a régió szellemi központja és világhírű kutatási eredmények születésének színhelye lett. Ezeknek a messzire visszanyúló, szép hagyományoknak a jegyében kutatnak és tanítanak a BTK oktatói ma is abban az épületben, ahol József Attila és Radnóti Miklós, s a hazai szellemi élet több más, jelentős személyisége folytatta tanulmányait. A „genius loci”-t, a hely szellemét olyan oktatók alakították és örökítették a mai bölcsészekre, mint Horger Antal, „az egyetem fura ura”, Bálint Sándor, a „legszögedibb szögedi”, a szakrális néprajz magyarországi meghonosítója, Sík Sándor, a költő, tudós és katolikus pap, Szerb Antal, a kitűnő író, vagy Kristó Gyula, a magyar középkorkutatás nemrégiben elhunyt, iskolateremtő tudósa.
Az integrált Szegedi Tudományegyetem – mind oktatói, mind hallgatói létszámát tekintve – legnépesebb kara a Bölcsészettudományi Kar, jelenleg több mint 6000 hallgatóval. A tárgyakat többségében Szegeden élő, munkájukat egyetlen egyetemre koncentráló oktatók – egyszerre lelkes kutatók és tanárok – adják elő. Természetesen a kar Budapestről és más városokból is csábít át kiváló tudósokat vendégtanárnak Szegedre. A szakmai színvonalat az országos viszonylatban jelentős számú tudományosan minősített oktató garantálja. A BTK és tanszékeinek nemzetközi kapcsolatai, az európai társegyetemekkel meglévő rendszeres csereprogramok lehetőséget biztosítanak a külföldi részképzésekre.
 
A szakmai színvonalat az országos viszonylatban jelentős számú tudományosan minősített oktató garantálja. Fotó: N. L.
 
A Bölcsészettudományi Kar szervezetileg 9 intézetre (Angol-Amerikai; Germán Filológiai; Magyar; Neolatin Kultúrák; Néprajzi, Ókortudományi, Orientalisztikai és Régészeti; Pedagógiai és Pszichológiai; Szláv; Társadalomelméleti; valamint Történeti Intézet), ezeken belül több mint 40 tanszékre tagolódik. Az alapképzések 8, illetve 10 féléves képzési idejű egyetemi szintű szakokon folynak. A tanulmányaikat befejező hallgatók bölcsész és/vagy tanári szakképzettséget igazoló egyetemi diplomát kapnak. Alapképzésben a következő bölcsész szakokra lehet jelentkezni: altajisztika, amerikanisztika, angol nyelv és irodalom, elméleti nyelvészet, bolgár nyelv és irodalom, filozófia, finnugor, francia nyelv és irodalom, kommunikáció, informatikus könyvtáros, latin nyelv és irodalom, magyar nyelv és irodalom, német nyelv és irodalom, néprajz, olasz nyelv és irodalom, orosz nyelv és irodalom, ógörög, összehasonlító irodalomtudomány, pedagógia, pszichológia, régészet, spanyol nyelv és irodalom, szerb nyelv és irodalom, szociológia, történelem, ukrán nyelv és irodalom, vallástudomány. – A BTK rendkívül széles szakkínálata és a rengeteg tudományos fokozattal rendelkező oktatója mellett azért lehet különösen csábító, mert harminc méterre tőle nyílt meg az új, minden igényt kielégítő egyetemi könyvtár és információs központ – véli Forgács Tamás oktatási dékánhelyettes.
A szegedi BTK-t mindig is nagyon aktív hallgatói közélet jellemezte. Az Auditorium Maximum nevű nagyelőadóban tartott diákgyűlésen alakult meg 1956. október 16-án a MEFESZ, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Demokratikus Szervezete: ez a mozzanat jelentette az 1956-os forradalom nyitányát. 1988-ban egy napos sztrájkot tartottak a szegedi bölcsészek felsőoktatási reformokat követelve, elindítva ezzel a hallgatói önkormányzatiság kialakulásához vezető folyamatot. S hogy a közelmúltról is szóljunk: az utóbbi évek BTK-s hallgatói önkormányzati választásai helyi szinten akkor port vernek fel és olyan indulatokat szabadítanak el, mint az országos választások… A karon Szabad ötletek címmel hallgatói újság működik. A hallgatói közélet erősítését, az egyes szakokra járók egymással való megismerkedését szolgálják a JATE Klubban rendezett BTK-s bulik és a szokásos évi szakestek (történész, magyaros, angolos, németes, kommunikációs, stb.) Az intézményt a modernség és a hagyományőrzés, a jövő alakításában való aktív részvétel és a múltról való pontos tanúságtétel különös együttélése teszi páratlanná. Jól ábrázolja ezt a kar patinás épülete és a mellette felépült ultramodern egyetemi tanulmányi, információs centrum és könyvtár (TIK) kettőssége.
S hogy miért szeretik a kart a hallgatók? – A BTK-ban az a legjobb, hogy szabad óra- és tanárválasztási lehetőséget nyújt a hallgatóknak, s mivel rengeteg a fiatal, ambiciózus oktató, mindig naprakész dolgokat tanulhatunk – vallja Kiss Emese negyedéves és Illés András ötödéves történészhallgató. Az ötödéves angol szakos Vernyik Zénó szerint az összes egyetemi fakultás közül a BTK-n lehet a legtöbbféle egyéniséggel, emberrel találkozni és megismerkedni. – Valaki vagy BTK-s beállítottságú vagy nem. Ha igen, akkor vonzódik ide, jól érzi itt magát – összegez Tóth Zsófia, elsőéves angol PhD-s hallgató. A szegedi bölcsészlét tehát olyan életforma, amit szavakkal nagyon nehéz visszaadni – át kell élni.
Pintér M. Lajos
 
 
Adattár
Szegeden 1921 óta működik bölcsészkar. A BTK-n bölcsész- és tanári oklevelet lehet szerezni. Hallgatói létszám 2005 januárjában: nappali tagozaton 3972-en (ebből tanár 2412, bölcsész 1558), levelezőn 1051-en tanulnak, a BTK égisze alatt működő Budapesti Médiatudományi Intézetnek 1180 levelezős hallgatója van. A kar intézeteinek száma 9, ezeken belül több mint 40 tanszék irányítja a képzést. Négy nagy doktori iskola (Irodalomtudományi, Neveléstudományi, Nyelvtudományi, Történettudományi) működik, összesen 31 képzési programmal.
Bezár