Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

 

 

A sze­ná­tus ha­tal­mas több­ség­gel fo­gad­ta el az egye­tem­tör­té­ne­ti bi­zott­ság elő­ter­jesz­té­sét, mely sze­rint az SZTE a Bá­tho­ry Ist­ván er­dé­lyi fe­je­de­lem, lit­ván nagy­fe­je­de­lem és len­gyel ki­rály ál­tal 1581-ben Ko­lozs­vá­rott ala­pí­tott egye­tem szel­le­mi-kul­tu­rá­lis örö­kö­sé­nek te­kin­ti ma­gát, és előd­je ala­pí­tá­si évét a sa­ját ala­pí­tá­si évé­nek fo­gad­ja el. Az egye­tem leg­főbb dön­tés­ho­zó tes­tü­le­te ar­ról is ha­tá­ro­zott, hogy a jö­vő­ben az SZTE cí­me­ré­ben a ko­lozs­vá­ri (1581) és a sze­ge­di in­du­lás (1921) dá­tu­mát is fel kell tün­tet­ni.

A Sze­ge­di Egye­tem je­len szá­má­ban négy­ol­da­las ös­­sze­ál­lí­tást ké­szí­tet­tünk a té­má­val kap­cso­lat­ban. Az 5. ol­da­lon ös­­sze­fog­lal­tuk, hogy a sze­ge­di fel­ső­ok­ta­tás 1921-es meg­in­du­lá­sa óta el­telt idő­szak­ban mi­kor és ho­gyan ke­rült elő a Bá­tho­ry­-gon­do­lat az it­te­ni egyetem(ek)en, il­let­ve vissza­te­kin­tet­tünk a la­punk­ban az el­múlt fél­év­ben a kér­dés­kör­rel kap­cso­lat­ban le­zaj­lott vi­ta hoz­zá­szó­lá­sa­i­ra. A leg­el­is­mer­tebb ma­gyar egye­tem­tör­té­nész­­szel, Szö­gi Lász­ló­val ké­szí­tett exk­lu­zív in­ter­jún­kat a 6-7. ol­da­lon ol­vas­hat­ják, a 8. ol­da­lon pe­dig az egye­tem­tör­té­ne­ti bi­zott­ság elo­ter­jesz­té­sé­nek szö­ve­gét kö­zöl­jük.

A sze­ge­di egye­tem és a Bá­tho­ry Ist­ván er­dé­lyi fe­je­de­lem ál­tal ala­pí­tott ko­lozs­vá­ri aka­dé­mia ös­­sze­kap­cso­lá­sa nem új ke­le­tű, már nem sok­kal a sze­ge­di fel­ső­ok­ta­tás meg­in­du­lá­sát kö­ve­tő­en tör­tén­tek ilyen jel­le­gu kí­sér­le­tek. A má­so­dik vi­lág­há­bo­rú, az­tán az állam­szo­cial­ista rend­szer azon­ban le­vet­te a na­pi­rend­ről a kér­dést.

Az 1872-ben lét­re­jött Ko­lozs­vá­ri Ma­gyar Ki­rá­lyi Tu­do­mány­egye­te­met – mely 1881-ben fel­vet­te Fe­renc Jó­zsef ne­vét – 1919. má­jus 12-én a ro­má­nok kar­ha­ta­lom­mal el­fog­lal­ták, majd sa­ját egye­te­met ala­pí­tot­tak. A szám­űzött ma­gyar egye­tem rö­vid bu­dai tar­tóz­ko­dást kö­ve­tő­en 1921-ben ide­ig­le­nes jel­leg­gel Sze­ge­den kezd­te meg mű­kö­dé­sét. Már az 1930-as évek leg­ele­jén fel­ve­tő­dött a le­he­tő­ség az egye­te­mi köz­vé­le­mény­ben, hogy a sze­ge­di uni­ver­si­tas gyö­ke­re­it a Bá­tho­ry­-fé­le 1581-es ala­pí­tás­ban ke­res­sék. (A fe­je­de­lem mint egye­tem­ala­pí­tó szob­ra egyébként a Dóm té­ri Pan­theon­ba is be­ke­rült – lásd ké­pün­kön.) A szin­tén Bá­tho­ry Ist­ván ál­tal ala­pí­tott vil­nai (vil­ni­u­si) egye­tem 350 éves fenn­ál­lá­sa al­kal­má­ból 1929-ben ren­de­zett ün­nep­sé­gek­ről ha­za­té­rő Iványi Bé­la jog­tör­té­nész-pro­fes­­szor ugyan­is azt ja­va­sol­ta: 1931-ben Sze­ge­den is ün­ne­pel­jék meg a 350. év­for­du­lót. Ak­kor ezt el­ve­tet­ték, mert kö­zel­gett 1932, a Fe­renc Jó­zsef ala­pí­tot­ta ko­lozs­vá­ri egye­tem 60. év­for­du­ló­ja, ame­lyet vi­ta nél­kül meg le­he­tett ün­ne­pel­ni, ám­bár – meg kell je­gyez­ni – ez az egye­tem 1872-től szá­mon tar­tot­ta a Bá­tho­ry­-örök­sé­get.

A Bá­tho­ry­-kér­dés 1938-ban ke­rült elő is­mét az egye­te­mi ta­ná­cson, de ak­kor is el­ha­lasz­tot­ták a dön­tést, mert már na­pi­ren­den volt a te­rü­le­ti vis­­sza­csa­to­lá­sok ügye, s in­kább az fog­lal­koz­tat­ta a köz­vé­le­ményt, hogy mi lesz Er­dél­­lyel, Ko­lozs­vár­ral. 1945-től a rend­szer­vál­tá­sig (a Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­te­men, il­let­ve az ab­ból ki­nö­vő JATE-n és or­vos­egye­te­men) vi­szont nem le­he­tett ró­la ér­dem­ben tár­gyal­ni, az egye­tem­ala­pí­tás, a ko­lozs­vá­ri előz­mé­nyek ügye – el­ső­sor­ban po­li­ti­kai okok­ból, a szom­szé­dok „ér­zé­keny­sé­gé­re” va­ló te­kin­tet­tel – ta­bu­té­ma lett. 1990-et kö­ve­tő­en tör­tént csak ér­de­mi vál­to­zás mind a hi­va­ta­los ki­ad­vány­ok­ban, mind az egye­tem­tör­té­ne­ti mun­kák­ban.

A JATE ál­tal 1999-ben ki­adott A Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem múlt­ja és je­le­ne cí­mű mű egyik fe­je­ze­té­ben Rus­zoly Jó­zsef jog­tör­té­nész-pro­fes­­szor már há­rom rész­re bon­tot­ta az in­téz­mény tör­té­ne­tét, s az előz­mé­nye­ket 1581-ig, Bá­tho­ry – ál­ta­la ka­to­li­kus fő­is­ko­lá­nak ti­tu­lált – is­ko­lá­já­ig ve­zet­te vis­­sza. A kö­vet­ke­ző évek­ben – mi­köz­ben 2000-ben lét­re­jött az in­teg­rált, egy­sé­ges Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem – egy­más után je­len­tek meg az egye­tem-, il­let­ve kli­ni­ka­tör­té­ne­ti mun­kák, me­lyek fel­ka­rol­ták az 1581-es, il­let­ve 1872-es ko­lozs­vá­ri örök­sé­get. 2003-ban ad­ta ki Minker Emil pro­fes­­szor út­tö­rő jel­le­gű, Sze­ged egye­te­mé­nek elő­dei cí­mű mű­vét, mely­ben egy­ér­tel­mű­en a Bá­tho­ry­-fé­le egye­tem­re ve­ze­ti vis­­sza az SZTE tör­té­ne­tét az 1921-1944 kö­zött Sze­ge­den mű­kö­dő ko­lozs­vá­ri uni­ver­si­ta­son ke­resz­tül.

A Sze­ge­di Egye­tem 2005. no­vem­ber 28-i szá­má­ban Hang­súly-ös­­sze­ál­lí­tást ké­szí­tett a Bá­tho­ry­-örök­ség­gel kap­cso­la­tos vi­tá­ról. Ak­kor – el­ső­sor­ban Ander­le Ádám tör­té­nész­pro­fes­­szor­nak a Minker-kötetről ké­szí­tett re­cen­zi­ó­já­ra tá­masz­kod­va – ar­ról is meg­kér­dez­tük az egye­tem je­les kép­vi­se­lo­it, hogy a 2006-os év­for­du­lón új ne­vet (akár az er­dé­lyi fe­je­de­le­mét) ad­ná­nak-e a Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem­nek. A kér­dés­kör a 2007. feb­ru­ár 20-i SZAB-székházbeli vi­ta után ka­pott új len­dü­le­tet az egye­te­men és la­punk­ban is. Sza­bó Gá­bor rek­tor egye­tem­tör­té­ne­ti bi­zott­sá­got kül­dött ki an­nak vizs­gá­la­tá­ra, hogy egye­tem­nek te­kint­he­tő-e a Bá­tho­ry Ist­ván ál­tal 1581-ben Ko­lozs­vá­ron lét­re­ho­zott tan­in­téz­mény, s ha igen, tart­ha­tó-e az SZTE  a ko­lozs­vá­ri Bá­tho­ry­-egye­tem esz­mei örö­kö­sé­nek, szel­le­mi utó­dá­nak. Má­jus 2-án „Egye­tem­ala­pí­tá­si tö­rek­vé­sek Ke­let-Kö­zép-Eu­ró­pá­ban a 16-17. szá­zad­ban” cím­mel tu­do­má­nyos kon­fe­ren­ci­án vi­tat­ták meg a té­ma­kör­rel kap­cso­la­tos ál­lás­pont­ja­i­kat a ku­ta­tók a SZAB-székházban. A sze­ná­tus ezt kö­ve­tő­en jú­li­us 9-én tár­gyal­ta a bi­zott­ság elő­ter­jesz­té­sét a Bá­tho­ry­-örök­ség fel­vál­la­lá­sá­ról, s nagy több­ség­gel tá­mo­gat­ta azt.           Pintér M. Lajos