A tehetség menedzselésének sokféle módjára találunk példát a Szegedi Tudományegyetemen. Például az SZTE Tehetségponttal együttműködő a Sófi József a Szegedi Tehetségekért Alapítvány patronálásával 5 éve szemeszterenként 7-7 programot szerveznek a Somogyi-könyvtárban.

Öt, tíz, tizenöt

A Fiatal tehetségek a Somogyi-könyvtárban sorozat 2016. évi ötödik rendezvénye, a Szegedi Tudományegyetem Közkapcsolati Igazgatóságán újságíró gyakornokként is dolgozó bölcsész, Litauszki Ágnes, a vonalakkal játszó grafikus, a sokoldalú ifjú alkotó tárlata.

– Az 5 kétszerese, vagyis 10 éve működik a Szegedi Tudományegyetemen a Tehetséggondozó Tanács, amely az universitas tehetséges hallgatóinak a pályafutását ösztöndíjakkal és más lehetőségekkel, például a kutatómunkához való kötődéssel, vagy kiállítások és koncertek szervezésével is támogatja – emlékeztet a Szegedi Tudományegyetemmel és a bibliotékával is együttműködő magánalapítvány létrehozója, Sófi József. Az 5 bűvöletében arról is meg kell emlékezni, hogy a Sófi József a Tehetségekért Alapítvány 15 éve segíti az arra érdemeseket.

Párhuzamok a tehetségek között

Párhuzamosságokat vél fölfedezni az SZTE két hallgatója, a bölcsész Litauszki Ágnes és az ugyancsak Sófi-támogatott biológus, Márkus Róbert között az alapítvány létrehozója.

Sófi József kiemeli: kulturális örökség tanulmányokkal foglalkozik az SZTE Bölcsészettudományi Kar hallgatójaként Litauszki Ágnes, aki egyik alapképzéseként az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Karának képi ábrázolás szakján, építészeti síküveg szakirányon három éven át már foglalkozott a művészetekkel. A Somogyi-könyvtárbeli tárlatán – szó szerint – megmutatta a Ter(v)eket. Az ezzel az egyetlen közös címmel azonosítható grafikák közül az alapvégzettségét tekintve biológus Sófi József kedvencének nevezte azt, amelyik őt a human genom képére emlékezteti.

– A kutatómunkával kapcsolatos foglalatosság vezette a genetikai kutatások iránt érdeklődő Márkus Róbertet az ecetmuslica sejtek fotózásához – mondja Sófi József, aki számára e fényképek művészi élményt is jelentettek. Ezért az egykori szegedi egyetemistát nemcsak a kutatómunkájában, hanem több fotókiállítása megszervezésében is a Sófi Alapítvány támogatta. E segítségnek köszönhetően Márkus Róbert fotója olyan rangos folyóirat címlapjára került, mint a Science és a Nature. De nemzetközi fotópályázatokon is díjazták tehetségét. Például 2008-ban a Holland Királyi és Tudományos Akadémia 200. évfordulójára kiírt nemzetközi fotópályázaton az „aranyérmet” hozta el.

Egy fecske nem csinál nyarat, egyetlen tehetség egyszeri segítése nem biztos, hogy elegendő az induláshoz – tamáskodhatnánk. Ám a másik példázat szerint az SZTE Tehetségpont és a Sófi Alapítvány 2010-ben közös tárlatot szervezett Cambridge-ben három fotózó szegedi egyetemistának. Márkus Róbert, Szakács Nóra és Bubla Éva tárlatát Cambridge polgármestere nyitotta meg, amiről a BBC is tudósított.

Márkus Róbert esete arra is jó példa, hogy bemutassa: a Sófi Alapítvány a pályakezdést is támogatja. – Márkus Róbert 2011-ben kikerült Stockholmba, a világhírű Karolinska Intézetbe, ahol genetikai kutatásokat folytathatott, de ott sem hagyta abba a művészi pályát – halljuk patronáltjáról Sófi Józsefet. – A biztatásomra 3 millió eurós pályázatot nyert a művészi pályája támogatására. E példák, Márkus Róbert és Litauszki Ágnes pályája számomra egyaránt azt bizonyítja, hogy a tudományos kutató nagyot alkothat a művészetben is.

Alapfogalmak tisztázása

– Bölcsész tanulmányaim mellett foglalkozom képzőművészettel, egyetemi keretek között és szabad pillanataimban. Ez utóbbiak adódhatnak a valóságból elrévedt alkalmakkor, vagy direkt meghatározott órákból. A művészet és az alkotás idejét alapvetően kiszámíthatatlannak tartom. Érdeklődésem és a belőlem megnyilatkozni akaró vonalak, a belőlük felépülő formák geometriai indíttatásúak, rendszerük pedig teret alkot – vallja a Ter(v)ek című önálló tárlatán bemutatkozó Litauszki Ágnes.

Litauszki Ágnes, a vonalakkal játszó grafikus.

A vonal, a tér a sík alapfogalmának a tisztázására tett kísérletként is nagyra értékeli Litauszki Ágnes grafikáit a volt tanára, Kovács Keve DLA főiskolai docens (SZTE JGYPK). Az egyetemi oktató emlékeztet Heinrich Wölfflin Művészettörténeti alapfogalmak című úttörő munkájára, mert kísérletet tett az olyan kategóriák magyarázatára, mint például a vonal, a foltsík, a tér, vagy kompozíción belül a jobb és a bal oldal, a fent és a lent súlya. Másik példaként említi René Berger, a Lausanne-i szépművészeti múzeum nyugalmazott igazgatójának magyarul is megjelent művét. Berger ugyanis A festészet felfedezése című könyvével a közönség számára igyekszik fogódzót nyújtani a modern művészet megértéséhez, amikor olyan alapproblémákkal foglalkozik, hogy mi a kompozíció, a feszültség, a ritmus.

a Ter(v)ek című tárlaton.

– Ezeknek az alapkategóriáknak a tisztázása izgatja Litauszki Ágnest is, aki bemutatott grafikái révén a műalkotás alapelemeivel foglalkozik. Alkotóként azt kutatja, mi a vonal, mi a vonal és a tér kapcsolata, mi a vonal és a vonal viszonya, mi a feszültség és mi a ritmus. Ezen alapproblémák tisztázása nélkül nincs műalkotás. Ez a régiekre és a modern alkotásokra egyaránt vonatkozik, bár ezekről a néző a művek előtt állva nem biztos, hogy tudomást vesz – magyarázza Kovács Keve. Szerinte Litauszki Ágnes legizgalmasabb három munkájában a fogalmak tisztázására és kompozícióba rendezésére a legmesszebb jutott.

– „Színhelyek ezek, melyekben célom idővel fellelhetővé tenni másik fő témámat, az embert” – idézi az alkotónak a Ter(v)ek című önálló kiállításán bemutatott műveiről írt mondatát Kovács Keve, aki szerint az emberábrázolás a XXI: században tartósan központi kérdése marad a kortárs művészetnek. Ehhez a nagy feladathoz erőt és sikert kíván minden alkotónak.

A versmondástól a koncerten át a tárlatig

Középiskolások is szerepet kapnak a Fiatal tehetségek Szegeden sorozatban. Pimaszul mondott Ady Endre verset Fogas Benjamin. A Tömörkény István gimnázium 11. osztályos diákja mellett évfolyamtársa, Ancsányi Ivett Pilinszky költeményt szavalt a Ter(v)ek című tárlatnyitón, a Somogyi-könyvtárban.

Az SZTE hallgatói közül 2016 tavaszán az SZTE Általános Orvostudományi Karon diplomázott Dr. Radics Bence Sófi-különdíjas orvost ismerhették meg az érdeklődők.

A Költészet napja alkalmából zenés irodalmi esten mutatkozhatott be az SZTE Bölcsészettudományi Karáról Kelcz Dávid és Jerkus Koppány.

Koncertet adhatott Szombati Julianna zongoraművész (SZTE Zeneművészeti Kar), akivel Vajda Júlia, a Szegedi Nemzeti Színház Liszt Ferenc és Prima-díjas operaénekesnője beszélgetett.

Tárlatlehetőséget kapott Pilinszky János meséi címmel Mátyás Mária, (SZTE JGYPK); Világom címmel Csákány Lóránt (SZTE ÁOK); Ter(v)ek címszóval Litauszki Ágnes (SZTE BTK); Ki tudja merre… címmel Hermkens Edit (SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar); Mesélő színek címmel Tóth Alisa (SZTE BTK, Neveléstudományi Doktori Iskola).

Mindez a Somogyi-könyvtár és a Sófi Alapítvány együttműködésének a 2016. év első félévének a termése.

SZTEinfo – szöveg és fotó: Újszászi Ilona