Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Egy identitását kereső tudományterület bemutatását hallhattuk, mely nagyon sok más tudományterület eleméből építkezik. Az előadó egy példán keresztül arra vezette rá a hallgatóságot, hogy az agyunk folyamatosan a jelenben dolgozik, de valójában állandóan a jövőt fürkészi. Az információ alapvetően a múlthoz kötődik, pedig minden lényeges ismérvét és valódi természetét a jövő felől tudjuk igazán értelmezni. Az információ sohasem valamilyen jól elkülöníthető egységnek tekinthető, hanem sokkal inkább egymásba ágyazott információs ciklusok végtelen folyamata. Az információ az agyban egy sajátos biokémiai mintázat formájában van jelen, ami a tudomány számára kissé feketedoboz-jellegű, hiszen sok mindent még mindig nem tudunk róla. Az úgynevezett exformáció már kifele igyekszik az agy feldolgozórendszeréből, és a jel formáját veszi fel. Az információáramlás esetében ezeknek a jeleknek az indulásáról beszélünk.

 

 

Sokszor találkozhatunk az alábbi logikai sorral: adat, információ, tudás, bölcsesség, képzelet. A sor végén ismét előrekerülünk az adathoz, hiszen a képzelet nyersanyaga az a képkínálat, amit a valóság és a környezet nyújt, így nem lehet fontosság szempontjából kategorizálni a sor elemeit. A tudás is információ, amely egy adott szituációban hatékony cselekvést biztosít. Más esetben egyetlen információ is elegendő, hiszen ahhoz nem kell tudás, hogy egy romlott ételt ne egyen meg az ember. Az információs folyamatokkal kapcsolatban a lényeg a jelentések születése, melyek saját cselekedeteink számára relevánsak. Az információjelenséggel, információs folyamatokkal foglalkozó tudományok közül a matematikai-statisztikai természetű ágazat az uralkodó, mely a nyelvészek számára is jól ismert Shannon–Weaver-féle információelméletként ismeretes. Ezzel szemben az információ minőségével, jelentésével, hatásával és kiterjedésével foglalkozó úgynevezett kvalitatív, humán információtudomány megalkotása régi vágya és igénye a tudósközösségnek, de az ilyen irányú kutatási programoknak még nem sikerült koherens, teljes körű, magas absztrakciós szintű elméleti rendszerezésig eljutniuk.

 

KÖVETKEZŐ

A május 7-i előadást Bodnár László, az SZTE ÁJTK Nemzetközi Jogi és Európa-jogi Tanszék egyetemi tanára tartja „Számíthatunk-e a nemzetközi jogra jogvitáinkban?” címmel, és arra keresi a választ, hogy az egyén számára a nemzetközi jog által biztosított jogok, illetve előírt kötelezettségek a magyar jogalkalmazásban mennyire érvényesülnek, illetve érvényesíthetőek. A „Férfiből nőt – nőből férfit” című szemeszterzáró előadás május 14-én tekinthető meg, ezt Pajor László, az SZTE ÁOK Urológiai Klinika tanszékvezető egyetemi tanára tartja.

 

Az internet kihívásaival szembesülő könyvtár- és dokumentációtudomány, az agykutatás, a hálózatok általános tudománya, a kognitív antropológia vagy a tudomány gépezetének új nagyságrendű teljesítményeire reflektáló ismeretelmélet friss eredményei termékeny módon kapcsolódnak össze a korábbi kultúraelméleti, kommunikációtudományi, szemiotikai (jelelméleti), nyelvészeti, tudomány-és technikatörténeti, illetve pszichológiai kutatásokkal. Egyre többet és egyre modellszerűbben tudunk az információs univerzumnak arról a részéről, amely a társadalomkutatók figyelmét leginkább leköti és foglalkoztatja: az egyének és az emberi közösségek információs mechanizmusairól.