A második világháború kezdő időpontja a történetírás számára 1939. szeptember 1-je, az akkor kirobbant német-lengyel háború első napja, miközben az a háború és az azt követő európai események még akár „helyi háborúnak” is felfoghatóak.

Magyarország ténylegesen 1941. június 27-én lépett be az akkor már a világméretűvé váló háborúba, a Szovjetunió megtámadásával.

A Szovjetunió elleni hadba lépésnek azonban voltak előzményei. Az 1920-tól következetesen folytatott revíziós politika 1938 és 1941 között komoly magyar sikerekkel járt. Nemzetközi döntőbírói döntésekkel és önálló (?) katonai lépésekkel Magyarország komoly területi gyarapodást ért el. Az 1920-ban, a trianoni békediktátummal elcsatolt területeknek több mint egyharmada tért vissza.

A békés területi gyarapodást azonban kényszerű hadba lépés követte. 1941. június 26-án Kassát légitámadás érte és a Kőrösmező – Budapest között közlekedő gyorsvonat is repülőtámadást szenvedett el. A korabeli vélemények és vizsgálati eredmény szerint, a támadók szovjet repülők voltak.

A támadás következtében az államfő, Horthy Miklós élve az 1920. évi I. és XVII. törvénycikkben biztosított jogával a „visszacsapás” mellett döntött. A magyar kormány az államfői döntést tudomásuk véve, egyetértését adta.

1941. június 27-én az Országgyűlés Képviselőházában a miniszterelnök, külügyminiszter Bárdossy László bejelentette, hogy az országot ért nem provokált támadás következtében a magyar királyi kormány megállapította, hogy Magyarország és a Szovjetunió között a hadiállapot beállott.

Mi történt 1938 és 1941 között? Milyen lehetőségekkel élt és milyeneket szalasztott el a magyar politika? Kik és milyen lépések mellett „kardoskodtak”? Kik lehettek a kassai támadók? Törvényes volt-e a magyar hadba lépés és milyen következményekkel járt? Milyen külső tényezők befolyásolhatták a magyar döntéshozókat?

Megannyi kérdés, amely sokféle forrás, emlékezés összevetéséből adhatja meg a választ és mutathat rá arra a kényszerpályára, amely Trianonnal kezdődött és több mint két és fél évtizeden keresztül tartva, Magyarországot a II. világháború aktív résztvevőjévé tette.