SZTE Televízió

«||»
2018. december 05.

Ujvary_Gabor

Klebelsberg Kunót már fiatalkorában is foglalkoztatták a magyar felsőoktatás problémái. Ez az érdeklődése 1920 után tovább erősödött, különösen azután, hogy 1922-ben kultuszminiszter lett.

2018. november 28.

Kovacs_Zoltan

Napjainkban az urbanizáció globális kihívások hordozója. A Föld 7,4 milliárd lakosának ma már több mint fele városokban él, számuk évente 65 millió fővel gyarapszik.

2018. november 21.

Barna_Gabor

Bálint Sándor a 20. század első felének meghatározó néprajzkutatója, 1947 és 1966 között a Szegedi Tudományegyetem néprajzi tanszékének professzora, 1904-ben született egy paprikatermelő szeged-alsóvárosi parasztcsaládban. Élethivatásának tekintette, hogy szülővárosát és annak paraszti kultúráját beemelje a magyar nemzeti műveltségbe.

2018. november 14.

Horvath_Gabor

Az elmúlt évtizedekben egyszerűen és egyben kritikusan beszéltek a szegedi Dómról főleg a templomban ábrázolt ószövetségi történetekkel kapcsolatosan, melyet Foerk Ernő építész munkájának tartanak. A tudományos kutatás azt állapította meg a Dómról, hogy A belső kifestése és dekorációja teljes mértékben Foerk munkája.

2018. november 07.

Szilasi_Laszlo

Mint tudjuk, Ottlik Géza sokat foglalkozott Iskola a határon című regényének keletkezésével. Előadásom saját regényszövegeim létrejöttével foglalkozik: a meghatározó képekből (paraszt és diák, kilenc nyomorult, Babits a tóparton, olygidendroglioma) hogyan jött létre a regényszöveg.

2018. október 17.

Revesz_Laszlo

A Kárpát-medence területén feltárt temetők, temetőrészletek felgyűjtése, s annak a vizsgálata rávilágít arra, hogy milyen változatos, sokszínű csoportok különíthetők el az ország területén a 10. század elejétől a 12. század első harmadáig. Az a szemléletmód, amely korábban az egyes temetőket egy-egy meghatározott társadalmi réteggel, ill. etnikummal azonosította, módszerében és szemléletében elavult.

2018. október 10.

Hermann_Robert

Az aradi vértanúk nem tizenhárman, hanem tizenhatan voltak. A nemzeti emlékezet hosszú éveken át megfeledkezett az augusztus 22-én felakasztott Ormai (Auffenberg) Norbert ezredesről, a honvéd vadászezredek szervezőjéről. 19 nappal a tizenhármak után lőtték főbe Kazinczy Lajos ezredest, a nyelvújító Kazinczy Lajos fiát. Végül, 1850. február 19-én akasztották fel Ludwig Hauk bécsi hírlapírót, honvéd ezredest, valószínűleg nem annyira a magyar, mint inkább a bécsi forradalomban játszott szerepe, s egy, a Habsburg-Lotharingiai-uralkodóház ellen írott pamfletje miatt. Magukat a tizenhármakat a magyar közvélemény hajlamos egységes csoportként kezelni, s előéletük tekintetében volt is némi hasonlóság. Ugyanakkor politikai nézeteik igencsak eltértek – voltak köztük monarchisták (a többség ilyen volt), de köztársasági gondolkodásúak is (Nagysándor, Damjanich); tehetséges és kevésbé tehetséges hadvezérek, kitűnő szervezők (Láhner), remek szakemberek (Török), csatatéri fenegyerekek (Damjanich) és higgadt gondolkodású parancsnokok (Aulich, Vécsey). Az előadás arra a kérdésre kíván választ adni, hogy miért éppen ők lettek a megtorlás áldozataivá, milyen azonosságokat és különbségeket figyelhetünk meg pályafutásukban.

2018. október 03.

Fizel_Natasa

A mai felsőoktatás szereplői számára is tanulságokkal szolgálhat az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola és a Ferenc József Tudományegyetem együttműködése a 30-as, 40-es években a polgári iskolai tanárképzés területén. Mi köze volt az egyetemnek a főiskola Szegedre kerüléséhez? És a főiskolának az egyetemi párhuzamos tanszékek létrehozásához? Miért jártak a főiskolások rendkívüli hallgatóként az egyetemre is, és mit hallgattak ott? Hogyan fordulhatott elő, hogy az egyetem dékánjai a főiskola igazgató tanácsának a tagjai is voltak? Egyenrangú felek együttműködéséről beszélhetünk, vagy folyamatos harc dúlt a két intézmény között? Előadásomban ezekre a kérdésekre fogok választ adni.

2018. szeptember 26.

Szakaly_Sandor

Mi történt 1938 és 1941 között? Milyen lehetőségekkel élt és milyeneket szalasztott el a magyar politika? Kik és milyen lépések mellett „kardoskodtak”? Kik lehettek a kassai támadók? Törvényes volt-e a magyar hadba lépés és milyen következményekkel járt? Milyen külső tényezők befolyásolhatták a magyar döntéshozókat?

2018. szeptember 19.

Vajda_Tamas

Dr. moóri Glattfelder Gyula (1874-1943) pappászentelése és teológiai doktorátusa után kiemelten sokat foglalkozott a fiatalság nevelésével. 1899-től a Központi Papnevelő Intézet tanulmányi felügyelője. 1900-tól Szent Imre Kollégiumot alapított és tartott fenn. Az első ilyen kollégiumok Budán, Pesten alakultak meg, a későbbiekben továbbiak nyíltak Szegeden és Sopronban.

2018. szeptember 12.

Racz_Janos

Az 1956-os forradalom előtt Magyarország nem tartozott a nyugati zsurnaliszták legfontosabb célállomásai közé. A Rákosi-korszakban nem jöhettek korlátlanul tudósítók az országba. Egyes esetekben még az sem számított, ha a nyugati sajtómunkatárs kommunista párttagsági igazolvánnyal érkezett. [Edith Bone/Hajós Edit ügy]. Kémeknek tartották őket. Ráadásul a nemzetközi hírügynökségek Budapesten még szabadabb légkörben sem alkalmaztak állandó munkatársakat. Sokkal inkább Prágában, majd a hidegháborús környezet miatt Bécsben állomásoztak a nyugati tollforgatók.

2018. június 27.

Az állami büntetőhatalom létezése és gyakorlása fontos építőköve a társadalmunknak – minden ország társadalmának – és legfőbb feladatát tekintve lényegében aligha változik az idők során: a megsértett jogrend helyreállítása, a bűnös megbüntetése és ezeken keresztül a társadalom védelme. Az előadásban szó esik az újmódi bűnökről és a büntetőjogi megközelítésük nehézségeiről; a felelősségrevonási rendszer azon hagyományos és konzervált tényezőiről, amelyek miatt csak korlátok között lehet új megoldásokban gondolkodni. Ettől függetlenül tallózunk az új megoldások között, kitekintve Európa és a világ – demokratikus részének – igazságszolgáltatási rendszereire és rácsodálkozhatunk az európai integráció bűnözésre és büntető igazságszolgáltatásra gyakorolt hatására is.

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

2018. április 18.

Kollár Árpád

Mire gondol egy cipész, egy aneszteziológus, egy duguláselhárító, egy dramaturg és egy szexuálpszichológus, ha meghallja azt a szót, hogy vers? Előadásom során a vers fogalmának különféle értelmezési lehetőségeit kívánom körüljárni, a köztudatban klasszikusnak számító, illetve a köztudatban klasszikusnak nem számító versekkel, versszerűségekkel, versimitációkkal is illusztrálva, milyen sokféle formában jelentkezik a nagy és kisbetűs költészet, és mi mindent értünk, nem értünk vagy érthetnénk vers alatt. Végezetül, ha már kiderítettük, hogy mi mindent és mi mindent nem, akkor arról is érdemes pár szót ejteni, hogy közvetíteni, tanítani mindezt hogyan és minek?

SZTEmagazin

2019. május 10.

Kiemelt_20190512

Egyetemtörténeti megemlékezés-sorozattal idézi föl az SZTE 2019. május 13-án délelőtt históriájának fontos fordulópontjait.

SZTEmagazin

2019. január 09.

SZEM_2018_dekanok_nyito

Mi a szegedi egyetem küldetése? A 2000-ben született 12 karú szegedi universitas kari vezetőinek válaszai az SZTE honlapján a Pillanatfölvétel a dékánoktól interjúsorozatban olvashatóak. Ezekre épül a Szegedi Egyetem Magazin alábbi összeállítása, amely az SZTE 12 karának hasonlóságait, az összetartó és előre vivő erőket villantja föl.