A Szabadegyetem – Szeged mára már hagyomány. A szorgalmi időszak ideje alatt szerda esténként tolongó tömeggel találkozik, aki a TIK nagyelőadója környékén jár. Ez jelzi, hogy mindjárt kezdődik a Szabadegyetem.
Tudásra szomjas egyetemisták állnak sorba, és várnak arra, hogy bejussanak a terembe. Ez persze nem meglepő, hiszen az előadás-sorozat évről évre a legjobb előadókat és témákat hozza el a diáksereg számára. A kurzust általánosan művelő tárgyként vehetik fel a hallgatók, és hogy nagy népszerűségnek örvend, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az előadások hétről hétre megtöltik a TIK kongresszusi termét.
„A kurzus célja, hogy a tudomány közelebb kerüljön az emberekhez, az előadók megértessék, hogy a tudomány a közért, a társadalomért van, hiszen a globális problémákat e nélkül nem lehet megoldani… – mondta nyitóbeszédében Szabó Gábor, az SZTE rektora, hozzátéve: „és az, hogy a hallgatók azzal távozzanak, hogy ma is tanultam valamit.”
A tanulás bizonyára nem marad el, hiszen színes előadásokkal készülnek az előadók. A számítógépek megbízhatósága vagy megbízhatatlansága(?) mellett megismerhetjük a szívkatéterezés történetét és perspektíváit; az immunrendszer stratégiáit; az Anjou Európát és a család szerepét a társadalmon belül. Ezenkívül bepillantást nyerhetünk az interaktív természettudományos kiállítás születésének történetébe és a zenébe rejtett egyéniség, vagyis zenei előadó-művészet lélektanába. Az elõadók megválaszolják a kérdést: mire tanít a magzat méhen belüli viselkedése, és fény derül rá, hogy mik azok a „vizes gondok.” Mindezek mellett hallhatunk még az elektromosságot vezető szerves polimerekről, a szabadságvesztésről, sőt a bibliai idők emberének növényeiről is.
Az első előadás, melynek címe Megbízható számítógépes eljárások volt, a matematika és természettudományok szerelemeseinek kedvezett, hiszen sorra vette a számítógépek megbízhatatlanságának, pontatlanságának okait. A megbízhatóság nagyon fontos, persze nem a számítógépes játékok esetén, hanem például olyan elméleti állítások igazolásakor, mint a Kepler-sejtés, Fekete-feladat. A pontosság olyan kritikus alkalmazásokban is elengedhetetlen, mint a műtéti robotok alkalmazása, hiszen a műtét kimenetelét komolyan befolyásolhatja a rosszul működő eszköz.
Az előadás számos pakolási-körpakolási feladatot is felvonultatott, melyek segíthetnek megoldani egy vegyipari hálózatszervezési feladatot. A kérdés, hová kerüljön egy kellemetlen gyár (mondjuk egy atomerőmű), hogy a lakosság szempontjából a legkedvezőbb helyen legyen. A számolások alapján nagyjából Baja környékére kerülne, de nem kell megijedni, hiszen ez csak egy felvetés, a valóságban nincs betervezve ilyen gyár.
Mindemellett szó esett az intervallum-aritmetikán alapuló befogadó függvények használatáról, a „wrapping effect”-ről, a káosz illusztrálásáról és E. M. Wright 55 éves sejtéséről is.
Az idő repül, az előadás befejeződik, de az se keseredjen el, aki elmulasztotta az első órát, hiszen az egyetem honlapján a www.u-szeged.hu/szabadegyetem weboldalon vagy a VTV Szeged csatornán is megnézheti az előadást, hogy gazdagodjon, és tanuljon valami újat.
Tóth Boglárka