A Szegedi Egyetemi Színház Ingmar Bergman egy kevéssé ismert darabját állította színpadra az elmúlt évadban elsőként. A Fafestmény szövege önmagáért beszél Varga Norbert, a társulat művészeti vezetője és egyben a darab rendezője szerint. A lényege, hogy kifelé beszéljenek a darabból. A színpadra állításkor ragaszkodtak a korhűséghez, de a nézők így sem fognak tudtak a mai eseményektől elvonatkoztatni, a mondatok nagyon 21. századiak.

„A Fafestmény alaptörténete: egy, a keresztes hadjáratból hazatérő lovag és fegyverhordozója, Jöns szembesül kora rettenetes valóságával: pestissel, boszorkányégetéssel, kétségbeeséssel” – mesélte a rendező. „Ez a Bergman-darab kevéssé ismert, és nem is igazán közkedvelt. A Szent Imre Kollégiumban találkoztam először Bergman egyetlen, egyetemistáknak írt színművével. A darabban az fogott meg, hogy egy egyházi közegben mit lehet erről a témáról elmondani.”

A rendező beszélt arról is: manapság a kapcsolatok egymás után kerülnek válságba. Szétforgácsolódnak, szétesnek. Nincs mihez viszonyítani, hiányoznak az életünkből a viszonyítási pontok, a hit, amit egyre többen utasítanak el, amivel egyre többen mennek szembe – nem véletlen, hogy Ferenc pápa már egy új, liberális vonalat képvisel. Ez nem az első darab, amelyben ezeket a kérdéseket boncolgatja az egyetemi színház társulata, a szerelem, a vallás, az emberi kapcsolatok – mind örök kérdések.

A társulat 11. évadában nagyobb darabokat játszottak újra, ismét színpadra állították az ifj. Horváth István és Tóth Kata tragédiáját feldolgozó Rohadt az államgépben valami című produkciót, és továbbjátsszák Balázs Béla Halálos fiatalság című darabját is. Varga Norbert hozzátette: sok minden volt fontos az elmúlt évadban, és a Rohadt az államgépben valami eléggé felszította az indulatokat.

„Ifj. Horváth István és Tóth Kata ezért lettek öngyilkosok, mert nem bírták elviselni az embertelenséget és azt hogy, István félig zsidó származása miatt sem a szerelmét nem vehette feleségül, sem pedig a színházzal, a művészettel sem tudott volna foglalkozni, nem engedték volna” – meséli Varga Norbert. „Kemény emberi és művészi kiállás ez az embertelenség a nácizmus ellen. Az előadásunk plakátja ezt a gondolatot tömörítette: egy pár a réten, a napsütésben – de már rájuk világit és beárnyékolja ezt a boldogságot az embertelen ideológia, amit a horogkereszt ábrázolásával jelenítettünk meg. Volt olyan plakát, ahol letépték vagy szabályosan ollóval kivágták a horogkeresztet, és összefirkálták. Kaptunk olyan kritikákat is, hogy húszévesek miért játszanak el halálhoz közeli történeteket, tragédiákat.”

Bemutatóval is jelentkeztek: Örkény Borék című darabját mutatták be. „ Örkény egy kevéssé ismert darabját vittük színre, az író özvegyével, Radnóti Zsuzsával már tavasszal tárgyaltunk, ő pedig hozzájárult ahhoz, hogy bemutassuk A borék című darabot. Az egyfelvonásos vígjáték premierjét tavasszal láthatta a közönség.”

Nyemcsok Éva Eső