Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A jogrendszer sok esetben, mind a mai napig tartalmaz vitára okot adó kérdéseket. Legjobb példa erre a drog szerepe a törvényalkotásban. Helyes-e büntetni a drogfogyasztást, vagy csak a terjesztés esetén kell a hatóság közbelépése? Ha büntetjük a fogyasztókat is, akkor tegyünk-e különbséget alkalmi kábítószerezők, illetve drogfüggők között? Jogi szempontból van-e különbség könnyű és kemény drogok között? Jogunkban áll-e kábítószerezéssel kárt tenni magunkban? A kábítószer-fogyasztás egyidős az emberiséggel, azonban az emberek széles körét érintő büntetőjogi eszközökkel való szabályozására csupán a huszadik században tettek először kísérletet. A drogmentes társadalom, azaz a kábítószer-fogyasztás megszüntetése illuzórikus elképzelés. „Hiába minden korlátozás, a drogokkal élni vágyók száma a fejlett és fejlődő országokban növekedett, a tiltó politika pedig bizonyítottan növeli az egyénre és a társadalomra vonatkozó káros hatásait” – állítja saját kiadványában a TASZ. Véleményük szerint a legtöbb drogjoggal kapcsolatos kérdést felül kellene vizsgálni a mai jogrendszerben. 
A Társaság a Szabadságjogokért 1994-ben Budapesten alakult jogvédő és jogfejlesztő non-profit szervezet. Államhatalmi szervektől és pártoktól függetlenül működik, pénzügyi forrásait nagyrészt alapítványok biztosítják, tevékenységét nagytekintélyű tanácsadók segítik. A TASZ 2002 januárjától közhasznú szervezetként működik, melynek legfőbb tanácskozó és döntéshozó szerve a közgyűlés, ahol minden tag tanácskozási és szavazati joggal bír. Fő célkitűzése, hogy az Alkotmányban és a nemzetközi egyezményekben deklarált alapvető jogok és jogelvek érvényesüljenek Magyarországon. Tevékenységünket olyan jogterületekre összpontosítják, ahol gyakoriak a jogsértések, és az áldozatok különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak. A Társaság figyelmet fordít a személyi szabadság, az emberi méltóság, a magánszféra védelmére, a személyes adatok védelmére, a közérdekű adatok nyilvánosságára, a betegek, a HIV-pozitív személyek és a drogfogyasztók jogaira, a hatóságok szabadságkorlátozó jogosítványaira és intézkedéseire. Kiemelt figyelmet fordítanak azokra az esetekre, amikor az egészségügyi adatok bizalmas kezelése kerül veszélybe. Feladatuknak tartják, hogy előmozdítsanak egyes törvények megalkotását, például, hogy az állampolgárok szabadon dönthessenek arról, hogy egy gyógykezelést vállalni akarnak-e. Fontosnak tartják, hogy a HIV pozitív emberek ne legyenek bárminemű diszkriminációnak kitéve, sem munkahelyükön, sem az egészségügyi ellátásban, sem a társadalmi élet más színterein.

 

Hiába minden korlátozás, a drogokkal élni vágyók száma a fejlett és fejlődő országokban növekedett. Fotó: S. Cs.

 

A TASZ elutasítja a drogbetegek és az alkalmi drogfogyasztók elleni büntetőjogi fellépést. Megítélésük szerint nem a rendőri szigor fokozása, hanem a korrekt tájékoztatás, a megelőzés, a gyógyítás és a rehabilitáció támogatása segíthet a drogprobléma megítélésében. Másrészt pedig a tiltó politika rendkívül költséges, és a feketepiacon a drogkereskedelemmel foglalkozó csoportokat is támogatja, amellyel egyben további problémákat kreál. A tiltás ellenére a drogok széles körben elérhetőek, és az illegalitás miatt a minőség és a hatóanyag-tartalom sincs ellenőrizve, és ez további veszélyeket von maga után. A kannabisz-származékok jogi helyzete az egyik legellentmondásosabb kérdés a drogpolitika terén. A kannabisz a világon a legelterjedtebben használt illegális kábítószer, egyben a kávé, az alkohol és a dohány után a legnépszerűbb pszichoaktív anyag. Az ENSZ adatai szerint közel 140 millióan használják a Földön. A TASZ számos kutatással érvel, miszerint bizonyított, hogy a marihuána fogyasztása nem, vagy csak alig károsabb az alkoholfogyasztásnál.
A TASZ főbb tevékenységei közé tartozik a jogi tanácsadás, jogi képviselet, a sérelmet szenvedett betegek, drogfogyasztók felvilágosítása. Jogfejlesztő tevékenységük lényege, hogy a szabadságjogokat sértő jogszabályok megváltoztatása, illetve új törvények megalkotása érdekében lépnek fel, a hatóságok jogsértő gyakorlatát bírálják. Szakvélemények elkészítésével bekapcsolódnak a jogalkotási folyamatba, beadványokkal fordulnak a különböző állami fórumokhoz. A tevékenységi körükbe eső új jogszabályok megalkotását folyamatosan nyomon követik. Kiadványaik a munkájukkal kapcsolatos kérdések elméleti jellegű bemutatását hívatottak szolgálni. Ezek a kiadványok egyrészről saját kutatásaik eredményeit, illetve szakemberek munkáit tartalmazzák, másrészről az eddigi TASZ konferenciák előadóinak írásait közlik.
Az eutanázia szintén olyan probléma a mai világban, ami sok vitára ad okot. A modern orvostudomány segítségével a haldokló beteg életét akár évekkel meg lehet hosszabbítani, mellyel a betegek, a hozzátartozók és az orvosok korábban nem ismert döntési helyzetek elé kerültek. A szervezet álláspontja szerint a gyógyíthatatlan, végső stádiumba került betegnek is joga van dönteni a saját sorsáról, ezért tiszteletben kell tartani a döntésképes beteg akaratát, ha az életfenntartó kezelés megszüntetését kéri.
A TASZ a drog- és betegjogi helyzettel foglakozik elsődlegesen, de emellett fontosnak tart felvilágosítást nyújtani a polgárőrök, biztonsági őrök, rendőrök jogairól, és a mi jogunkról, mert minden ember kerülhet olyan helyzetbe, hogy szüksége lehet az erre vonatkozó információkra. Az eutanázia és az AIDS betegek jogai mellett számos egyéb betegjogi kérdéssel foglalkozik a szervezet, például az orvosi titoktartás problémájával vagy az egészségügyi ellátáshoz való joggal.