Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

 

A kecskeméti Piarista Gimnáziumban érettségizettek mintegy kilenc tizede tesz sikeres felvételit.

 

Az első piarista iskolát 408 éve, 1597-ben nyitotta meg Rómában egy spanyol pap, Kalazanci Szent József. Diákjai szegény sorban élő gyerekek voltak, akiket ki akart emelni nyomorukból. Ezt a célt meggyőződése szerint akkor érhette el, ha tudásra és istenfélelemre oktatja és neveli őket. Vállalkozásában sikerrel járt: rövid idő alatt több száz neveltje lett. A rendalapító meglátását fejezi ki a piaristák programadó jelmondata: pietas et litterae. A pietas, amelyből Kalazancius szerzetesrendjének mifelénk honos neve, a piarista ered, a szótárak szerint azt jelenti: istenfélelem, jámborság, kegyesség. A litterae jelentése: tudomány. Ez a két szó az „et”-tel összekötve válik a piarista szellemiség meghatározójává, programadóvá. A litteraevel a hátában ugyanis a pietas már nemcsak azt fejezi ki, hogy Kalazancius iskolája ingyenes, és hogy itt istenfélelemre oktatják a gyerekeket, hanem azt is, hogy a Teremtőhöz az emberi tudás és igazságkeresés útjain akar eljutni tanár és diák közösen. Az a litterae pedig, amelyet megelőz a pietas, olyan tudomány, amely megismerése tárgyához megilletődve közelít, mert üzenetnek és ajándéknak tartja.

 

Háromszáz év tudása

  
A kecskeméti Piarista Gimnázium majdnem háromszáz éves hagyományaihoz és tapasztalataihoz (1714 óta vannak jelen a piaristák Kecskeméten, a 291. tanév kezdődött idén szeptemberben) és tapasztalataihoz méltón a diákok nem mint individuumok vesznek részt az oktatásban és nevelésben, hanem a közösség tagjaiként, a már említett nagy család gyermekeiként. A szakkörök és valamely tantárgyra épülő alkotóműhelyek igen nagy szerepet játszanak a közösségalkotásban, csakúgy mint az iskola énekkara vagy a sportkörök. A közösségi nevelést azonban leginkább az iskola világnézete határozza meg. A katolikus iskolákban, így a „piárban” is a diákok és tanárok együtt vesznek részt szentmiséken, liturgiákon, tanítás előtt és után – a kollégiumban reggel és este – együtt imádkoznak,  a nagyobb egyházi ünnepek, húsvét és karácsony előtt pedig több napos lelkigyakorlat keretein belül történhet lelki töltekezés. Ezen alkalmakkor a sok szempontból bizonytalan korosztály olyan fogódzókat kaphat, amely a világban való boldogulást és tájékozódást nagyban segítheti. Ezek az alkalmak a piarista nevelésben kiemelt fontosságúak.

 

Segítő kéz

 

Az iskola falain kívül is havi rendszerességgel szerveznek olyan programokat, melyeken az iskola vagy kisebb csoportok közösen vannak jelen. Vízitúrákon, biciklitúrákon, síeléseken nemcsak a diákok és a testnevelő tanárok vesznek részt, hanem a tanári kar többi tagja is.
„A közösségi létnek ezek legalább oly fontos eseményei, mint az iskolán belüli munka. Ezek az alkalmak azért nagyon fontosak, mert sokat beszélgetünk és gondolkodunk együtt. Az együttgondolkodásból pedig sokszor valami olyan plusz jön ki, ami egy átlagos hétköznap talán nem is jutna eszünkbe. Amikor együtt van egy csapat egy héten át, és egymásra vannak utalva a főzésen és a mosogatáson keresztül az egymás bátorításáig, hogy „ne add föl” – például egy biciklitúra aznapi 100 kilométeres szakaszának utolsó kilométerein, ilyen alkalmakkor sok mindent lehet elsajátítani, melyeket a piarista iskolákban hétköznapokon is megtapasztalható. Itt segítő kéz mindig rendelkezésre áll. A kollégiumban piarista szerzetes tanárok és kollégisták élnek együtt,  egy matematikapélda megértésénél és megoldásánál éppúgy találnak segítséget, mint bármilyen lelki vagy egyéb probléma esetén. Világi tanáraink is ennek a szellemnek megfelelően hivatásként és nem munkaként állnak a tanításhoz. Ez a talán máshol nem tapasztalható odafigyelés nagyon sokat jelent” – mondja a piarista gimnázium igazgató-helyettese, Garda László.
A fenti szemléletnek köszönhetően a kecskeméti Piarista Gimnáziumban érettségizettek mintegy kilenc tizede tesz sikeres felvételit valamely felsőoktatási intézménybe, legtöbbjük államilag finanszírozott képzésben vehet részt. Az SZTE mellett a Szegedi Hittudományi Főiskolára (SZHF) is szívesen jelentkeznek a kecskeméti „piárosok”. Az SZHF-fel közösen rendszeresen rendez szakmai programokat is a gimnázium.
A kegyes iskolába másfélszeres a túljelentkezés, évente hatvan-hetven diákot tudnak fölvenni. Az egyházi iskolák szaporodásával a kecskeméti „piárba” többnyire a környékbeli településekről és a szomszédos megyékből érkeznek a diákok, de vannak, akik több száz kilométerről, az ország más tájairól vagy határon túlról jönnek.

 

Értékközvetítés

 

„Keressük annak módját, hogy a piarista gimnázium minél jobban megállja a helyét a növekvő kihívások között. Az idei érettségi  nagyon jól mutatja, hogy csakis az emelt szintű oktatással lehet felkészíteni a diákokat a felsőoktatásra. Emellett igyekszünk azt a hagyományt, azt a lelkiséget megtartani, ami mindig is jellemezte a piaristákat. Nem pusztán tudományt kívánunk a gyermekek fejébe tölteni, hanem kereszténységet, a családközpontúságot és hazafiságot is. Az iskolának nem szabad hagyni, hogy ezek az értékek elsikkadjanak. Nem minden a materiális, sokkal fontosabbnak tartjuk a lelki javakat. Mi egy olyan szilárd talajt akarunk adni a kereszténység és a lelkiség által, amiben nem a bálványokat fogják imádni, még akkor sem, ha a világ most erről szól” – mondta az igazgató-helyettes.