2024. május 19., vasárnap English version
Archívum  --  2008  --  1. szám - 2008. január 14.  --  Karok  --  ÁJTK
Szívesen fogadott diploma
A szegedi jogi kar mind hagyományait, mind teljesítményét illetően igazán komoly múltú, nemzetközi hírű intézmény.
A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara az egyetlen tudománykar, amely az egyetem alapításától kezdve a nagy elődöt, a kolozsvári egyetemet annak minden állomásán követte. Az 1872-től folyamatosan működő intézmény főépületében a Professzori Arcképcsarnok  a kar története jeles alakjainak nevével is fémjelzi a nagy múltú képzés színvonalát.
 
A diplomaosztót követően a Szegeden végzetteket örömmel látják a munkáltatók.
Fotó: Segesvári Csaba.
 
A képzésről
 
A kar a jogászképzésben továbbra is az osztatlan képzési modellt folytatja, az osztott képzést a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási, a nemzetközi tanulmányok és a politológia szakokon vezette be. Ez utóbbi szakok esetében folyamatban van a mesterszakok akkreditációja.
A képzés bázisa továbbra is a hagyományos jogászképzési forma, ugyanakkor nagy figyelemmel kísérik az új gazdasági-társadalmi igényeket, amelyek az uniós tagságból következően a közigazgatási területen elhelyezkedő jogászokkal szemben és a gazdasági joggal foglalkozókkal szemben megfogalmazódnak. „Egy kitágult európai uniós térben kell a magyar jogásznak mozognia, ezért a hagyományos jogászképzés mellett már az előző tanévben megkezdtük annak az előkészítését, hogy harmadévet követően a hallgatóink közül a legjobbak, az összlétszám harmada, szakirányt választhasson. A szakirányon belül az igazságszolgáltatási, közigazgatási képzettségüket mélyíthetik el. Ez nyilvánvalóan növeli a megszerezhető diploma értékét, elhelyezkedési előnyt biztosít a munkaerőpiacon” – hangsúlyozta Szabó Imre, az ÁJTK dékánja. „Akik azonban a gazdasági jogi szakmodult választják, mélyebb szakismereteket szerezhetnek a gazdasági jog területéről, amivel olyan ügyvédi irodákban vagy multinacionális cégeknél helyezkedhetnek el, amelyek ezekkel a speciális területekkel foglalkoznak. Az Európa-jogi szakjogász irányon az európai uniós, illetve a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok jogában mélyülhetnek el alaposabban a hallgatók” – beszélt a lehetőségekről a dékán.
A karon az alábbi szakirányú képzésekre lehet még jelentkezni: Európa-jogi szakjogász, társadalombiztosítási szakjogász, illetve társadalombiztosítási szaktanácsadó, munkaügyi kapcsolatok, környezetvédelmi jogi, ingatlanforgalmi szakjogász, családi jogi szakjogász, jogi szakokleveles általános orvos, fogorvos és gyógyszerész, jogi szakokleveles közgazdász, jogi szakokleveles mérnök, társadalomtudományi és gazdasági szakirányú szakfordító.
Továbbra is folytatódik a francia és közösségi jogi, német gazdasági jogi és amerikai jogi szakértői speciális képzés, amelyekre változatlanul nagy az érdeklődés. Rendszeresen tartanak például egy-egyhetes tömbösített kurzust a karon az amerikai toledói egyetem jogászprofeszszorai – tudtuk meg Szabó Imrétől.
„A jelenlegi jogász, illetve igazgatási képzési ág mellett a munkáltatói igényeknek megfelelően szeretnénk egy harmadik, jogi menedzser négyszemeszterű mesterképzést is akkreditáltatni. Ezeket azon, már az alapképzést befejezett hallgatóknak ajánlanánk, akik gazdasági, pénzügyi, mérnöki alapképzettséget szereztek, és az elhelyezkedésükhöz jogi ismeretekre is szükségük lenne. Vagyis ez nem jogászvégzettséget jelent, hanem például jogi szakokleveles közgazdász képesítést lehet majd szerezni” – magyarázta a dékán.
 
Jogásznak lenni…
 
A köztudatban élő, a jogászok helyzetéről kialakított elképzelésekkel szemben Szabó Imre nem szkeptikus: „Nem beszélhetünk jogásztúlképzésről” – hangsúlyozta a dékán. „Legfeljebb arról van szó, hogy a jogászok egy része nehezebben talál állást, mint korábban. Míg korábban a munkáltatók kifejezetten keresték a jogászokat, manapság inkább a végzetteknek kell utánajárniuk, hogy olyan állást találjanak, ami az ő szakmai elvárásaiknak és egyéb igényeiknek megfelel, de záros határidőn belül minden végzett jogász talál magának állást; és hasonló a tapasztalatunk a többi szakunkon is” – tette hozzá Szabó Imre.
 
Miért éppen Szeged?
 
A karnak nagyon jók a makrokörnyezeti adottságai: Szeged számos lehetőséget, így például az egyetemi Tanulmányi és Információs Központnak az országban egyedülálló könyvtárát biztosítja.
„A szegedi jogi diplomát mindig szívesen fogadják el a munkáltatók – ezt nem egy felmérés igazolja, ahol az első három hely valamelyikén szerepel a szegedi ÁJTK. Emögött a magas szintű, igényes oktatás áll. Az oktatói gárdánk igazán neves, színvonalas csapat” – emelte ki a dékán. A kar tárgyi feltételeiben is a kiemelkedően jó infrastruktúrával rendelkező intézmények közé tartozik: a felújított épületében egy száz géppel felszerelt, ingyenesen használható számítógépes kabinet, valamint  egy nagy társalgó és büfé áll a hallgatók rendelkezésére. „Olyan közösségi teret szeretne biztosítani az épület, amely alkalmas a kapcsolatépítésre is. Emellett kialakítottunk egy hallgatói szimulációs tantermet, ahol a hallgatók eljátszhatják azokat a jövőbeni élethelyzeteket, amelyekkel munkájuk során találkozhatnak, így a bírói, ügyvédi, ügyészi szerepkört. Egy pályázat keretében pedig lehetőségünk nyílt arra, hogy félévente harminc-negyven hallgatót havi díjazású gyakornokként négy hónapra ki tudunk helyezni ügyvédi irodákba, biztosítókhoz, közigazgatási szervhez, bíróságra. Ha a hallgató jól végzi a munkáját, több területen is kipróbálhatja magát. Ez a lehetőség azzal az előnnyel jár, hogy végzett diákjaink már gyakorlattal tudnak jelentkezni leendő munkáltatójuknál” – mutatott rá a karon szerezhető diploma előnyeire a dékán.
 

ELÉRHETŐSÉG

A képzésekről bővebb információk olvashatók a kar  www.juris.u-szeged.hu címen található honlapján, illetve felvilágosítás kérhető telefonon: 62/544-196, 544-197.

Arany Mihály
Bezár