Korábban már készült hasonló kötet Nikolényi István, az előző igazgató és Kovács Ágnes jóvoltából, részben ezért is vállalkozott Bátyai Edina a kötet megszerkesztésére, amikor felvetődött az ötlet, hogy egy ötéves ciklus lezárásaként saját maguknak dokumentálják az adatokat, tapasztalatokat. Nem csak az irattárnak kívánt azonban alkotni az igazgató, ezért maga mellé állította Herczeg Tamást és Kesselyák Gergelyt, hogy segítségére legyenek a projekt megvalósításában.
Herczeg Tamás azért mondott igent a munkára, mert ez lehetőséget adott számukra szembenézni azzal, honnan jutottak el a mostani állapotig, illetve megfogalmazni a jövőbeni terveket. A jelenlegi kiadvány nem csupán a 2004–2009-es időszak produkcióira koncentrál: számos egyéb érdekességgel és dokumentációs jellegű, ám olvasmányos fejezettel beszéli el a produktumok, gazdasági és művészeti eredmények tekintetében a szférában modellértékű, gazdasági társaság formájában működő kulturális intézmény legújabb korszakát. A kötet rengeteg érdekes információt tartalmaz például arról, hogyan alakult ki és vált hagyománnyá az operafesztivál, vagy a Reök (Regionális Összművészeti Központ) hogyan lett egy kis irodából induló vállalkozásból az, ami ma. A könyv továbbá tartalmaz egy nagyon érdekes fejezetet arról, hogy a szegedi Dóm téren miért nem érdemes bemutatni Wagner Ringjét. Mindezeken túl a szereposztásokkal együtt tartalmazza az elmúlt időszak összes Dóm téri és újszegedi előadását, így téve teljessé a képet a korábban 1931-től 2005-ig tartó időszakot bemutató és akkori darabokat felsoroló Szabadtéri-könyvvel párban, valamint így válik teljessé az elmúlt 80 év dokumentálása.
„Úgy gondolom, jó úton járunk” – összegez rögtön bevezetőjében Bátyai Edina. „Ezt akarjuk megmutatni az érdeklődő olvasóknak ezzel az összefoglalóval, amelyben nem a 'függöny mögötti' jó sztorik, anekdoták kapják a hangsúlyt, mert azokat úgyis megőrzi a szájhagyomány. Inkább a sikerek hátterét, a döntések motivációit, a hozzájuk vezető, sokszor nem könnyű utat, a leszűrt tanulságokat, lényegében az intézmény működtetését és működését láttatjuk. Azt, amit egy kulturális intézmény vezetéséről ma tudunk.” Ez alatt a szűk öt év alatt a Szegedi Szabadtéri Játékok nem csupán színházi területen ért el eredményeket, hanem többek között a fesztiválkoordinációban, hiszen a nemzetközi operaverseny megszületésében is kitüntetett szerepe volt. Másrészt a gazdasági társaság működteti a 2007-ben megnyitott Regionális Összművészeti Központot, ahol a képzőművészet mellett az irodalomra, zenére, művészettörténetre is nagy hangsúlyt fektetnek, illetve szobaszínházi előadásokat is nyújtanak a közönségnek.
A kiadvány természetesen nem csak az írott szó által teszi érdekessé a Szegedi Szabadtéri Játékok elmúlt öt évének történetét, illusztrációként rengeteg gyönyörű fotó színesíti a fejezeteket (nem egy lapunk munkatársa, Segesvári Csaba alkotása), például a Dóm téri előadásokon készült képekkel vagy a fesztivál és a Reök plakátjaival is találkozhatunk. A kötetet DVD-melléklet teszi teljessé, amely még több fotót, az előadásokról készült videókat és egy közel egyórás filmet tartalmaz, mely felidézi a szabadtéri működését az elmúlt évtizedekben, valamint képet ad a gazdasági társasági formában is jól működtethető kulturálismenedzsment-szemléletről.
Petró Julianna
Kultúra ,