Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Akik tudtak arról, hogy április 24-én kiállítás nyílik az 1848-49. évi forradalom és szabadságharchoz kapcsolódóan, bizonyára elgondolkoztak azon, vajon milyen jeles esemény szolgálhatott a megemlékezés apropójául. Nekik szól a megnyugtatás: nem történt ezen a napon semmilyen fontos, az ország sorsára kiható fordulat a szabadságharc egyik évében sem. De éppen azért is különleges a magyar történelemnek ez az eseménysora, mert nem kell konkrét naphoz kötni a megemlékezést. „48-49 kortalan ebben az értelemben” – ahogy Pelyach István fogalmazott a kiállításmegnyitón a TIK átriumában. A történész szerint „48-49 máig kimeríthetetlen kincsesbánya”. A téma kevésbé ismert aspektusaira igyekeztek felhívni a figyelmet az Egyetemi Könyvtár munkatársai a mostani kiállítással. A tárolókból olyan történelmi személyiségekről kaphatunk információkat, akik talán nem tartoztak szorosan az események frontvonalához, de akik nélkül mégsem lett volna 48 az, ami. Megtudhatjuk, mely szegediek és mi módon járultak hozzá az elért eredményekhez. Elolvashatjuk Kossuth szegedi toborzóbeszédét, és szemügyre vehetjük, hogyan fogalmazott a képek nyelvén Szinyei Merse Pál, Munkácsy Mihály vagy Benczúr Gyula az adott korszakról. Az ő gyakran reprodukált festményeik mellett kevésbé ismert képek, rajzok és grafikák is láthatók az üveglap alá fektetett könyvek lapjain. (Különösen érdemes figyelmet szentelni Szerelmey Miklós karikatúráinak.) S ha már művészet: néhány tároló a szabadságharc zenei emlékeit, Kossuth-nóták, nemzetőrdalok és indulók kottáit kínálja az érdeklődőknek. Emellett szegedi oktatók közreműködésével megjelent, a témához kapcsolódó könyvek és tanulmányok is helyet kaptak a tárlaton. S bár talán figyelemfelkeltőbb lehetne a kiállítás egy kis multimédia becsempészésével (például a népdalok terén), így is érdemes elidőzni a tárolóknál.