2014. szeptember 2., kedd English version
Hírek  --  Archívum  --  2005  --  1. szám - 2005. január. 24.  --  ZFK
A tehetség szorgalom
„A mérce mindig az, hogy a Bach-i, Beethoven-i, Mozart-i, bartóki  örökséget a tanulók eszközeivel továbbvigyük.”
„A zenei felsőoktatásba jelentkezők más helyzetben vannak, mint a többi diák; tekintve, hogy a pálya igen speciális feltételeket és kivételes tehetséget kíván, így a „kiválasztódás” jóval korábban történik, mint a tizennyolc éves kor – általában a diákok legkésőbb tizenkét-tizennégy éves koruk között el kell, hogy döntsék, ezt a pályát választják-e, így a hozzánk jelentkező fiatalok legnagyobb része már zeneművészeti középiskolából érkezik, nagyon ritka az általános tantervű gimnáziumból hozzánk kerülő hallgató”, mondta el lapunknak Kerek Ferenc főigazgató. Ez azt jelenti, hogy a hallgatók pályaválasztási döntése nem a középiskolás éveik során születik meg, hanem jóval korábban. Manapság sokat hallani arról, hogy a felsőoktatásba bemenetkor a hallgatók egy része az úgynevezett alapképzési szakokon választ magának valamilyen képzési területet, és csak a későbbiek során, master szinten dönti el, hogy mi az, ami az ő egyéniségének a leginkább megfelelő. Ez a zeneművészet területén természetesen nem így van, bár a speciális feltételek és képességek mellett a kitartásra itt is nagy szükség van.
A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Főiskolai Kara az egyetlen Magyarországon, ami kari keretek között bonyolítja a képzést – ez azért nagyon fontos, mert más helyeken, mint például Győrben és Miskolcon, úgynevezett intézeti keretek között zajlik a képzés, ami miatt sem szakmai, sem pénzügyi vagy más fontos paraméterek szempontjából nincs speciális önállóságuk a döntések meghozatalakor. A szegedi intézmény kari státusza lehetővé teszi, hogy a kar saját maga által szervezett koncertjeit vagy mesterkurzusait könnyebb legyen létrehozni, mert a kar saját terveit a pénzügyi lehetőségei szabják meg, és nem mások. Ennek következtében olyan világnagyságok is megjelenhettek a karon, mint például Marton Éva operaénekesnő, vagy korábban Schiff András világhírű zongoraművész. Másrészt az integráció következtében a Bölcsészkar koordinálja a tanárképzéshez kötődő tantárgyakat, a kurzusvezetést és a vizsgáztatást, az akusztikát pedig a Természettudományi kar biztosítja az intézmény számára, így a Zeneművészeti Főiskolai Kar hét tanszékéhez társul négy másik – az integrációnak ez a rendkívül sajátos szegedi változata is csak ebben az intézményben működik így. Az ilyen összefonódások és együttműködések révén a hallgatók olyan többletszolgáltatásokhoz juthatnak hozzá, amit más városokban nem kaphatnak meg.
 
A Zeneművészeti Főiskolai Kar az egyéni hangszeres oktatás mellett kiemelt fontosságúnak tartja a kamarazenei képzést is.
 
 Az intézmény az elmúlt két év során építette ki az Erasmus program keretében a hallgatói mobilitást, ezen kívül a kar több országgal, illetve várossal is kapcsolatban áll, így többek között Kölnnel és más német városokkal, valamint nagyon hatékony és különleges a kar kapcsolata Pármával, illetve Pescara-val az ő kérésükre most épülnek ki a kapcsolatok. Ezek a kötelékek az oktatók és művészek számára is gyümölcsözőek, akik rendszeresen járnak koncertezni Németországba, Svájcba, de vannak olyan együttesek is a karon, amelyek megfelelnek a nemzetközi elvárásoknak is, és így Európa több városába is ellátogattak már.
A Zeneművészeti Főiskola Karon mind a főiskolai szakokon – ezek az úgynevezett hangszer-tanár, kamaraművész szakok –, mind az egyetemi szakokon adnak ki diplomát, ahol pedig ezeket hangszerművész-tanár illetve énekművész-tanár formában minősítheti az intézmény. A Főiskolai Kar megjelölés magában hordja az egyetemi képzés lehetőségét is, mivel a Magyar Akkreditációs Bizottság elfogadta az itt folyó képzés minőségét olyannak, hogy a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemnek, közismertebb nevén a Zeneakadémiának az egyetemi szakjai Szegeden kihelyezett egyetemi szakokként működnek. Az ilyen képzéseken folyó oktatást az esetek többségében minősített oktatók végzik – a Zeneakadémia mellett ezen a karon van jelenleg Magyarországon arányaiban a legtöbb minősített oktató, így azok a diákok, akik ezt a kart választják; garantáltan megfelelő felkészültségű művészektől és oktatóktól sajátíthatják el az alapvető ismereteket éppúgy, mint a szakma árnyalatait. A kar Liszt- (Temesi Mária, Szecsődi Ferenc, és Kerek Ferenc) illetve Erkel-díjas (Huszár Lajos zeneszerző) oktatókkal büszkélkedhet,
Végzett hallgatóik közül Klebniczky György a tavalyi Nemzetközi Bartók Zongoraversenyen kimagasló előadást mutatott be, szép sikereket ért el Horváth Flóra, hegedűművész, Mezei Pál zongoraművész is.
Már a képzés ideje alatt nagy súlyt fektet az intézmény arra, hogy a Szegedi Szimfonikus Zenekarral közvetlen és zökkenőmentes legyen az együttműködésük, és többen már hallgatói éveik alatt ebben a zenekarban játszanak, a végzett hallgatóknak lehetőségük van arra, hogy a város illetve a régió más településein is különböző zeneiskolákban tanítsanak. Jellemző, hogy a diákok már a képzésük ideje alatt munkát vállalnak, és próbálják meg kiépíteni leendő munkahelyüket.
A kar hallgatóinak nagy része albérletben lakik, bár lehetőségük van kollégiumot is igényelni, de a diákok szerint a mindennapos gyakorlás zökkenőmentesebb, ha a hallgatónak lehetősége van külön helyiségbe elvonulni. Gyakorlási lehetőségre a kar épületében is lehetőség van, ami sok fiatal szerint nagyban hozzájárul a sikereihez, hiszen a zene szellemével átitatott környezetben könnyebb koncentrálni, mint az albérletben, ahol szól a tévé, a rádió, a szomszéd. A kollégisták számára a Károlyi kollégiumban van az intézménynek több zongorája is, amit használhatnak a diákok, illetve a könynyen mozgatható hangszereket a diákok mindig maguknál tartják.
A Zeneművészeti Főiskolai Kar az egyéni hangszeres oktatás mellett kiemelt fontosságúnak tartja a kamarazenei képzést is, valamint az intézmény együtteseiben való részvételt – az intézménynek hét együttese van: szimfonikus zenekar, több kamaregyüttes, ütőegyüttes, a Szegedi Nemzeti Színházban minden évben operaestet adnak a kar operaénekes tanítványai.
P. Zs.
 
 
Adattár
1947-től Szegedi Állami Zenekonzervatórium, 1953-tól Szegedi Állami Zeneművészeti Szakiskola, 1966-tól Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Ének- és Zeneiskolai Tanárképző Intézet Szegedi Tagozata, 2000-től a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kara, jelenleg 210 hallgató tanul 7 tanszéken.
Bezár