"Az egyetemek szerepe az innovációs ökoszisztémában" címmel tartott előadást Palkovics László miniszterjelölt május 16-án a Szegedi Tudományegyetemen.

Elmondta: a jövőbeli technológiai változások fő kérdése, hogy a tudomány képviselői ki tudják-e fejleszteni azon megoldásokat, amelyekkel ezen technológiák alkalmazására felkészíthetik a hazai gazdaságot. Az új technológiák megjelenése a munkaerőpiac átalakulásához vezet, de az új technológiák nem az ellenségeink: amennyiben okosan használjuk ki az új technológiák nyújtotta lehetőségeket, akkor sokkal több munkahely jöhet létre, mint amennyi megszűnik. Az új technológiák nem kiszorítják a munkavállalókat a munkaerő-piacról, hanem támogatják őket és javítják a munkavégzés hatékonyságát - hangsúlyozta.

A magyar exportban az unión belül - még Németországot is megelőzve - a legmagasabb a high tech hozzáadott érték - mondta előadásán. Az e termékek előállításához szükséges struktúrák rendelkezésre állnak a nagyvállalatoknál és a beszállítóknál is, ami cáfolja a felvetéseket, amelyek szerint "összeszerelő országgá" váltunk volna - jelentette ki. Azt mondta: a multinacionális cégek egyre nagyobb mértékben helyeznek Magyarországra kutatási tevékenységet, erre a tudásra lehet építeni. A kormány feladata e nagyvállalatok összekapcsolása a hazai kis- és közepes vállalkozásokkal és egyetemekkel. A következő uniós költségvetési ciklusban az innováció első helyen szerepel a legfontosabb feladatok között, lényegesen növekednek majd az erre a célra jutó források. Ezek hasznosításához erős hazai és nemzetközi együttműködésre lesz szükség - hangsúlyozta. Palkovics László szerint meg kell határozni, hogy az ország miben erős, és fókuszálni kell a források felhasználását, ugyanakkor nem szabad elfelejteni a kisebb területek finanszírozását sem. A miniszterjelölt feladatként említette az oktatói-kutatói jövedelmek rendezését - írja az mti.hu.

Kitért arra is, hogy a kutatás-fejlesztési folyamatot az egyetemek köré kell építeni. A hatékonyan működő innovációs ökoszisztéma fontos elemei a Science Parkok, melyek közül kiemelkedő a Szegeden az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont szomszédságában épülő tudományos-innovációs park. A Science Park Szeged koncepciója más városokban is alkalmazható lehet, így például Pécsett, Zalaegerszegen, Győrben, Debrecenben és Miskolcon. A Triple Helix (Hármas Spirál) modell alapján készült elképzelés egyaránt épít az egyetemekre, igényli az innovatív vállalkozások részvételét, valamint az induláshoz az állam támogatását.

SZTEinfo