– A statisztika is amellett szól, hogy érdemes továbbtanulni – jelentette ki Szabó Gábor akadémikus. A Szegedi Tudományegyetem rektora a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 33 tagállamának összehasonlítására alkalmas, a magyarországi felsőoktatás helyzetét nemzetközi összefüggésrendszerbe helyező friss statisztikai adatokra hivatkozva mondta a gólyajelölteknek: – Háromszor nagyobb fizetésre számíthat egy diplomás ember azzal a kortársával szemben, aki érettségit sem igénylő munkakörben helyezkedik el Magyarországon. Ezzel az aránnyal Brazília után Magyarország a második az OECD-országok között. Tehát ha valahol, akkor Magyarországon érdemes továbbtanulni! Különösen most, hogy a Campus Hungary Programmal itt is kinyílt a világ!

Ígérték ugyan a bolognai rendszer hazai bevezetésekor, hogy nagyon széles keresztirányú mobilitás eredményeként szakmailag és földrajzilag ide-oda kalandozhatnak majd a magyar egyetemek polgárai, ám ez eddig csak részben valósult meg. Igaz, hogy a különböző programok biztosítottak külföldi ösztöndíjakat, de az EU-s célkitűzések nagyobb mobilitásra számítanak – vélekedett Szabó Gábor a Campus Hungary Program bevezetése előtt. Fontos, hogy a diákok és tanáraik mellett az egyetemi adminisztratív személyzet is utazhat ösztöndíjjal külföldre, szakmai tanulmányutakra. A hosszabb külhoni munka hozadékát a lézerfizikus kutató életrajzában a következő számok érzékeltetik: tíz magyar, öt egyesült államokbeli és három német szabadalom; németországi és amerikai egyetemek vendégprofesszorsága; a szegedi egyetem tudósaként 8–10 évente újabb és újabb kutatási terület.

– Az idegen nyelv nem csak a tudomány emberének, a kutatóknak fontos manapság – összegezte a hazai innovációs szövetség vezetőjeként begyűjtött tapasztalatait Szabó Gábor. – Gyakran konzultálok vállalatvezetőkkel, ők három kritériumot szoktak kiemelni: a gyakorlati ismeret és a vitaképes idegennyelv-tudás mellett a csapatmunkára történő felkészítést tartják fontosnak. E kompetenciákat egyszerre és leggyorsabban külföldön lehet fejleszteni. Így tette ezt Szeged Nobel-díjas tudósa, Szent-Györgyi Albert is, aki a Tisza-parti universitas előtt Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat, dolgozott a Cambridge Egyetemen, majd az Amerikai Egyesült Államokban. A C-vitamin felfedezője sokszor hangsúlyozta: igazi szaktudás sem létezhet akkor, ha valaki csak „egy könyvet ismer”, ha bezárkózik egyetlen iskola és egy szűk tudományág sáncai mögé.