2024. május 19., vasárnap English version
Archívum  --  2007  --  14. szám - 2007. október 24.  --  Irodalom
A madarak úgy határoztak túlságosan hideg van itt.
Én válaszul elhatároztam gyalog megyek ma haza.
Meg akarom nézni a házam oldalát, s a szobám
kérges ablakát. A felhők homályos hitre tértek át,
legalább nem fog esni, s még a nap is megmarad,
de megnézve utoljára a vállad, úgy érzem tartalmat,
s lényeget cipelsz magadon. Akárhogy is van,
                                                            vagy nincs,
én úgy gondolom bennünk született valami közös,
ami miattad táplál hasonlatokat. Sokan azt mondják,
hogy nekünk, te neked, s én nekem,
                                    mint régen az utcák mögött,
késő októberben, titokban együtt. Bár én, mint pohár
az ital ízét, őrzök mindent, ami elnyúlik hozzád,
                                                                 csikket,
kávét, hajszálat a mosdókagylóban, s szőrszálakat
a szőnyegen. A madarak most kiéhezett fiókákat 
                                                                ápolnak
valahol Afrika és Ázsia közt, nekik ösztönös a
párválasztás
talán nekünk is az lesz egyszer.
Bezár