SZTE Televízió

«||»
2019. május 15.

Szabo_Gabor

A vallás és természettudomány viszonyát lényegében a modern természettudomány kialakulása, tehát a 16. század óta élénk diszkusszió övezi. Ebben a vitában a tisztánlátást két dolog is nagymértékben nehezíti. Egyrészt megjelennek társadalmi előítéletek, amelyek a „mit gondolt a szerző 300 évvel ezelőtt” effektus miatt gyakran durva torzításokhoz vezetnek, másrészt ehhez a témakörhöz kapcsolódik a tudománytörténet legnagyobb kliséi közül is – pl. kopernikuszi forradalom – jónéhány. Az előadás első részében ezért egy tudománytörténeti kiruccanással megpróbáljuk a további gondolatmenet útjából a legfontosabb akadályokat elhárítani. Az előadás második részében megvizsgáljuk, hogy a vallás-természettudomány vitába milyen új elemeket hoz be a modern fizika.

 

2019. május 08.

Tompa_Andrea

Hogyan segíthet a művészet és a történet többszólamúsága a kisebbségi lét fájdalmainak feldolgozásában? Az előadás ismert és kevésbé ismert kisebbségi csoportokat vizsgál a művészeti kifejezésmódok kereszteződésében. Manapság is kevés emlékhely van Kolozsváron, amelyek a magyar kisebbség mellett más csoportoknak is, elhurcolt zsidóknak, cigányoknak vagy hóstátiak is teret biztosítana a megemlékezésre. A farkas metaforája magába foglalja a veszélyt, amelyet az idegenekkel általában asszociálunk. Az előadónk ezt a veszélyérzetet igyekszik lebontani. Szó esik sérelmekről, más kisebbségek iránti érzékenységről, a történetek kisajátításáról, a művész(et) feladatáról és gyógyulásról is.

2019. április 17.

Balogh_Elemer

Európában évszázadokkal ezelőtt nemcsak az uralom központi (király) és helyi szervei (pl. földesurak), hanem az egyház is gyakorolt bírói hatalmat. A középkori egyházi bíráskodás ugyanolyan színes volt, mint maga a jog világa. Egységes jogi normarendszer, homogén jogi kultúra még országonként, tartományonként sem alakult ki, ellenben a társadalom rendi struktúrája szépen kirajzolódott az egykorú térképeken.

2019. április 10.

Gausz_Andras

Évente kb 800 önálló Kant könyv jelenik meg évente a világon. Valószínűleg ő a legtöbbet interpretált filozófus a világon. Mi szükség ennyi interpretációra? Miről szól a kanti filozófia? Mely korban élt Kant, és ez miért fontos? Miért állítják egyesek, hogy Kant még mindig él? Az előadó ezekre igyekszik választ adni.

2019. április 03.

Deak_Agnes

Az 1849 nyarát követő csaknem két évtizedben, a bécsi birodalmi kormányzat politikai offenzívája idején a kor ember úgy érezte Magyarországon, az államhatalom árgus szemekkel figyeli és figyelteti állampolgárait, s a magán- és köztereket rendőrhivatalnokok és titkos "bizalmiak" serege lepte el. A meggyőződés, hogy a politikai hatalom titkolt ágensei útján a mindennapjaiban, magánéletének legmeghittebb perceiben is szemmel tarthatja és ellenőrizheti a lakosságot, a társadalom széles rétegeiben gyökeret vert.

2019. március 20.

Szalay_Istvan

Mit tudunk arról, hogyan számoltak a honfoglalás kori magyarok? Abból az időszakból magyar nyelvű írásos emlékeink nincsenek. Mai tudásunk szerint a legrégebbi írásos emlékünk az „egy” számról a Halotti Beszédben található.

2019. március 13.

Torok_Tibor

Az archaeogenetikai módszer jelentőségéről, az anyai és apai ág vizsgálatáról számolt be előadásában Dr. Török Tibor.


2019. március 06.

Pelyach_Istvan

1848 március 15-e a magyar történelem egyik ikonikus napja. Betetőzése egy hosszan tartó folyamatnak, az átalakulás programját kiizzadó reformkornak, s kezdete egy korabeli rendszerváltásnak, amelynek célja Magyarország polgári átalakulásának végrehajtása. A forradalom Pesten tört ki, de sikere nagyrészt attól is függött, hogy miként viszonyul ehhez a "hivatalos" Magyarország, melynek legfontosabb képviselője az éppen Pozsonyban ülésező rendi országgyűlés. A naphoz, s annak meghatározó szereplőihez a történelmi tényeken túl mítoszok sokasága kapcsolódik. Az előadás célja, hogy bemutassa - lehetőség szerint a korabeli forrásokra támaszkodva - a nap eseményeit s szereplőit, s rávilágítson arra is, hogy miért ez a nap a legállandóbb ünnep nemzetünk azóta eltelt több mint másfél százados történetében.

2019. február 27.

Tamasi_Zsolt

Az erdélyi római katolikus egyházmegye 1848/49-ben, miközben a magyar egyházmegyékhez hasonlóan a szükségessé vált reformok kidolgozásában alsó- és felsőpapsági szinten is kivette a részét, mégis sajátos utat járt be a forradalmi évek alatt. Már a forradalom kezdetén, az unió lehetősége, majd megvalósulása miatt a magyar püspöki kar tevékenységeibe való bekapcsolódás jelzésértékűnek számított.

2019. február 20.

Hannus_Istvan

Az előadó néhány példán keresztül bemutatja a kémia ill. a kémikusok kapcsolatát a klasszikus művészetek közül az irodalommal és a zenével. Találhatunk az írók között kémiai végzettségűeket, pl. Örkény Istvánt, akinek írásművészetére hatással volt természettudományos műveltsége, vagy Isaac Asimovot, akinek tudományos-fantasztikus regényeiben sokszor játszik fontos szerepet a kémia. A zeneszerzők között is vannak kémikusok, és kémiai tárgyú komoly és könnyű zenei műveket is bemutat az előadó.

2019. február 13.

Rambala_Eva



Az erőszakmentes kommunikáció szemléletmódját és gyakorlatát mutatja be Rambala Éva, melynek használatával a konfliktusokat párbeszéddé lehet alakítani.

2018. december 05.

Ujvary_Gabor

Klebelsberg Kunót már fiatalkorában is foglalkoztatták a magyar felsőoktatás problémái. Ez az érdeklődése 1920 után tovább erősödött, különösen azután, hogy 1922-ben kultuszminiszter lett.

2018. november 28.

Kovacs_Zoltan

Napjainkban az urbanizáció globális kihívások hordozója. A Föld 7,4 milliárd lakosának ma már több mint fele városokban él, számuk évente 65 millió fővel gyarapszik.

2018. november 21.

Barna_Gabor

Bálint Sándor a 20. század első felének meghatározó néprajzkutatója, 1947 és 1966 között a Szegedi Tudományegyetem néprajzi tanszékének professzora, 1904-ben született egy paprikatermelő szeged-alsóvárosi parasztcsaládban. Élethivatásának tekintette, hogy szülővárosát és annak paraszti kultúráját beemelje a magyar nemzeti műveltségbe.

2018. november 14.

Horvath_Gabor

Az elmúlt évtizedekben egyszerűen és egyben kritikusan beszéltek a szegedi Dómról főleg a templomban ábrázolt ószövetségi történetekkel kapcsolatosan, melyet Foerk Ernő építész munkájának tartanak. A tudományos kutatás azt állapította meg a Dómról, hogy A belső kifestése és dekorációja teljes mértékben Foerk munkája.

SZTEmagazin

2019. szeptember 02.

kiemelt_kulfoldi_hallgatok

A 2019/2020-as tanév felvételi és beiratkozási statisztikái alapján várhatóan több mint 1150 új külföldi hallgató kezdi meg tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen. A különböző ösztöndíjprogramokkal érkező és a fizetős képzéseken részt vevő diákokat augusztus 30-án köszöntötték a TIK-ben.

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.