– Minden, Erasmus-programban részt vevő hallgató egy kicsit a saját kultúrája nagykövete. Megismeri az aktuális országét, de közben megerősödik benne a sajátja – fogalmazott Szeghalmi Zsolt jogászhallgató, akivel egyetértettek társai abban, hogy aki bekapcsolódik az Erasmus-programba, az előtt megnyílik a világ. Olyan élményekkel, tapasztalatokkal tér haza, melyeket itthon sosem élne át. Az erasmusos diákoknak nemcsak a nyelvtudásuk fejlődik, hanem a teljes személyiségük. Önállóbbak lesznek, hiszen ügyeiket a fogadó országban egyedül kell intézniük, ezáltal azonban talpraesettebbé válnak. Nem ijednek meg a felmerülő problémáktól, igyekeznek kreatívan megoldani azokat. Napról napra magukba szívják a helyi szokásokat, a mieinket pedig megismertetik az ottaniakkal.

Kozmopolita életszemlélet

– Az Erasmusnak köszönhetően jöttem rá, hogy kozmopolita vagyok. Egy geográfusnak egyébként is fontos a tér leküzdése, számomra már nincsenek határok – mondta Fekete Viktor geográfus szakos hallgató, aki Csehországban, Liberecben tanult (Tecniká Univerzita V Liberci), Prágában pedig egy egy hónapos nyelvkurzuson vett részt. Ez alatt az idő alatt közel kétszáz emberrel ismerkedett meg, sokukkal a mai napig tartja a kapcsolatot.

– Japánból, Ukrajnából is voltak lakótársaim. Nemrég Budapesten jártak, és találkoztam is velük – hallottuk Rábai Balázstól. A Mezőgazdasági Kar gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök szakán tanuló egyetemista három hónapot töltött Ausztriában a CEEPUS programmal. Az FH Joanneum nevű intézményben tanult. A pozitív tapasztalatok miatt tervei között szerepel, hogy a mesterképzést is szomszédjainknál végezze.

Eljegyzés Cipruson

– Mi volt a legmeghatározóbb élményük külföldi tanulmányaik során? – kérdeztük az egyetemistáktól. – A barátom megkérte a kezemet – vágta rá mosolyogva Nagy Emese, a Mérnöki Kar műszaki menedzser szakos hallgatója, aki Cipruson, a Philips College-ben tanult egy évig. Megérkezése első hetében ott ismerte meg leendő férjét. – Ez a legmaradandóbb élményem, de emellett nagy élettapasztalatként könyveltem el a kinti létet. Sok újat tanultam. A szegedi képzésben például, nem tanulunk annyi közgazdasági tárgyat, Cipruson azonban ezt pótolhattam – magyarázta.

– Az erasmusos hallgatók a Szegedi Tudományegyetem „nagykövetei” is – emelte ki Lehoczki Tamás. A BTK romanisztika-francia szakirányán tanuló fiatalember Franciaországban töltött öt hónapja alatt az SZTE-t is népszerűsítette. – Az Angers-i Egyetemről pont Szegedre adta be a jelentkezését két lány – akkor még találomra. Később, amikor beszéltem nekik a szegedi diákéletről, az egyetemről, a városról, nagyon örültek a döntésüknek.

Gyakorlati tudást szereznek

Az Erasmus-program résztvevői kiemelték, hogy gyakorlati tudásuk is nőtt, hiszen a legtöbb külföldi intézményben erre nagy hangsúlyt fektetnek. Héjja János, a JGYPK vizuális környezetkultúra szakos hallgatója is erről számolt be. – Quimperben tanultam négy hónapig, az Ecole Européenne Supérieure d’Art de Bretagne-on. Francia diáktársaimmal nemcsak egymás munkáiról beszélgettünk, hanem a francia és a magyar oktatás közti különbségeket is kitárgyaltuk. Ez hasznos információ számomra akkor is, ha tanár leszek, de akkor is, ha a művész pályát választom. Lényegesen különbözik a képzés a magyarországitól, hiszen az itteni inkább tanár szak, az ottani pedig képzőművészeti akadémia. Műtermet kapnak a hallgatók, és mestermunkát hoznak létre. Inspirálják egymást, kiváló eredményeik születnek – részletezte Héjja János, akinek a zenés videó projektmunkája két fesztiválra is bekerült. Végezetül az egyetemisták kihagyhatatlannak találták megemlíteni az erasmusos bulikat is, melyek szintén meghatározó élményként élnek emlékezetükben.