2014. augusztus 30., szombat English version
Az Egyetemről  --  Egyetem  --  Videógaléria  --  Innovízió
Innovízió - 2011. március 10.

Dr. Sipos György: Lumineszcens kormeghatározás

Dr. Kurusa Árpád: A tomográfia matematikája

Dr. Csendes Tibor: Közvilágítási lámpatesteket optimalizáló eljárás


Az Innovízió adása Windows Media Video formátumban itt tekinthető meg:

(180p, 240p, 360p, 480p, 720p, 1080p)

Megjegyzés: Az Internet elérés sávszélessége, a számítógép teljesítménye és a monitor felbontása alapján válasszon a fenti lehetőségek közül!


Dr. Sipos György: Lumineszcens kormeghatározás: Kvarc és földpát kristályokban rögzített üzenet a múltból!

A lumineszcens kormeghatározás (TL/OSL) az egyik legdinamikusabban fejlődő kormeghatározási módszer napjainkban. Segítségével elsősorban homokos, illetve löszös üledékek utolsó napfényre kerülésének valamint égetett agyagtárgyak, terrakotta műtárgyak és téglák kiégetésének időpontja adható meg. A Szegedi Tudományegyetem kormeghatározó laboratóriuma az egyik legsokoldalúbb a közép európai laboratóriumok között.

Hogyan üzennek számunkra a kristályok?

A kvarc és földpát kristályok atomjaiban lévő elektronokat a környezetükben található természetes radioaktív elemek ionizáló sugárzása folyamatosan gerjeszti. Ennek következtében egyes elektronok magasabb energiaszintre, a félvezető kristályrácsba jutnak, ahol a rácshibákban hosszú időre csapdázódhatnak. A kristályrács így tulajdonképpen doziméterként funkcionál, azaz a csapdázott elektronok számával „méri” az őt ért ionizáló sugárzás nagyságát.

Miként állapítható meg a kor ezek alapján?

Kiégetéskor a hő, üledékképződéskor a napfény hatására a csapdák ürülnek, és természetes doziméterünk nullázódik. Ezt követően ismét megindul a lumineszcens jelet hordozó elektronok felhalmozódása. Az újból kialakuló lumineszcens jel nagysága két dologtól függ: a felhalmozódás időtartamától, illetve a felhalmozódás ütemétől. Két dolgot kell tehát megmérnünk: a lumineszcens jel nagyságát, amely utal a minta által elnyelt összes dózisra, illetve a radioaktív elemek koncentrációját, melyből számolható a dózis felhalmozódási üteme. A kettő hányadosa adja meg végül a kiégetés, illetve a napfényre kerülés korát

 

 

Dr. Kurusa Árpád: A tomográfia matematikája

A tomográfia matematikája jóval a tomográfia kialakulása előtt jelent meg. Funknak és Radonnak a XX. század elején végzett kutatásai ma a tomográfia matematikai alapját képezik. Az általuk felvetett matematikai kérdések és válaszok matematikai és csillagászati alkalmazásaikon túl akkor váltak kiváltképp fontossá, amikor, az ezért Nóbel-díjjal elismert Cormack az 1960-as években felismerte a tomográfia lehetőségét és létre is hozta az első tomográfot.

A matematikában akkor már szinte klasszikus területnek számító integrálgeometria a tomográfia kapcsán felvetődő olyan új kérdéskörökkel gazdagodott, hogy mára több külön matematikai területre osztódott. A geometriai és analitikus tomográfiában kidolgozott új módszerek jelentős alkalmazásokat mondhatnak magukénak a matematikán belül is, de kiderült, hogy a való életben is jócskán akadnak alkalmazások olyan különbözőnek látszó területeken, mint az orvosi képalkotó eszközök (CAT,MRI,ultrahang, izotópos vizsgálatok), a sugárkezelés, a geológia, a csillagászat, vagy akár az ásványok keresése.

A beszélgetés bemutat néhány ilyen "mindennapi" alkalmazást a matematikai megközelítést csak távolról érintve, de rámutat az alkalmazások közös matematikájára.


Dr. Csendes Tibor: Közvilágítási lámpatesteket optimalizáló eljárás

A KNRET egy ipari partnerével közösen megbízta a Szegedi Tudományegyetem, Számítógépes Optimalizálás Tanszéket egy olyan program elkészítésével, mely alkalmas LED-es közvilágítási lámpatestek megtervezésére.

A program bemenetei: egy téglalap alapú felület méretei, elhelyezkedése a lámpatesthez képest és egy még megengedett megvilágítási szint eltérés százalékban az átlagos megvilágításhoz képest. A program optimalizáló eljárások segítségével meghatározza a LED-ek világítási irányát valamint az optimális lencsét (LED előtétet) úgy, hogy a megvilágítandó felület minden egyes régióján a megvilágítás intenzitása a megadott intervallumba essen.

A kapcsolódó optimalizálási feladat nagy mértékben nemlineáris, sokszoros redundanciával és szimmetriákkal terhelt. Az eredményeink a korábban „kézzel” talált megoldásoknál lényegesen jobbaknak bizonyultak, és ezeket megbízható módon tudtuk előállítani, a megbízó számára elfogadható számítási idő alatt.

Ismertetjük a LED-es Lámpa előnyeit és hasznait a gazdaságosságon felül. Továbbá bemutatjuk a fejlesztés folyamatát és az elért eredményeket.


 

 uszt_logo_rgbInfoblokk2_ESZA_egyes

Bezár