Előzmények
Az egységes szegedi egészségügyi ellátórendszer kialakításának ötlete nem új keletű, már a klinikák létrejöttekor – az 1920-as évek végén – is felmerült az elképzelés, azonban akkor nem lett belőle semmi. A jelenleg a város és az egyetem által több mint három tucat telephelyen működtetett szegedi egészségügy egységesítéséről már 2003 óta folyik az egyeztetés. Ennek keretében 2005 elejétől az egyetem a fenntartója a – korábbi klinikából és gyermekkórházból létrehozott – gyermekgyógyászati centrumnak, amely azóta hatékonyabban, magasabb színvonalon működik.
S zabó Gábor rektor és Botka László polgármester tavaly novemberben közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy az egyetem működteti a jövőben a szegedi fekvő- és járóbeteg-szakellátást. A városi kórház és a rendelőintézet üzemeltetése feladatátadással került volna az SZTE-hez, erre azonban az időközben bekövetkezett jogszabályváltozások miatt az idei évtől már nincs lehetőség. A szegedi közgyűlés február közepén döntött arról, hogy pályázatot ír ki a városi fekvő- és járóbeteg-szakellátással kapcsolatban. A május 24-i határidőig kizárólag a SZTE nyújtott be érvényes pályázatot. Az egyetem szenátusa július 2-án azonban nem fogadta el a megkötendő szerződés tervezetét, majd egy héttel később úgy határozott, az ügyben augusztus 27-én hoz végleges döntést. A vezető testület határozott arról is, hogy a betegellátás és az oktatás szervezetének, valamint gazdálkodásának különválasztása érdekében létrehozza a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központot, melyet Pál Attila professzor irányít.
A döntés
A szenátus augusztus végi ülésén 33 igen, 12 nem szavazattal, két tartózkodás mellett támogatta a szegedi egészségügyi integrációról szóló határozati javaslatot. A testület felhatalmazta a rektort arra, hogy csak abban az esetben írja alá az önkormányzattal a működtetési szerződést, ha az egészségügyi kormányzat biztosítja az integráció költségeire az előzetes tárgyalások során megállapított 300 millió forintot.
A szenátus döntése csupán az első lépése az integrációnak és ezzel a vidék legnagyobb egészségügyi intézménye létrehozásának. Ahhoz, hogy jól működo rendszer legyen Szegeden, nem csak a szükséges szervezeti átalakításokat kell végrehajtani, ehhez forrásokat is kell nyernie az egyetemnek – fogalmazott az ülést követő sajtótájékoztatón Szabó Gábor.
November végéig jelennek meg azok a pályázatok, melyek az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére és a betegellátás egy településen belüli integrációjára biztosítanak uniós forrásokat – mondta a rektor, s hangsúlyozta, ezek megszerzésében különösen számítanak Botka László polgármester támogatására.
A klinikák, a kórház és a rendelőintézet integrációjával korszerusödik, biztonságosabbá válik az ellátás, megszűnnek a párhuzamosságok a jelenleg 39 telephelyen működő szegedi egészségügyi rendszerben. A folyamat azonban csak az új, egységes klinikai tömb felépítésével válik teljessé – hangoztatta a professzor.
A tervek
Az egyetem tanévnyitó ünnepi szenátusi ülésén a polgármester bejelentette, a közgyűlés szeptember 14-én szavaz az egyetemmel megkötendő szerződés tervezetéről. Az önkormányzat két hét múlva meghozza azt a döntést, amellyel teljesen új korszakot nyithatunk a város egészségügyében, s az egyetem működtetésében létrejön a hatékony és fejleszthető egységes szegedi ellátórendszer – mondta Botka László.
A megállapodás rögzíti azt is, hogy a legfontosabb fejlesztések, beruházások megvalósítása a jövőben is a felsőoktatási intézmény és a város közös felelőssége – hangsúlyozta a politikus.
Az egyetem szenátusa által már elfogadott szerződéstervezet szerint az önkormányzat értékesítendő ingatlanvagyonából közel egymilliárd forint támogatást ad az integrációra, fejlesztésre a szegedi egészségügynek. Éves bontásban a város további egymilliárd forinttal segíti a 21. századi színvonalnak megfelelo, modern szegedi egészségügyi infrastruktúra létrehozását.
F. J.