itt mindig elidőzik egy kicsit a szem,
mintha csak véletlenül - s egy pillanat alatt felszippantja az üvegen keresztül, ahogy a pünkösdillatú vénuszdombok nyomot hagynak a ruganyos anyagban,
ahogy bőr a bőrhöz: a desztillált idomok ritmusát - sehol sem kézelfoghatóbb a zsírsejtek illanó tejútrendszere; |
majd zavartan siklik tova a tekintet
: akár ha megleste volna a titkot, amint héphaisztosz formát ad a formál- hatatlannak - mert lemeztelenítenek az
izzadt testek, kiknek éjjelente áramvonalas
angyalok őrzik kalóriaszegény álmaikat. |